Az endoszkópos retrográd cholangio-pancreatográfia – röviden ERCP – olyan vizsgálat, amelynek segítségével az epe- és hasnyálmirigyvezeték állapota tekinthető meg, illetve szükség esetén beavatkozásokat is végezhetnek el vele.
A máj, epehólyag, epevezeték vagy hasnyálmirigy megbetegedéseinek gyanúja indokolhatja az ERCP-vizsgálatot (pl. epekövesség vagy epeutak szűkülete, epeút gyulladása, hasnyálmirigy gyulladása, epe-, máj-, hasnyálmirigy-daganat).
A vizsgálatra éhgyomorra kell érkezni. Az ERCP-t bódításban vagy altatásban végzik, a cső levezetése előtt a torkot érzéstelenítik.
A vizsgálat menete
A vizsgálat hosszú neve a többféle felhasznált technológiára utal. Az endoszkóp vékony cső, amelyet a szájon át a vékonybélig vezetnek le. A cső végén lévő kamera segítségével láthatók azok a területek (nyelőcső, gyomor, patkóbél), amelyeken az eszköz áthalad.
A csövön keresztül egy még vékonyabb csövet vezetnek be, amellyel az epevezetékbe is be tudnak jutni. Ezen keresztül kontrasztanyagot juttatnak az epe- és hasnyálmirigy-vezetékekbe. Ez a kontrasztanyag biztosítja, hogy még jobb képet kaphassanak röntgen segítségével az epevezetékeket szűkítő kőről, daganatról stb. Az endoszkóp segítségével egyes kövek eltávolíthatók, a szűkületek tágíthatók és az elzárt vezetékek átjárhatóvá tehetők, gyanú esetén pedig szövetminta is vehető.
A vizsgálat nagyjából 10-40 percig tart; fájdalmat nem okoz, de kellemetlen lehet. A beavatkozás után egyéjszakás megfigyelésre van szükség.
A vizsgálat esetleges szövődményei
Mind minden hasonló beavatkozásnak, az ERCP-nek is lehetnek szövődményei. Ezeket okozhatja az érzéstelenítőre vagy a kontrasztanyagra fennálló allergia, felléphet hasnyálmirigy-gyulladás, vérzés vagy a tápcsatorna átlyukadása, esetleg félrenyelés, amelynek következménye ritka esetben tüdőgyulladás, fulladás lehet. A vizsgálatot csak akkor végzik el, ha ezek elhárítására rendelkezésre állnak a megfelelő eszközök.
A vizsgálat után jelentkezhetnek kellemetlen érzések: torokfájás, hányinger, puffadás.
A vizsgálat helyett használható egyéb módszerek
A diagnózis felállításához képalkotó vizsgálatok (ultrahang, CT, MR), a kezeléshez műtéti beavatkozások jelenthetnek alternatívát. A képalkotó vizsgálatok viszont nem adnak olyan részletes képet, mint az ERCP, illetve mintavétel sem lehetséges velük.

