egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

A dongaláb a leggyakoribb lábakat érintő fejlődési rendellenesség, veleszületett deformitás. A csontok és a szalagok fejlődési problémái miatt alakul ki, tipikusan befelé és lefelé csavarodó lábfejet eredményezve. Érintheti a csecsemő egyik vagy mindkét lábát is.

 

A dongaláb nem fájdalmas, megfelelő időben, korai életszakaszban megkezdett kezeléssel korrigálható. Fiúgyermekeknél gyakrabban fordul elő. Ritkább esetekben gerincferdülést okozhat.

 

A dongaláb jellegzetes, szemmel látható tüneteket okoz: az újszülött egyik vagy mindkét lába a bokánál befelé fordul és lefelé irányul. Az egyébként fájdalmatlan rendellenesség velejárója lehet a normálisnál kisebb lábfej és a fejletlen vádliizomzat, de érintheti az ínszalagokat és a csontozatot is.

 

A dongaláb kialakulásának okai

A dongaláb hátterében állhat genetikai okra visszavezethető fejlődési probléma, de okozhatja a méhen belüli rendellenes lábpozíció vagy nyomás is. Bármelyik okról is van szó, ugyanahhoz a mozgásszervi betegséghez vezet. A háttérben a kollagénrostok, ezáltal a csontok és a szalagok fejlődési rendellenessége – egyes esetekben az Achilles-ín rövidsége – áll. Fiúknál kétszer gyakoribb, mint lányoknál.

 

A várandósság alatti dohányzás vagy drogfogyasztás egyértelműen növeli annak az esélyét, hogy a gyermek dongalábbal születik meg. A kevés magzatvíz, valamint az anya cukorbetegsége is növelheti a rendellenesség kialakulásának kockázatát.

 

A dongaláb diagnosztizálása

A dongaláb a baba születésekor fizikai vizsgálattal diagnosztizálható, de bizonyos esetekben már a terhesség alatt, a 18. és 21. hét között végzett magzati ultrahangvizsgálat során is megállapítható. A probléma súlyosságának meghatározása érdekében az orvos röntgenfelvételt is kérhet.

 

Az orvos a vizsgálat során felméri azt is, hogy valóban dongalábról van szó, vagy pedig a méhen belül összenyomódott, szokatlan pozíciót felvett, egyébként normálisan kifejlődött lábakról. Az utóbbihoz kapcsolódó problémák általában a gyermek 3 hónapos koráig maguktól elmúlnak.

 

A dongaláb kezelése

A dongaláb az időben (a csecsemő születését követő 1-2 héten belül) megkezdett kezeléssel megfelelő módon korrigálható. A terápia az esetek többségében gyógytornával és gipszeléssel történik. Súlyos esetben operációra is sor kerülhet.

 

A konzervatív (gyógytornán és sínezésen alapuló) terápia évekig elhúzódhat, de az esetek túlnyomó többségében jó eredményre vezet; a gyermek rendben megtanul járni és szaladni, hétköznapi lábbelit hordani.

 

A dongaláb kezelés nélkül

Napjainkban nem jellemző, hogy a dongalábbal született gyermek ellátás, kezelés nélkül marad. Ha ez mégis megtörténne, akkor a rendellenes lábfejpozíció miatt fájdalmas és nehezített járás, esetleg járásképtelenség alakul ki (a lábfej a talp helyett az élén vagy az ujjhegyeken érintkezik a talajjal, a sarok pedig a levegőben van).

 

A dongaláb újbóli kialakulásának kockázata

A dongaláb tünetei kiújulhatnak, ha a kezelés túl korán abbamarad, vagy az otthoni gondozás (pl. nyújtógyakorlatok rendszeres elvégzése) nem a kezelőorvos utasításai szerint zajlik. Ebben az esetben a korábbi kezelés egyes szakaszait meg kell ismételni.

KULCSSZAVAK
befelé forduló lábfej  |   dongaláb  |   fejlődési rendellenesség
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít