egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az érplasztika (angioplasztika) olyan eljárás, amely során az éren belül egy ballont használva kitágítják a kórosan beszűkült eret (artériát vagy vénát).

 

A képalkotó eljárással irányított, minimális sebzéssel járó invazív diagnosztikus és terápiás beavatkozások szakterülete az ún. intervenciós radiológia, amely elősegítheti a diagnózis gyors és helyes felállítását, és helye van a gyógykezelésben is. Az intervenciós radiológiai eljárások előnye, hogy a nagy műtéti kockázattal járó állapotok többségében is alkalmazhatók, és nem igényelnek sebészi feltárást.

 

A radiológiai kontroll alatt, gyógyító céllal végzett beavatkozások egyik fő területe az ún. vaszkuláris intervenciós radiológia, amely az artériás és vénás betegségek gyógyítását szolgálja.

 

Az érplasztikát megelőző vizsgálatok

Az érplasztika eredményességének feltétele a beavatkozást megelőző gondos kivizsgálás és az annak alapján helyesen megállapított javallat (indikáció). Ebben nyújt támpontot a kontrasztanyag és röntgensugár alkalmazásával végzett érfestés (angiográfia). Agyi érkatasztrófa (például stroke) esetén a színes Doppler-ultrahangos vizsgálat segíti a nyaki verőér rendszerének feltérképezését. Kiegészítésként CT vagy MR által vezérelt angiográfia is végezhető.

 

Az érplasztika alkalmazási területei

Az intervenciós radiológia eszközeivel számos eret gyógyító beavatkozás végezhető el:

 

  • érmegnyitás, értágítás: a verőér (aorta), a perifériás erek, a hasi és bélrendszeri erek ellátását szolgáló beavatkozás (percutan transluminalis angioplastica, PTA, l. lejjebb);
  • percutan atherectomia: katéterrel végzett műtéti beavatkozás, amely során eltávolítják az érszűkületet okozó plakkot az ér belsejéből;
  • öntáguló vagy ballontágításos, fémből készült sztent beültetése (l. lejjebb);
  • vena cava filter: szűrő behelyezése a test legnagyobb gyűjtőerébe, amely a vénás vért a jobb szívfél irányába tereli;
  • transzkatéteres embolizáció (érelzárás): gyomor- és bélrendszeri, hörgő-, baleseti, műtét utáni vérzés, kóros érösszeköttetés vagy értágulat elzárása;
  • az agyi ütőerek és vénák fejlődési rendellenességeinek, érfal-kiöblösödés (aneurizma) ellátása;
  • kismedencei vénás pangás, például herevisszér (varicocele) kezelése;
  • vérző daganat ellátása;
  • embolizáció: például mióma esetén alkalmazott eljárás a tumoros terület vérellátásának megszüntetésére.

 

Percutan transluminaris angioplastica (PTA)

A PTA lényege, hogy a lágyékhajlatban található combverőéren (arteria femoralis), az orsócsonti verőéren (arteria radialis), a felkari verőéren (arteria brachialis) vagy egyéb, arra alkalmas artérián keresztül vastag tű segítségével, Seldinger-technikával katétert juttatnak az artériás rendszerbe, majd kontrasztanyag adása mellett a katéter továbbvezetésével tájékozódnak a kezelendő érszakasz elváltozásairól.

 

Ezt követően egy ballont vezetnek fel a beszűkült, elzáródott érszakaszba, amelynek a fokozatos felfújásával tágítják az eret. Az érelzáródás megismétlődésének megelőzése érdekében a kitágított érszakaszba speciális katéterrel kis, henger alakú dróthálót (sztentet) is felhelyezhetnek, amely az érfalnak feszülve és ott rögzülve megakadályozza annak újabb beszűkülését.

 

Ez az eljárás a vénás rendszer egyes szakaszain is alkalmazható.

 

Érplasztika koszorúér-betegségben

A koszorúér-betegség terápiás katéterezése (percutan transluminalis coronaria angioplasztika, PTCA), más néven percutan coronaria intervenció (PCI). 1941-ben alkalmazták először emberen. A szívkatéterezés technikájának kifejlesztéséért Cournand és Richards 1956-ban orvostudományi Nobel-díjat kapott.

 

A katéteres kezelés eszközeit arra alkalmas ütőéren (l. feljebb) keresztül felvezetik a koszorúér szájadékához. Eközben folyamatosan ellenőrzik a beteg szívműködését EKG-val és az ütőérben uralkodó nyomást. A szűkületen áthatolt vékony vezetődróton keresztül a tágítóballont bevezetik az érbe, és a megfelelő helyen előtágítást végeznek. Ezután végzik el a sztent felhelyezését, amely az ép koszorúérszakasz átmérőjének megfelelő csatornát biztosít a véráramláshoz.

 

A PTCA klinikai sikere akkor állapítható meg, ha a beavatkozás után 30 napon belül nincs súlyos szövődmény, és nincs szükség újabb, a véráramlást helyreállító beavatkozásra (revaszkularizáció). A beavatkozással járó kockázatot növeli az idős életkor, a női nem, a szívelégtelenség, a heveny szívelégtelenség, a veseelégtelenség és vérrög jelenléte.

