egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Becslések szerint az Európai Unió 28 tagországában 88 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik évente, ami egy főre vetítve mintegy 92 kg. Bár az élelmiszerek előállítása, feldolgozása, szállítása és kereskedelme során is keletkezik hulladék, ennek a mennyiségnek több mint a fele a háztartásokban gyűlik össze.

 

A kidobott élelmiszer – azon felül, hogy veszteséget jelent a háztartásoknak – komoly környezetterheléssel is jár.

 

Elkerülhető és nem elkerülhető élelmiszer-hulladék

Élelmiszer-hulladéknak számít az az élelmiszer vagy élelmiszer-alapanyag, amit nem fogyasztunk el. Minden háztartásban keletkeznek hulladékok, ezt nem lehet elkerülni: például egyes növényi vagy állati részek (héj, magok, csont) alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.

 

Az élelmiszer-hulladékok egy részének keletkezése azonban megelőzhető lenne például helyes tárolással, vagy a lejárati idő figyelésével, illetve szemétbe kerülnek fogyasztható élelmiszerek is különböző – ízlésbeli, dietetikai– okok miatt (például almahéj, kenyérhéj, a csirke bőre stb.).

 

Az elkerülhető és a potenciálisan elkerülhető élelmiszer-hulladékok keletkezését nevezzük élelmiszer-pazarlásnak.

 

Az élelmiszer-pazarlás okai

A közhiedelemmel ellentétben nemcsak a fejlett, hanem a fejlődő országokban is keletkezik élelmiszer-hulladék, ott elsősorban a mezőgazdaság, a szállítás során. A fejlett gazdasággal rendelkező országokban – ezek közé tartozik hazánk is – elsősorban a háztartások felelősek az élelmiszer-hulladékok keletkezéséért.

 

A pazarlás okai rendkívül szerteágazók: befolyásolja a lakókörnyezet, a családtagok életmódja, kulturális háttere, életkora (a gyermekek élelmiszer-fogyasztása gyakran kiszámíthatatlan), a rossz szokások, mint például a túlzott élelmiszer-vásárlás, indokolatlan mennyiségű étel elkészítése vagy kiszedése a tányérra stb.

 

Az élelmiszer-pazarlás környezeti hatásai

A kidobott élelmiszer – azon felül, hogy veszteséget jelent a háztartásoknak – komoly környezetterhelést is okoz: nem csak a megsemmisítése, hanem a megtermelése is erőteljes hatással van környezetünkre.

 

A biohulladékot a magas nedvességtartalma miatt nehéz elégetni, ezért többnyire hulladéklerakóhelyekre szállítják, ahol maguktól bomlanak le. A folyamat során üvegházhatású gázok képződnek, melyek hozzájárulnak a globális felmelegedéshez.

 

A Föld népessége folyamatosan növekszik, mely egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert igényel. A terjeszkedő mezőgazdaság, a hatalmas területeket igénylő hulladéklerakók viszont kiszorítják az állatokat természetes élőhelyeikről, csökkentik a védett természeti területek arányát.

 

A vízlábnyom azt mutatja meg, hogy adott idő alatt mennyi víz kerül felhasználásra a világon. A közvetlen vízhasználat a háztartásokban elfogyasztott víz (ivás, mosás, főzés, tisztálkodás); a közvetett vízhasználat pedig a termékek előállításához felhasznált vízmennyiség (pl. öntözés). A közvetett vízhasználat a világ éves édesvíz-felhasználásának 70%-át teszi ki.

 

„Maradék nélkül” program

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2016-os kutatási eredményei szerint Magyarországon évente kb. 1,8 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik, ami élelmiszer-vásárlásunk 10-11%-át teszi ki. Ennek jelentős hányada a háztartásokban gyűlik össze, ami megközelítőleg 68 kg élelmiszer-hulladékot jelent fejenként. A 2019 év végén megismételt felmérés alapján ez a mennyiség 4%-kal csökkent (65 kg/fő).

 

Az élelmiszer-hulladék csökkentéséhez nem több pénzre, hanem elsősorban több figyelemre lenne szükség a fogyasztók részéről: hogy mindenkiben tudatosuljon, mit tehet a környezete megóvásáért az élelmiszer vásárlása, tárolása és kezelése során. Ennek érdekében indította el a NÉBIH a Maradék nélkül elnevezésű projektjét az EU LIFE (L’Instrument Financier pour l’Environnement) Környezetvédelmi alprogramjának pénzügyi támogatásával. A 2016-ban kezdődött, fogyasztóknak szóló program fő célkitűzése a kidobott élelmiszerek mennyiségének csökkentése legalább 8-10%-kal, amit elsősorban a fogyasztói szokások, viselkedésminták megváltoztatásával, valamint az általános iskolások tudásszintjének és tudatosságának növelésével kívánnak elérni. Az élelmiszer-hulladék ilyen mértékű csökkentése pénzben kifejezve hozzávetőleg 9 milliárd forint megtakarítást jelentene a háztartásoknak.

