Patau-szindróma (13-as triszómia)

A Patau-szindróma (vagy: 13-as triszómia) egy genetikai betegség, amelyben a 13-as kromoszóma teljes egésze vagy csak egy bizonyos darabja többletmennyiségben van jelen a sejtek genetikai állományában.

Ezen ritka, súlyos szellemi visszamaradottsággal és halmozott fejlődési rendellenességekkel született újszülöttek túlélési esélye nagyon alacsony.

A Patau-szindróma tünetei

A Patau-szindrómában a magzat normál fejlődését a felesleges mennyiségben jelen lévő DNS zavarja meg.

Ennek hatására számos rendellenesség alakul ki a magzat fejlődése során, köztük az alábbiak:

  • alacsony születési testsúly,
  • szívfejlődési rendellenesség,
  • csökkent fejméret (mikrokefália),
  • egymáshoz közel elhelyezkedő szemek,
  • a szemgolyó hiánya,
  • a megszokottnál lejjebb lévő fülek,
  • ajak- és szájpadhasadék,
  • plusz egy ujj a kézen vagy a lábon,
  • a 2. és a 3. lábujj összenövése,
  • laza izomtónus,
  • süketség,
  • vakság,
  • epilepszia és/vagy
  • mentális visszamaradottság.

Előfordulhat, hogy az újszülött fejbőrhiánnyal születik, illetve gyakran megfigyelhető a nemi szervek különböző rendellenessége is. Az újszülött megszületését követően életveszélyes komplikációk is kialakulhatnak, így például etetési/szoptatási nehézségek vagy átmeneti légzéskimaradások.

A Patau-szindróma kialakulása

A Patau-szindróma többnyire nem öröklött betegség; a petesejtben vagy a hímivarsejtben a rendellenes sejtosztódás következtében alakul ki. A sejtekben található kromoszómák normál esetben két példányban fordulnak elő (1 anyai és 1 apai kromoszóma), triszómia esetén viszont a kromoszóma 3 példányban van jelen. 

A 13-as triszómiának három típusa ismert:

  • a plusz kromoszóma a szervezet összes testi sejtjében jelen van,
  • a plusz kromoszóma csak a sejtek egy részében van jelen (mozaikos forma),
  • részleges triszómia: a sejtekben a 13-as kromoszómának csak egyes darabjai fordulnak elő többletmennyiségben.

 Amennyiben jelen van ez a genetikai elváltozás, úgy a spontán vetélés, illetve halvaszületés esélye nagyon magas.

A Patau-szindróma diagnózisa

A Patau-szindróma gyanúja a jellegzetes alaki eltérések alapján már várandósság alatt felmerül az ultrahangvizsgálatok alapján vagy legkésőbb születéskor. A biztos diagnózis kromoszómavizsgálattal állítható fel. A vizsgálathoz magzati sejtek szükségesek, amit chorionboholy-biopsziával vagy magzatvíz-mintavétellel nyerhetnek, illetve születés után egy egyszerű vérvétellel.

A betegség számos fejlődési rendellenességet okozhat, ezért a továbbiakban az alábbi vizsgálatokra is sor kerülhet:

  • az esetleges szívfejlődési rendellenességek vizsgálata,
  • röntgen- vagy ultrahangvizsgálat a belső szervek rendellenességeinek vizsgálatára,
  • MR-vizsgálat a két agyfélteke fejlődési rendellenességeinek vizsgálatára.

 

A Patau-szindróma kezelése

A Patau-szindrómával született gyermekek kezelését minden esetben egyéni állapotuk határozza meg. A szívelégtelenségek, az ajakhasadék és a farkastorok miatt sebészeti beavatkozás válhat szükségessé.

A Patau-szindróma gyógyíthatatlan genetikai rendellenesség, és összeegyeztethetetlen az élettel. Az újszülöttnek minimális esélye van az életben maradásra: 50%-uk egy hónapon belül, közel 100%-uk pedig egy éven belül meghal. Ha az elváltozás nem súlyos, akkor nagyon ritkán előfordulhat, hogy a túlélés egy évnél hosszabb.

A Patau-szindróma megelőzése

A Patau-szindróma korai felismerése csak genetikai szűrővizsgálatokkal lehetséges. A várandósság során a gyermek DNS-ének töredékei (fragmentumok) bekerülnek az anya vérébe, és a szűrővizsgálatok során ezeket a DNS-töredékeket elemzik.

A genetikai szűrővizsgálatok két típusa létezik:

  • hagyományos kombinált teszt,
  • anyai vérből történő magzati DNS-vizsgálat.

A kombinált tesztet a várandósság 11–14. hetében végzik el. A kockázatbecslés ultrahang- és vérvizsgálat kombinációjával történik; az érzékenysége 85-93%-os. Ha a vizsgálatok eredménye alapján felmerül a rendellenesség gyanúja, akkor a 12–20. terhességi hét között mintát vehetnek az anyai hasfalon keresztül a méhlepényből vagy a magzatvízből, hogy a magzati sejteken elvégezhessék a kromoszómavizsgálatot.

Az anyai vérvételből történő magzati DNS-vizsgálat korszerű, beavatkozást nem igénylő szűrőteszt, amit a várandósság 9. hetétől a 20. hétig lehet elvégeztetni; érzékenysége akár 99%-os is lehet.

Várandósság esetén, különösen idősebb anyai életkorban (35 év felett) fontos a genetikai szűrővizsgálaton való részvétel az esetleges kromoszóma-rendellenességek felismerésére, ugyanis az édesanya életkorának előrehaladtával növekszik kialakulásuk kockázata is. A szűrővizsgálatok során egyúttal a Down-szindróma és az Edwards-szindrómát is ellenőrzik, amelyek oka szintén triszómia: ezeknél a betegségeknél a 21-es, illetve a 18-as kromoszómából van jelen pluszpéldány.

Ha egy párnak már volt Patau-szindrómás magzata (vagy gyermeke), és újabb gyermeket szeretnének, akkor érdemes genetikai konzultációra jelentkezni, mert a betegségre ugyan nem jellemző az örökletesség, de egyes esetekben mégis előfordulhat.

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk