Az ételintolerancia könnyen összetéveszthető az ételallergiával a hasonló tünetek miatt; a legfőbb különbség, hogy az ételintolerancia hátterében bélműködési problémák állnak, és a tünetek az étel elfogyasztását követően több órával jelentkeznek; az ételallergia pedig az immunrendszer azonnali válasza az élelmiszerre.
Az ételintolerancia leggyakrabban előforduló típusa az enzimhiány miatt kialakuló laktózintolerancia.
Ételintolerancia vagy ételallergia
Fontos különbséget tenni a két betegség között, mert az ételallergia rendkívül veszélyes lehet: extrém esetben akár halált is okozhat egy súlyos allergiás reakció.
Az ételintolerancia jellemzői:
- a tünetek hátterében az emésztőrendszer áll (a szervezet nem megfelelően dolgozza fel vagy emészti meg az ételt),
- a tünetek fokozatosan, gyakran órákkal az étkezés után jelentkeznek,
- a tünetek súlyossága függ az elfogyasztott táplálék mennyiségétől,
- sokféle étel okozhatja,
- nem jár életet veszélyeztető állapottal,
- néha nehéz megállapítani a hátterében álló okot.
Az ételallergia jellemzői:
- a tünetek hátterében az immunrendszer reakciója áll (tévesen fenyegetésként érzékeli az élelmiszerekben található allergéneket),
- a táplálékban található allergén kis mennyiségének elfogyasztása után is azonnali allergiás tüneteket válthat ki (kiütés, viszketés, sípoló légzés stb.),
- az allergiás reakció súlyos, akár végzetes lehet,
- élethosszig tart,
- könnyű diagnosztizálni: a kiváltó étel egyértelmű oka a problémának.
Az ételintolerancia főbb tünetei
Az ételintolerancia tünetei közé elsősorban emésztőszervi tünetek tartoznak. A tünetek megjelenése általában dózisfüggő, vagyis akkor jelentkeznek, ha az ételből gyakran vagy nagyobb mennyiséget fogyasztanak. A tünetek megjelenése azonban egyénenként változó: vannak, akiknél már kis mennyiség hatására is fellépnek.
Az ételintolerancia emésztőszervi tünetei:
Az ételintolerancia egyéb tünetei lehetnek:
- fejfájás, migrén,
- szénanátha,
- krónikus fáradtság,
- idegesség, ingerlékenység,
- ízületi fájdalom,
- krónikus légúti tünetek,
- súlyproblémák,
- bőrproblémák (pattanás, ekcéma).
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha gyakran van puffadása, hasmenése, emésztési problémája, bizonytalan eredetű hasfájása vagy bőrkiütései (különösen, ha nem biztos az okában, illetve összefüggésbe hozhatók egyes ételek fogyasztásával), forduljon háziorvosához, aki a tünetek alapján dönt a szükséges vizsgálatokról.
Az ételintolerancia kiváltó okai
Ételintolerancia esetén a szervezet nem tudja megfelelően feldolgozni a táplálékot. Ennek oka lehet a táplálékot lebontó enzimek csökkent mennyisége (vagy akár teljes hiánya), az élelmiszer-adalékanyagokra való érzékenység vagy az élelmiszerekben természetesen előforduló vegyi anyagokra adott reakciók is.
Ha a tünetek tej- vagy tejtermékek fogyasztását követően jelentkeznek, felmerül a laktózintolerancia gyanúja, amikor a szervezet nem tudja megemészteni a laktózt (tejcukrot).
A tünetek hátterében állhat gluténérzékenység is (a gabonafélékben található fehérjével szembeni érzékenység), amit a hasonló tünetek miatt könnyű összetéveszteni a cöliákiával (ami egy valódi, gluténnel kapcsolatos autoimmun betegség).
Ételintoleranciát okozhatnak az élelmiszerekben található különféle összetevők, szennyező-, vegyi és adalékanyagok is:
- mesterséges adalékanyagok (glutamátok, színezékanyagok, tartósítószerek, édesítőszerek stb.),
- szulfitok (vörösborban, sörben, szárított gyümölcsökben találhatók),
- szalicilátok (gyümölcsökben, zöldségekben, mandulában, mogyoróban, kávéban, gyümölcslevekben, kozmetikai és orvosi készítményekben találhatók),
- hisztamin (elsősorban a pácolt, érlelt, erjesztett, füstölt ételekben található),
- az élelmiszert szennyező toxinok, paraziták, vírusok, baktériumok,
- koffein.
A bél érzékeny szerv, mely gazdag idegi összeköttetésben áll az aggyal. Béltünetek előfordulhatnak az idegrendszer zavara – stressz, idegesség, levertség, lelki megterhelés – esetén is.
Az ételintolerancia diagnosztizálása
Az ételintolerancia diagnózisát nehéz megállapítani az általános tünetek miatt, melyek több más betegségre is jellemzők lehetnek. A háziorvos a kórtörténet és a tünetek alapján tudja diagnosztizálni a betegséget, és ha szükségesnek látja, különféle vizsgálatokat rendelhet el.
A laktóz- és fruktózintolerancia, valamint a kontaminált vékonybél szindróma terheléses vizsgálattal diagnosztizálható: az ún. hidrogén kilégzési teszt a kilélegzett levegőben megjelenő hidrogén mennyiségét méri.
Az ételintolerancia megállapításának legjobb módja ételnapló vezetése az elfogyasztott élelmiszerekről és a tünetekről, majd ennek alapján a gyanús élelmiszerek egyenkénti kiiktatása az étrendből 2-6 hétig (eliminációs diéta). Ha a tünetek megszűnnek, akkor kis mennyiségben újból be lehet illeszteni az adott ételt az étrendbe, majd meg kell figyelni, hogy mennyit lehet belőle enni anélkül, hogy tüneteket okozna (a tünetek gyakran csak nagyobb mennyiség esetén jelentkeznek).
Fontos tudni, hogy nem létezik olyan teszt, ami egyértelműen kimutatná az intoleranciát okozó ételt. Az utóbbi időben elterjedtek a vérből mért IgG-alapú tesztek, de nincs tudományos bizonyíték arra, hogy ezek a vizsgálatok képesek diagnosztizálni az élelmiszer-érzékenységet, ezért alkalmazásuk nem javasolt.
Az ételintolerancia kezelése
A panaszok megszűnéséhez, csökkenéséhez a kérdéses étel elkerülése, vagy a csak kis adagban való fogyasztása vezethet. Az étrend megváltoztatásakor javasolt dietetikus szakember bevonása, mert az alapélelmiszerek kihagyása hiánybetegséget okozhat.
Hatékony eszköz lehet egyes intoleranciák kezelésére a bélflóra helyreállítása is, amit egészséges táplálkozással (babfélék, teljes kiőrlésű gabonák, zöldségek, gyümölcsök rendszeres fogyasztása), illetve probiotikumok és prebiotikumok fogyasztásával lehet elősegíteni.
Ételintolerancia gyermekkorban
Gyermekeknél leggyakrabban a laktózintolerancia fordul elő. Az újszülöttek többnyire rendelkeznek laktáz enzimmel, de annak működése a szoptatási időszak végén megszűnhet.
A gyermekek kezelése nagy figyelmet – és tapasztalt szakorvost – igényel, mert fejlődésükhöz változatos étkezésre van szükség, ezért csak nagyon körültekintő kivizsgálás után javasolt bármilyen étel elhagyása. A tehéntej például fontos kalcium-, D-vitamin- és fehérjeforrás, ezért elhagyása károsan befolyásolhatja a gyermek fejlődését, növekedését.
