Az agyvelőgyulladás, vagy latinul encephalitis, az agyszövetet érintő gyulladásos megbetegedés, amely potenciálisan életet veszélyeztető állapot. Hátterében valamilyen kórokozó okozta fertőzés vagy autoimmun kórfolyamat állhat. A tünetek az enyhétől a súlyos, akár életet veszélyeztető stádiumig terjedhetnek. Kezeletlen esetben az agyvelőgyulladás halálhoz vezethet.
A betegség előfordulási gyakorisága, tünetei és lefolyásának súlyossága függ a kiváltó tényezőtől (pl. kullancs okozta agyvelőgyulladás, veszettség, bárányhimlő), az immunrendszer állapotától (pl. HIV-fertőzés, szteroid szedése és egyéb okból immunszupprimált állapot), illetve a beteg korától. Kialakulásának hátterében leggyakrabban vírusfertőzés, ritkábban baktériumok vagy más kórokozók okozta fertőzés, bizonyos esetekben autoimmun kórkép áll. A széles körű diagnosztikai vizsgálatok ellenére az esetek 30-40%-ában nem tisztázódik a pontos kiváltó ok.
Agyvelőgyulladás bármely életkorban kialakulhat, de fiatalkori megjelenése gyakoribb. Az agyvelőgyulladás eseteinek száma emelkedő tendenciát mutat az újonnan megjelenő, illetve fel-fellángoló vírusfertőzések (pl. Zika-vírus, chikungunya-vírus) miatt. A vírus okozta agyvelőgyulladások egy része védőoltással megelőzhető.
Amennyiben nemcsak az agyszövet, hanem a lágy agyhártyák (meninxek) is érintettek a gyulladásos folyamatban, meningoencephalitisről beszélünk.
Az agyvelőgyulladás főbb tünetei
Az encephalitis számos tünetet okozhat, ideértve a zavartságot, viselkedésváltozást, görcsrohamokat, mozgászavarokat vagy akár a hallás- és látászavarokat is.
A korai tünetek hasonlóak lehetnek az influenza tüneteihez:
- láz,
- fejfájás,
- izom- és ízületi fájdalom,
- fáradékonyság, általános rossz közérzet,
- foltos kiütések a bőrön, amelyek nyomás után sem halványulnak el.
Később megjelenhetnek súlyos tünetek is, melyek a következők lehetnek:
- zavartság, tudatzavar, megváltozott tudatállapot,
- aluszékonyság,
- súlyos fejfájás,
- tarkókötöttség (nyak merevsége),
- fényérzékenység,
- görcsroham,
- irritabilitás (beteges túlérzékenység),
- beszédzavar,
- hallucinációk,
- izomgyengeség,
- mozgászavar, akaratlan mozgások,
- látászavar,
- tudatzavar, eszméletvesztés,
- légzési- és keringési zavar.
Csecsemőkben és gyermekekben további alarmírozó tünetek lehetnek:
- a kutacsok kitüremkedése,
- hányinger, hányás,
- egész testet érintő izommerevség, izomfeszülés,
- étvágytalanság, táplálhatatlanság,
- irritabilitás.
Autoimmun encephalitis esetén a tünetek lassabban, akár hetek alatt alakulhatnak ki, és ritkábbak az influenzaszerű tünetek.
Ilyen esetekben az alábbi tünetek dominálnak:
- személyiségváltozás, a viselkedés megváltozása,
- memóriaproblémák,
- pszichózis (megváltozott valóságészlelés),
- hallucinációk,
- görcsrohamok,
- látászavar,
- alvászavarok,
- izomgyengeség,
- érzészavarok,
- járászavar, abnormális mozgások megjelenése,
- vizelet- és széklettartási problémák.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben az agyvelőgyulladás tüneteit észleli magán, azonnal forduljon orvoshoz! A súlyos fejfájás, láz és tudatállapot - változás sürgősségi ellátást igényel! Csecsemők és gyermekek esetén bármely tünet megjelenése azonnali sürgősségi ellátást igényel!