 

Az élelmiszer-pazarlás megelőzésének módjai

A potenciálisan elkerülhető (almahéj, csirkebőr, kenyérhéj) és az elkerülhető élelmiszer-hulladék (megromlott, felesleges élelmiszerek) teszik ki a teljes élelmiszer-hulladék mennyiségének közel felét, ami azt jelenti, hogy egy főre számítva évente mintegy 32-33 kg olyan élelmiszer kerül a szemétbe, aminek hulladékká válása tudatos odafigyeléssel elkerülhető lenne.

 

Tippek, tanácsok az élelmiszer-hulladékok csökkentésére

  • Vásárlás előtt mindig írjunk bevásárlólistát.
  • Ne menjünk éhesen vásárolni, mert akkor kevésbé tudunk racionális döntést hozni, és több élelmiszert veszünk. Érdemes kipróbálni az online bevásárlást is, mert úgy kisebb az elcsábulás veszélye.
  • A nagyobb kiszerelésű termékek gyakran vonzóak a kedvezőbb ár miatt, viszont a kisebb háztartásokban nem mindig fogynak el.
  • Időnként ellenőrizzük a hűtőszekrény, a fagyasztó hőmérsékletét: a helyes hűtve tárolási hőmérséklet 0–5°C közötti, a fagyasztva tárolásihőmérséklet -18 °C !
  • Mindig azt együk meg hamarabb, aminek korábbi a fogyaszthatósági ideje, illetve amit korábban tettünk a hűtőszekrénybe!
  • A lejárat közeli élelmiszereket igyekezzünk minél előbb felhasználni, elfogyasztani.
  • Együk meg a kevésbé szép, de egészséges, nem romlott zöldségeket és gyümölcsöket is!
  • A lejárati dátumnál figyeljünk arra, hogy fogyaszthatósági vagy minőségmegőrzési időről van-e szó. A fogyaszthatósági idő nap/hónap/év formában szerepel az élelmiszeren található címkén, vagyis eddig az időpontig a gyorsan romló élelmiszerek (pl. tejtermékek) biztonsággal elfogyaszthatók, a dátumot követően viszont már egészségügyi kockázattal járhat, akkor is, ha látszólag nem romlottak meg. A minőségmegőrzési idő a tartós élelmiszereken (száraztészták, konzervek stb.) olvasható, és azt jelzi, hogy az élelmiszer meddig nem veszít a minőségéből. Ha egy termék minőségmegőrzési ideje lejárt néhány nappal, elfogyasztása nem jár kockázattal, azonban érzékszervileg kifogásolt (pl.: megváltozott szagú, nyálkás, ppenészes, rohadás jeleit mutató élelmiszert még a fogyaszthatósági időn belül sem ajánlatos elfogyasztani.
  • Annyit szedjünk a tányérunkra, amennyit megeszünk, egyszerre inkább kevesebbet, a gyermekeknek pedig gyerekadagot adjunk!
  • A gyermekeknek könnyen elfogyasztható formában kínáljuk az ételeket: például falatnyi katonákat készítve, a gyümölcsöket felszeletelve.
  • Ne adjunk édességet, édes italokat a gyermeknek főétkezés előtt.

 

Az élelmiszer-hulladékok hasznosítása

Ha háztartásunkban mégis keletkezett élelmiszer-hulladék, akkor az élelmiszer-hulladékok hasznosításának legjobb módja a komposztálás. Az elkülönítetten gyűjtött biohulladékot (tojáshéj, kukoricacsutka, zöldségekről lehámozott részek stb.) lebontják a mikro- és makroorganizmusok, és a folyamat során humuszképző anyagok és szervetlen ásványi sók keletkeznek. Az ily módon keletkezett komposzt felhasználható a mezőgazdaságban, a kertészetekben és a háztartásokban is (pl. virágföldnek, konyhakerthez).

 

KULCSSZAVAK
élelmiszer-pazarlás. biohulladék  |   üvegházhatású gázok  |   Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal  |   NÉBIH  |   Maradék nélkül program  |   komposztálás  |   fogyaszthatósági idő  |   minőségmegőrzési idő
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít