A visszérbetegség olyan megnagyobbodott, kitágult vénákat jelent, amelyek általában a lábakon és a lábfejen alakulnak ki. Áttetszenek a bőrön, kék vagy sötétlila színűek lehetnek, gyakran kidudorodnak, érezhetően csomósak az összegyűlt vér miatt.
Visszérgyulladást (thrombophlebitist) a visszérben képződő vérrög okozhat, amely elzárja a vénákban áramló vér útját. Amennyiben ez bőrfelszínhez közeli gyulladás (tehát nem mélyvénás trombózis), úgy általában nem okoz súlyos állapotot. A vérrög általában néhány héten belül felszívódik, és a gyulladás is elmúlik. Általában gyulladáscsökkentőkkel vagy véralvadásgátló gyógyszerekkel kezelik.
A visszérgyulladás főbb tünetei
A visszérgyulladás leggyakrabban az alsó lábszárat érinti, ritkábban a karokat, a péniszt vagy a mell bőrfelszínhez közeli vénáit.
A bőrfelszínhez közeli visszér gyulladásának tünetei:
- fájdalmas, meleg érzetű, kemény ércsomók a bőr alatt;
- a bőr helyi kipirosodása, duzzanata.
Mindezen tünetek általában enyhék, nem korlátozzák a normál hétköznapi életvitelt, a fájdalom nem okoz nehézséget a járásban.
A fentieknél súlyosabb állapotot idéz elő a mélyvénás trombózis, melyet rendkívül fontos megkülönböztetni az „egyszerű” visszérgyulladástól. A mélyvénás trombózis jellegzetes tünete az egész láb megduzzadása, érzékenysége, erős fájdalma.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben visszérgyulladás tüneteit észleli magán, keresse fel háziorvosát. Ha a tünetek mélyvénás trombózisra utalnak, azonnal keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályt! Amennyiben a fenti tünetekhez légszomj, mellkasi fájdalom vagy vér felköhögése társul, az tüdőembóliára utalhat, ezért hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A visszérgyulladás kiváltó okai
Visszérgyulladást a vénában képződő vérrög okozhat, amely elzárja az áramló vér útját.
A vérrög kialakulásában közrejátszhat:
- az ér sérülése;
- öröklött véralvadási rendellenesség;
- hosszú ideig tartó mozgásképtelenség (pl. kórházi tartózkodás miatt).
A visszérgyulladás kialakulásának rizikója nagyobb az alábbi betegségek, állapotok fennállásakor:
- visszérbetegség;
- dohányzás;
- túlsúly;
- fogamzásgátló tabletta szedése, hormonpótló terápia;
- terhesség;
- korábbi véralvadási probléma;
- trombofília (a vér fokozott alvadékonysága);
- kisebb artériák gyulladása (poliartériás gyulladás);
- vörösvértestek magas koncentrációja a vérben (policitémia vera, PV);
- daganatos betegség;
- 60 év feletti életkor.
A visszérgyulladás lehetséges szövődményei
A visszérgyulladás nem jár szövődményekkel, általában pár nap vagy pár hét alatt meggyógyul. Nagyon ritkán szövődményként mélyvénás trombózis alakulhat ki, mely egy súlyos állapot, és mihamarabbi orvosi ellátást igényel.
A visszérgyulladás diagnosztizálása
Az orvos a beteg kikérdezésével és vizuális-tapintásos vizsgálattal megállapítja, hogy visszeres panaszokról van-e szó. Annak eldöntésére, hogy fennáll-e mélyvénás trombózis kockázata, az alábbi vizsgálatokat rendelheti el:
- a visszeres terület ultrahangos vizsgálata;
- vérvizsgálat.
A vérrögképződés kockázata potenciálisan fennáll, ha a vérben emelkedett az úgynevezett D-dimer elnevezésű fehérjetermék szintje. Ennek az anyagnak a jelenléte arra utal, hogy a keringő vérben alvadási folyamat kezdődött meg, azonban ez nem feltétlen kórjelző.
A visszérgyulladás kezelése
Lábat érintő visszérgyulladás esetén a kezelőorvos a beteg láb felpolcolását javasolhatja. Szóba jöhetnek vény nélkül kapható, nemszteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek vagy kompressziós harisnya viselése is. A visszérgyulladás általában magától meggyógyul.
A visszérgyulladás megelőzése
A huzamos ideig tartó ülés miatt megduzzadhat a visszeres láb, és növekszik a vérrögképződés kockázata is. Ennek megelőzése érdekében az ülést gyakori sétákkal meg kell szakítani, illetve javasolt a rendszeres és nagyobb mennyiségű alkoholmentes folyadék fogyasztása.
Hosszan tartó utazás során javasolt kompressziós harisnya viselése.