Az agyvelőgyulladás kiváltó okai
Leggyakrabban vírusfertőzések, ritkább esetben egyéb mikrobák, baktériumok, gombák vagy paraziták is okozhatnak agyvelőgyulladást. Az agyvelőgyulladásnak autoimmun eredete is lehet.
Agyvelőgyulladáshoz a következő vírusfertőzések vezethetnek:
- herpesz szimplex vírusok (leggyakoribb ok);
- a bárányhimlő Varicella-zoster vírusa;
- kanyaró, mumpsz, rubeola megbetegedést okozó vírusok;
- enterovírusok;
- a nyugat-nílusi láz vírusa;
- az ausztrál agyvelőgyulladás vírusa;
- japán encephalitis vírus;
- La Crosse vírus;
- Louis vírus;
- Equin vírusok;
- Powassan vírus;
- Zika-vírus;
- chikungunya-vírus;
- veszettséget okozó vírus.
Japán encephalitis
A Flavivírusok családjába tartozó Japán-B-encephalitis vírusa okozza, amely szúnyogok csípésével terjed. Az oltásokkal megelőzhető agyvelőgyulladások között ez a leggyakoribb járványos encephalitis a világon, évente 30-50 000 eset fordul elő. Ázsiában és a nyugat-csendes-óceáni térségben elterjedt.
Nyugati ló-encephalitis
Szúnyogok által terjesztett, a betegséggel megegyező nevű vírus okozza. A lovakat és embereket érintő megbetegedés Argentínában gyakori. A lovak számára elérhető védőoltás, az emberek számára megfelelő védőöltözet, szúnyogirtó használata javallott, valamint vektorkontroll.
Keleti ló-encephalitis
Szúnyogok által terjesztett fertőző megbetegedés, melyet az azonos nevű vírus okoz. Ritka (az Egyesült Államokban mindössze néhány eset ismert), de igen súlyos megbetegedés: a fertőzések 30%-a halálos kimenetelű, a túlélők közül sokan idegrendszeri maradványtünetekkel gyógyulnak. Védőoltás nem áll rendelkezésre.
St. Louis-encephalitis
Fertőzött szúnyog csípésével terjedő megbetegedés, mely sok esetben tünetmentes, de tünetes egyéneknél is széles spektrumon mozognak a tünetek. Ritka esetben neurológiai maradványtüneteket vagy halált okozhat. Nem áll rendelkezésre védőoltás a fertőzéssel szemben.
Kaliforniai encephalitis
Egyik formája a La Crosse encephalitis. Fertőzött szúnyogok csípésével terjed, súlyosabb megbetegedést jellemzően a 16 éven aluliaknál okozhat. Nem áll rendelkezésre védőoltás.
Rocio-vírus encephalitis
Brazíliában okoz megbetegedést, fertőzött szúnyogok csípésével terjed, 10%-ban okoz halálozást. Nem áll rendelkezésre védőoltás.
Távol-keleti kullancsencephalitis (orosz tavaszi-nyári encephalitis)
Fertőzött kullancs csípésével terjedő ritka megbetegedés.
Közép-európai kullancsencephalitis
Eurázsiai elterjedésű betegség, melyet a fertőzött kullancs csípése okoz, de emellett fertőzött szarvasmarha/kecske/juh nyers (forralatlan) tejének fogyasztásakor is megfertőződhet az ember.
Az esetek jelentős része tünetmentes, kisebb részben azonban – 7-14 napos lappangási periódust követően – általános tünetek jelentkeznek, melyek néhány nappal később megszűnnek. Később, a betegség második szakában, a csípést követő 3-4. héten lázzal és központi idegrendszeri tünetekkel járó rosszullétek jelentkezhetnek, melyek súlyos esetben akár intenzív osztályos kezelést is igényelhetnek. A fertőzés védőoltással megelőzhető.
