egeszsegvonal logonnk logo szurkearnyalatos

1812 gomb

eeszt gomb

eeszt gomb

Az agy különféle működészavarait összefoglaló néven enkefalopátiának nevezzük, melyek lehetnek akutak (gyorsan jelentkező és hamar elmúló) vagy krónikusak (lassan kialakuló és tartós). Egyes típusai maradandó károsodást okozhatnak az agyban, súlyosabb esetben a betegség halálos kimenetelű is lehet.

 

Az encephalopathia típusai

Szinte mindent tevékenységünket az agyunk irányítja, így sérülése sokféle problémát okozhat, amelyek hatása életünk bármely területén megnyilvánulhat.

 

Az encephalopathia főbb típusai:

 

  • májencephalopathia,
  • krónikus traumatikus encephalopathia (CTE),
  • hipoxiás-iszkémiás encephalopathia,
  • Hashimoto-féle encephalopathia.

 

  • Májencephalopathia

A májműködés egyik legfontosabb eleme a méreganyagok lebontása. Méreganyagok (toxinok) képződhetnek a szervezetben, vagy bejuthatnak kívülről (például mérgek, gyógyszerek). A máj ezeket olyan biztonságos anyagokká alakítja át, amelyek a vizelettel távoznak. Ha erre a máj valamilyen ok miatt nem képes, a szervezetben felhalmozódott toxikus anyagok megzavarhatják az agyműködést.

 

Májenkefalopátiát okozhat:

 

 

A májencephalopathia tünetei lehetnek:

 

    • kellemetlen szagú (dohos) lehelet és vizelet,
    • szemfehérje és a bőr besárgulása,
    • alvászavar,
    • zavartság,
    • koncentrálás, a tájékozódás zavara,
    • feledékenység,
    • nehézkes mozgás,
    • izgatottság.

 

  • Krónikus traumatikus encephalopathia (CTE)

Az amerikai futballisták és ökölvívók betegségének tartott kórkép a fejet érő sorozatos ütések hatására alakul ki. Az összefüggést néhány évtizede ismerték fel, a betegség kutatásában áttörést hozhat, hogy ma már élő emberen is ki tudják mutatni a CTE jeleit, eddig ugyanis csak boncolással, tehát a halál után tudták csak egyértelműen diagnosztizálni.

 

A CTE tünetei lehetnek:

 

    • az egyensúly és a motoros képességek nehézségei,
    • memóriazavar,
    • pszichotikus tünetek,
    • viselkedészavarok (pl. agresszió),
    • Parkinson-kór kezdeti tünetei.

 

  • Hipoxiás-iszkémiás encephalopathia

A hipoxiás-iszkémiás encephalopathia (agyi hipoxia) akkor fordul elő, ha az agyba jutó oxigén mennyisége csökken. Az oxigén létfontosságú az agy számára, hiányában az agyidegsejtek perceken belül elpusztulnak. Súlyos oxigénhiánynál kóma, majd agyhalál áll be.

 

Agyi hipoxiát okozhat:

 

 

Hipoxiás-iszkémiás encephalopathia tünetei lehetnek:

 

    • mozgászavarok (koordináció hiánya, görcsök, remegés),
    • bénulás,
    • izomgyengeség,
    • idegrendszeri görcsök,
    • légzési elégtelenség.

 

  • Hashimoto-féle encephalopathia

A feltételezések szerint ebben a betegségben egy autoimmun folyamattal az ember saját immunrendszere támadja meg az agysejteket.

 

A kóros folyamatot kiválthatja:

 

    • fertőzés (baktériumok vagy vírusok),
    • anyagcsereproblémák,
    • agydaganatok,
    • mérgező anyagok belélegzése (pl. festék, oldószerek),
    • sugárzás.

 

Hashimoto-féle encephalopathia tünetei lehetnek:

 

    • fejfájás,
    • memóriavesztés,
    • gondolkodási és koncentrációs képesség zavara,
    • izomgyengeség,
    • izomrángás,
    • személyiségváltozás,
    • ingerlékenység,
    • agresszió,
    • impulzív viselkedés,
    • pszichózis,
    • öngyilkossági gondolatok.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

A betegség első figyelmeztető jelei a mentális változások lehetnek: memóriavesztés, összpontosítási nehézségek, illetve gyakran megfigyelhető a viselkedés megváltozása is.

 

Ha ilyen jellegű változásokat észlel – amelyek az encephalopathia tünetei is lehetnek –, keresse fel orvosát vagy menjen a legközelebbi sürgősségi osztályra. Ez különösen májprobléma esetén lehet fontos, mert a májencephalopathia idővel életveszélyessé válhat.

 

Az encephalopathia diagnosztizálása

A diagnózis elsődleges célja a kiváltó ok felismerése. A betegség felismeréséhez, illetve az encephalopathia típusának meghatározásához az alábbi vizsgálatokat végzik el: vérvizsgálat, mintavétel a gerincfolyadékból (lumbálpunkció), agyi képalkotó vizsgálatok (CT vagy MRI), elektroencefalográfia (EEG), illetve az orvos megvizsgálja a beteg mentális állapotát és egyéb képességeit is. A Hashimoto-féle enkefalopátiát a tünetek egyéb okainak kizárásával diagnosztizálható.

 

Az encephalopathia kezelése

Az akut májencephalopathia sürgős orvosi beavatkozást és kórházi kezelést igényel, mert a betegség kómához, halálhoz vezethet.

 

A betegség kezelése a tünetek enyhítésére összpontosul:

 

  • gyógyszeres kezelés az okok vagy a tünetek megszüntetésére,
  • étrendi változtatások, táplálék-kiegészítők használata.

 

A májencephalopathia gyakran visszafordítható a kezelések segítségével, viszont krónikus májbetegségben visszatérhet, így a beteg folyamatos terápiára szorul. Súlyos krónikus májbetegnél szóba jöhet a szervtranszplantáció lehetősége is.

 

Az hipoxiás-iszkémiás károsodáson átesett beteget intenzív osztályon kell kezelni. A beteg állapota javulhat, de tartós károsodás is visszamaradhat.

 

Az autoimmun betegségekhez hasonlóan a Hashimoto-féle encephalopathia is kezelhető, de nem gyógyítható. Elsődleges kezelése a szteroidos gyógyszerterápia, mellyel tünetmentességet lehet elérni, de emellett szükség lehet egyéb kezelésekre is, például intravénás immunglobulinra és plazmacserére. Egyes esetekben több évig tartó tünetmentesség is kialakulhat, de fennáll a visszaesés kockázata.

KULCSSZAVAK
agykárosodás  |   enkefalopátia  |   encephalopathia  |   viselkedészavar  |   mozgászavar
1812 nagy gomb

KOLLÉGÁINK SEGÍTENEK

Hívja az EGÉSZSÉGVONALAT!

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNERÜNK

bm

 

sz2020 also infoblokk

Mentés
Sütik testreszabása
A többi weblaphoz hasonlóan mi is sütiket használunk a weblap teljesítményének fokozására, amennyiben ezeket visszautasítja az oldal működése bizonytalanná válhat!
Mindent elfogad
Mindent visszautasít
További információk
Analytics
Az adatok elemzésére használt eszközök egy webhely hatékonyságának mérésére és működésének megértésére.
Google Analytics
Elfogad
Visszautasít