A vérnyomás az emberi szervezet egyik legfontosabb élettani jellemzője. A szív a verőereken (artériákon) keresztül pumpálja a szövetekhez az oxigénben gazdag vért. A vérnyomás a szív munkája által létrehozott, az artériák falát belülről feszítő nyomás, amely a keringés fenntartásának elengedhetetlen feltétele.
A szisztolés vérnyomás a szív összehúzódásakor keletkező vérnyomást jelenti, a kifejezés a latin „systole”, illetve a görög „szüsztolé” (összehúzódás) szóból ered. A diasztolés vérnyomás a szívritmus elernyedési fázisában keletkező vérnyomást jelenti, a kifejezés a görög „diasztelló” (kitágít) ige nyomán alakult ki.
Lásd még: Szívműködés
Az egészséges vérnyomás felső határa 140/90 Hgmm akkor, ha nincs egyidejűleg más kísérő betegség.
A vérnyomást befolyásoló tényezők
A vérnyomás igen változékony, pillanatnyi értékét számos körülmény befolyásolja. Folyamatosan, napszakonként is változik: éjszaka alacsonyabb, nappal magasabb értéket mutat. A fizikai terhelés és egyes lelki tényezők, például stresszhelyzet hatására is megemelkedhet.
A verőerekben uralkodó vérnyomást befolyásolja továbbá az érpályában keringő vértérfogat, az érfalak rugalmassága, tágulási képessége, a végtagokban lévő érellenállás elsősorban a kis verőerek (arteriola) szintjén, valamint a vér folyékonysága (viszkozitása).
A vérnyomás más-más értéket mutat az érhálózat különböző pontjain, és egy adott helyen is változik az idő függvényében.
Vérnyomásértékek
Az egészséges (optimális) vérnyomás alacsonyabb mint 120/80 Hgmm. A magas vérnyomást a 140/90 Hgmm feletti értékek, az alacsony vérnyomást a 90/60 Hgmm alatti értékek jelentik.
Tizennyolc évnél idősebb felnőtteknél akkor állapítható meg magasvérnyomás-betegség, ha három különböző időpontban, ülő helyzetben mért vérnyomásmérés átlaga eléri vagy meghaladja a 140/90 Hgmm-es értéket.
Egyéb társbetegségek – például cukorbetegség, vesebetegség, szívbetegség – megléte esetén 130/80 Hgmm tekintendő a felső határértéknek. Minden 20/10 Hgmm-es vérnyomás-emelkedés megduplázza a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát.
A magas vérnyomás megelőzése
A magasvérnyomás-betegség egészséges táplálkozással, a testsúly normalizálásával, rendszeres fizikai aktivitással, a dohányzás mellőzésével, illetve a dohányzásról való leszokással, valamint az alkoholfogyasztás mérséklésével megelőzhető.
Vérnyomásmérés
A vérnyomást két számmal jellemzik: például 128/83 Hgmm. Az első szám – a szisztolés érték – az a nyomás, amely a szív összehúzódásakor mérhető az erekben, értéke mindig nagyobb a második számnál. A második szám – a diasztolés érték – a szív elernyedésekor mért nyomást mutatja. A vérnyomásmérő készüléken látható harmadik szám a pulzusszámot jelöli.
A vérnyomás mérése a szív bal kamrájával egy magasságban történik, mértékegysége a higanymilliméter (Hgmm). A megbízható vérnyomásmérés fontos előfeltétele a nyugalmi helyzet. A mérést legalább ötperces pihenést követően kell megkezdeni.
Összesen három mérést kell végezni néhány perces különbséggel, majd ezek átlagát kell számolni. Akkor pontos a mérés, ha a mérések értéke nem mutat 4-6 Hgmm-nél nagyobb különbséget.
Az ülő beteg karja legyen enyhén behajlítva, asztalra vagy a szék karfájára helyezve. A vérnyomásmérő ún. mandzsettáját a ruhátlan felkarra úgy kell felhelyezni, hogy annak alsó széle a könyökhajlat felett 2,5 cm-re legyen. Az átlagosnál vastagabb körfogatú kar esetén nagyobb nyomásra van szükség az artéria összenyomásához, ezért ekkor a valóságosnál magasabb vérnyomást mutat a készülék.
Túl keskeny vagy túl rövid mandzsetta esetén akár 20-30 Hgmm-rel nagyobb érték is mérhető, ezért különösen fontos a megfelelő mandzsettaméret megválasztása.
Az ajánlott mandzsettaméretek az alábbiak:
- 22–26 cm karkörfogat esetén 12×22 cm,
- 27–34 cm karkörfogat esetén 16×30 cm,
- 35–44 cm karkörfogat esetén 16×36 cm,
- 45–52 cm karkörfogat esetén 16×42 cm.
A páciensek 15-30 százalékánál az orvosi rendelőben mért vérnyomás magasabb, mint az otthon mért érték. Ezt a jelenséget fehérköpeny-reakciónak nevezzük. Fehérköpeny-hipertónia akkor áll fenn, ha a reakció miatt a vérnyomás a kórosan magas tartományba kerül. Azoknál az egyéneknél, akiknél ez tapasztalható, a későbbiekben nagy eséllyel magasvérnyomás-betegség (hipertónia) fejlődik ki.
Otthoni vérnyomásmérés
Az otthoni önvérnyomásmérés elsősorban a magas vérnyomásban szenvedő betegek számára javasolt, de bárki elvégezheti, aki tisztában kíván lenni a saját egészségi állapotával. A módszer segíti a kezelőorvost a megfelelő vérnyomás-beállítás ellenőrzésében és a fehérköpeny-hipertónia kórismézésében.
Az otthon mért vérnyomásértékek megbízhatósága érdekében az alábbi szabályok betartása javasolt:
- Olyan felkarra (nem csuklóra) helyezhető mérőkészülék használata javasolt, amelyet a nemzetközi validálási protokoll alapján ellenőriztek.
- A felkari mandzsetta mérete legyen megfelelő: a felfújható rész fedje le a felkar körfogatának legalább 80 százalékát.
- A mérés előtt fél órával nem szabad dohányozni, koffeintartalmú italt fogyasztani. A mérés előtt öt percig ajánlott nyugalomban lenni, támlás széken kényelmesen hátradőlni, az alkart a karfán vagy asztallapon pihentetni. A mérés közben nem szabad beszélni és a lábakat keresztbe tenni.
- Egy alkalommal legalább 2-3 mérés elvégzése szükséges egymás után 1-2 perccel.
- A mérések eredményét érdemes feljegyezni egy vérnyomásnaplóba, így a kezelőorvos bármikor megtekintheti, hogyan alakultak a vérnyomásértékek az elmúlt időszakban.
Manapság vásárolhatók mechanikus, félautomata és digitális vérnyomásmérők is. Otthoni használatra a digitális vérnyomásmérők az elterjedtebbek a könnyebb használhatóságuk miatt.
A csuklón vagy ujjon mérő vérnyomásmérők kisebbek és könnyebbek, viszont kevésbé pontosak. Komolyabb betegség esetén, amikor pontos vérnyomásértékére van szükség, javasolt a karon mérő félautomata vagy automata vérnyomásmérők használata. Ezek drágábbak és nagyobb méretűek, de sokkal pontosabbak.