Enterovírus okozta encephalitis
Fertőzött személlyel történő kontaktus révén terjed a megbetegedés. A fertőzés szezonális a mérsékelt övezetben (nyáron és ősszel jellemző), míg a trópusokon egész évben jelen van. Az esetek 90%-ában tünetmentes lefolyású vagy enyhe tünetekkel járó megbetegedés, ritkán súlyosabb tüneteket, encephalitist, myocarditist okozhat.
Adenovírus okozta encephalitis
Az adenovírus-fertőzés jellemzően alsó- vagy felső légúti tüneteket okoz, ritka esetben azonban idegrendszeri zavar is előfordulhat, az enyhe aszeptikus lágyagyhártya-gyulladástól kezdve a súlyos akut, necrotizáló encephalopathiáig.
Mumpsz-encephalitis
Mumpsz-vírus fertőzésének szövődményeként vírusos encephalitis jelentkezhet, mely jellemzően enyhe tünetekkel (fényérzékenység, tarkókötöttség, fejfájás) jár és 14 nap alatt gyógyul. Védőoltással megelőzhető.
Autoimmun encephalitis
Autoimmun encephalitis akkor alakul ki, amikor a szervezet saját antitestjei és immunsejtjei indítanak támadást az idegrendszer ellen. Az antitestek specifikus sejtfehérjéket vagy receptorokat támadhatnak meg az agyban, amelyek alapján csoportosítható az autoimmun agyhártyagyulladás:
- anti-NMDA encephalitis (NMDA receptorok elleni autoantitestek);
- anti-VGKC-komplex encephalitis (VGKC-komplex receptorok elleni autoantitestek);
- anti-GABA encephalitis (GABA-A és GABA-B receptorok elleni autoantitestek).
Az autoimmun encephalitis kialakulásának oka nem pontosan ismert. Jelentkezhet daganatos megbetegedésekhez köthetően, valamint fertőzések is triggerelhetik (kiválthatják).
Akut disszeminált encephalomyelitis
Az akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM) ritka autoimmun betegség, melyet az agy és a gerincvelő hirtelen, kiterjedt gyulladása jellemez. Az ADEM az agy és a gerincvelő mellett a központi idegrendszer idegeit is megtámadja, és károsítja azok myelin hüvelyét, így kiterjedt fehérállomány - pusztuláshoz vezet.
Heveny és félheveny vérzéses leukoencephalitis (Hurst-betegség, Weston–Hurst-szindróma)
A demyelinizációs betegségek igen ritka formája, az akut disszeminált encephalomyelitis (ADEM) legsúlyosabb formájaként tartják számon. Az agyi fehérállomány gyorsan progrediáló, feltehetően autoimmun eredetű gyulladását foglalja magában. A kiváltó oka nem pontosan tisztázott, de poszt-infekciós eredet (pl. megelőző légúti fertőzés) felmerül. Általában fiatal felnőtteknél jelentkezik, a nőket és a férfiakat egyforma gyakorisággal érinti.
Az agyvelőgyulladás lehetséges szövődményei
Az agyvelőgyulladás súlyos lefolyású is lehet, és olykor idegrendszeri maradványtüneteket okozhat, úgymint:
- agyidegbénulás,
- memóriazavarok,
- beszédzavar,
- nyelészavar,
- epilepszia,
- szorongás, depresszió,
- koncentrációzavar,
- egyensúlyzavar,
- izomatrófia,
- tartós fejfájás,
- krónikus fáradtság.
Amennyiben olyan súlyos állapot alakult ki, amely intenzív osztályos kezelést tesz szükségessé, számolni kell az elhúzódó intenzív osztályos kezelés esetleges szövődményeivel is, például a gégemetszéssel, a nozokomiális fertőzésekkel. Súlyos esetben a betegség gyógyíthatatlan; szövődményei, valamint a társuló többszervi elégtelenség a beteg halálához vezethet.