 

Érplasztika a carotis rendszerben

A stroke – és az agyműködés vérellátási zavara által okozott tünetegyüttes – hátterének egyharmadában a nyaki verőér rendszerének érelmeszesedése áll. Ismert érelmeszesedés esetén a betegség súlyossági fokának megfelelő gyógyszeres kezelést alkalmaznak.

 

Ha a gyógyszeres kezelés önmagában már nem elégséges, és nagy a stroke kialakulásának kockázata, invazív kezelést alkalmaznak. Ez lehet a nyaki verőér feltárásos műtétje vagy annak ellenjavallata esetén carotis sztent beültetése. Tünetmentes betegek esetében a két beavatkozás hasonlóan eredményes, de 70 éven felülieknél a sztentbeültetés megemelkedett kockázattal jár.

 

Érplasztika perifériás érbetegségekben

A perifériás érbetegségek a verőér és a verőér koszorúereken kívüli ágainak előrehaladott szűkületével, elzáródásával vagy tágulatával (aneurizma) járó kórképek. Szűkebb értelemben a perifériás verőérbetegség alatt az alsó végtagok verőereinek elzáródásos megbetegedését értjük (perifériás obliteratív verőérbetegség).

 

Az alsó végtagi érszűkület következtében a keringés nem képes biztosítani a szöveti oxigénigényt. Ez enyhébb esetben időszakos sántításhoz (claudicatio intermittens), súlyosabb esetben szöveti károsodáshoz, a végtag kritikus szövetelhalásához vezet.

 

Claudicatio intermittens esetén első lépésben konzervatív kezelést – mozgásterápiát és gyógyszeres kezelést – alkalmaznak. Ennek eredménytelensége esetén jöhet csak szóba a vaszkuláris intervenció, kivéve a csípőverőeret (aorto-iliacalis), ahol a sztent beültetése hosszas előzetes konzervatív kezelés nélkül is megfontolható. Az aorto-iliacalis érbetegség kezelésében az intervenció a nyitott műtéttel megegyező tartósságot biztosít.

 

Kritikus végtagischemia esetén, ha súlyos társbetegségek állnak fenn, és a diagnosztikus angiográfia alapján legalább egy, a lábfejig egyenes lefutású, rekonstruálható verőér ábrázolódik, a PTA standard ellátásnak számít.

 

Az érplasztika lehetséges szövődményei

Ballonos érplasztika után néhány hónappal az érszűkület újra kialakulhat. Ennek előfordulási gyakorisága kisebb a sztentbeültetéssel végzett beavatkozást követően, és még kisebb gyógyszerbevonatú sztent alkalmazása esetén.

 

A véráramlás helyreállítása további károsodást okozhat. Növekedhet az infarktusterület kiterjedése, kifejezettebbé válhat a kiserek elzáródása, megnőhet a szívritmuszavarok (arrhythmia) előfordulásának gyakorisága, és csökkenhet a szívizom összehúzódó képessége.

 

Az érplasztika további szövődményeként vérzés, érátfúródás, repedés, érelzáródás, trombózisszakadás, a törzstől távol eső végtagi keringés elzáródása, ál-verőértágulat (aneurizma) és görcs keletkezhet.

 

Érplasztika után

Tervezett (nem sürgősségi) angioplasztika esetén a beteg már a beavatkozás napján, de legkésőbb másnap reggel elhagyhatja a kórházat. Mindaddig ágynyugalomra van szüksége a lábak nyújtva tartásával, amíg a lágyék artériájába helyezett hüvelyt el nem távolítják.

 

A bőr azon területén, ahol a katétert felvezették, érzékenységet tapasztalhat, illetve vérömleny keletkezhet. A mellkas szintén érzékeny lehet néhány napig. A kezelőorvos tájékoztatja a beteget a felépülés időtartamáról, illetve arról, hogy milyen tevékenységeket kell kerülnie ez idő alatt.

 

A seb begyógyulásáig – körülbelül egy hétig – kerülni kell a nehéz tárgyak emelését, a megterhelő tevékenységeket és a járművezetést. Amennyiben tervezett beavatkozáson esett át a beteg, akkor egy hét elteltével visszatérhet a szokásos napi aktivitásához.

 

Szívrohamot követő, sürgősségi érplasztika esetén néhány hétbe vagy akár hónapba is beletelhet a teljes felépülés, illetve a munkába való biztonságos visszatérés. A beavatkozás után általában egy éven keresztül véralvadásgátló szerek szedésére lesz szükség.

 

A későbbi egészségügyi problémák elkerülése érdekében törekedni kell az esetlegesen meglévő túlsúly csökkentésére, kerülni kell a dohányzást, ügyelni az egészséges táplálkozásra és a rendszeresen végzett, a beteg alkatának megfelelő testmozgásra.

KULCSSZAVAK
angioplastica  |   vaszkuláris intervenció  |   angioplasztika  |   PTA  |   PCTA  |   percutan coronaria intervenció  |   PCI  |   értágítás  |   sztent  |   revaszkularizáció  |   atherosclerosis
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít