A ciszták (cysták) kötőszövetes tokkal körülvett folyadék- vagy légtartalmú képződmények, amelyek a test bármely pontján kialakulhatnak. Az agyi ciszták jellemzően jóindulatúak és sebészi eltávolításuk nem szükséges. Idegsebészeti beavatkozás szükségessége esetén a cisztába drént helyeznek vagy eltávolítják.
Az agyi ciszták többsége jóindulatú, de a környező szöveteket károsíthatják, amennyiben túl nagyra nőnek, ezért szükséges lehet az eltávolításuk. Az agyi ciszták egy része veleszületett, de kialakulhatnak fertőzés, sérülés vagy daganatos folyamat következményeként is.
Az agyi ciszták leggyakoribb fajtái és tüneteik
Az agyi ciszták 6 leggyakoribb típusa az arachnoidális, a tobozmirigy, a kolloid, a dermoid, az epidermoid és a neoplasztikus ciszta.
Arachnoidális ciszták
Az arachnoid membránon (az agyhártya egyik alkotórészén) alakul ki. A ciszták általában jóindulatúak és tünetmentesek, agyi-gerincvelői folyadékot tartalmaznak.
A tüneteket okozó ciszták esetén az alábbi tünetek jelentkezhetnek:
A gerinccsatornában kialakuló arachnoidális ciszták a végtagok fokozódó gyengeségét vagy zsibbadását okozhatják. A cisztákra gyakran képalkotó vizsgálatokon, mellékleletként derül fény, tünetmentes esetben nem szükséges a kezelésük. Gyermekekben gyakoribbak.
Tobozmirigy ciszták
A tobozmirigy az agyalapon elhelyezkedő, központi idegrendszeri struktúra, amely az alvás-ébrenlét-ciklus szabályozásában játszik szerepet. A benne kialakuló ciszták többségében jóindulatúak és tünetmentesek, tünetek megnyilvánulása esetén fejfájás, szédülés, látászavarok jelentkezhetnek. Általában nem szükséges a kezelésük, amennyiben azonban 2 cm-nél nagyobbra nőnek, idegsebészeti ellátásuk javasolt.
Kolloid ciszták
Az agykamrákban kialakuló jóindulatú képződmények.
Bár jóindulatúak, akadályozhatják az agyi-gerincvelői folyadék elfolyását, és vízfejűség (hydrocephalus) alakulhat ki, melynek tünetei a következők lehetnek:
- fejfájás,
- kettőslátás,
- memóriazavarok,
- koncentrálási zavarok,
- tudatzavar, kóma.
Endoszkópos beavatkozás során történik az eltávolításuk.
Dermoid ciszták
A bőrt alkotó hám sejtjeinek veleszületett rendellenességeként alakulnak ki, jelen lehetnek az agyban és a gerincben is. A ciszta hajhagymákat, hajat, faggyú- és verejtékmirigyet, de akár csont-, fog- vagy idegszövetet is tartalmazhat. Gyermekekben gyakrabban fordulnak elő.
Epidermoid ciszták
A dermoid cisztákkal ellentétben az epidermoid cisztát egyszerű hámsejtek alkotják, és keratint, valamint elhalt hámsejteket tartalmaznak.
Bár a ciszták önmagukban jóindulatúak, nagyra nőve nyomást gyakorolhatnak a gerincvelőre vagy a gerincvelői idegekre, ezáltal különféle tüneteket okozva:
- gyengeség,
- koordinációs problémák,
- végtagzsibbadás,
- mozgászavarok,
- vizelettartási zavar.
Általában idegsebészeti ellátásuk szükséges.
Tumor-asszociált ciszták
Néhány ciszta daganatos szövetszaporulathoz kapcsoltan alakul ki, de a ciszták többsége jóindulatú képződmény.
Az agyi ciszták diagnosztizálása
Elengedhetetlen a részletes anamnézisfelvétel és a neurológiai vizsgálat, azonban a központi idegrendszeri ciszták diagnózisa képalkotó vizsgálatok (CT, MRI) segítségével lehetséges. Mivel gyakorta tünetmentesek, általában mellékleletként fedezik fel.
Az agyi ciszták kezelése
A ciszták többsége jóindulatú, ezért nem szükséges eltávolításuk. Tüneteket okozó ciszták esetén idegsebészeti eltávolítás vagy lecsapolás történik, melynek során a ciszta tartalmát leszívják.