Az agyvelőgyulladás diagnosztizálása
A diagnózis felállításához szükség van vérvételre, vizelet- és gerincfolyadék-vizsgálatra. A gerincfolyadék mintavételéhez gerinccsapolást (lumbálpunkció) végeznek, és a nyert folyadékot laboratóriumi és mikrobiológiai vizsgálatra küldik. Szükség lehet még EEG-vizsgálatra, koponya CT-, valamint MRI-vizsgálatra is a kórisme felállításához. Ritkább esetben kiegészítő vizsgálatként szükség lehet köpetvizsgálatra vagy agyszöveti biopsziára (szövettani mintavételezésre) is.
Az agyvelőgyulladás kezelése
Az agyvelőgyulladás mielőbbi felismerést és azonnali kezelést igényel, amely magában foglalja az oki kezelést, a tüneti terápiát, valamint a test komplex funkcióinak helyreállítását, támogatását.
A kiváltó kórokozótól függően a beteg vírusellenes kezelést, antibiotikumot vagy gombaellenes gyógyszereket, illetve az immunrendszerre ható gyógyszereket (szteroidok, intravénás immunglobulin) kap. Emellett tüneti terápiaként lázcsillapítás, a folyadékháztartás rendezése, fájdalomcsillapítás lehet szükséges.
Súlyos esetben intenzív osztályos ellátásra, szervtámogató kezelésekre (keringés-, légzéstámogatás, művesekezelés stb.) kerülhet sor. Epilepsziás rohamok esetén indokolt a görcsgátló gyógyszerelés (antiepileptikumok adása. Intenzív osztályos kezelés során a koponyaűri nyomás (intrakraniális nyomás) monitorizálása is szükségessé válhat.
Amennyiben a betegség súlyos lefolyású volt (pl. gépi lélegeztetés történt, idegrendszeri maradványtünetekkel gyógyult a páciens), szükség lehet neurorehabilitációra, gyógytornára vagy beszédterápiára is, amely kezelések akár hetekig, hónapokig is eltarthatnak.
Az agyvelőgyulladás megelőzése
Egyes esetekben az agyvelőgyulladásért olyan kórokozók felelősek, amelyek ellen védőoltások állnak rendelkezésre.
A kanyaró, mumpsz, rubeola és bárányhimlő (varicella) elleni védőoltások szerepelnek az életkorhoz kötött oltások között. Amennyiben nem kapott bárányhimlő elleni védőoltást gyermekkorában, és nem esett át vagy nem emlékszik arra, hogy átesett volna a bárányhimlőn, érdemes megfontolni a védőoltás felvételét.
A kullancs okozta agyvelőgyulladás ellen is létezik hatásos védőoltás. Ha gyakran jár kirándulni, akkor szintén érdemes lehet beadatni magának a kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltást. Emellett érdemes további óvintézkedéseket is megtenni a kirándulások alkalmával: például zárt öltözék viselése, kullancsriasztó készítmények alkalmazása, illetve a test alapos átnézése a kirándulás után. Amennyiben kullancs van a bőrében, azt mihamarabb, de 24 órán belül el kell távolítani. A szakszerű eltávolításhoz a gyógyszertárakban beszerezhető az erre a célra kialakított kullancs-kanál.
A veszettség kórokozója is okozhat agyvelőgyulladást, ezért ha bármilyen állat megharapja, mihamarabb jelentkezzen a területileg illetékes baleseti sebészeti ügyeleten vagy vegye fel a kapcsolatot háziorvosával. Amennyiben felmerül a veszettség gyanúja, életfontosságú a védőoltás beadatása, mert a betegség enélkül szinte mindig halállal végződik.
Ha Ázsia egyes területeire tervez utazni, érdemes felkeresni a Nemzetközi Utazás-egészségügyi és Oltóközpontot, ahol tájékoztatást adnak többek között az ilyenkor szükséges védőoltásokról is. Egyes esetekben érdemes megfontolni a japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás beadatását.
Ajánlott tartalom:
Oltással megelőzhető betegségek
