Az angina pectoris a szívizom átmeneti vérellátási zavara miatt kialakuló mellkasi fájdalom vagy nyomásérzés. A fájdalom erőssége, gyakorisága, illetve a fájdalmat kiváltó körülmények feltérképezése segítenek a probléma diagnosztizálásában és a súlyos szövődmények megelőzésében.

A gyakran csak anginaként említett angina pectoris szorító jellegű mellkasi fájdalmat jelent. Nem önálló betegség, hanem a szív csökkent oxigénellátásának tünete. A kellemetlen, nyomó, szorító jellegű fájdalom a környező testtájakra is kisugározhat. Leggyakrabban a szívkoszorúerek érelmeszesedése, szűkülete okozza, ami miatt a szívizom nem jut elegendő oxigénhez.

Fontos! A hirtelen jelentkező mellkasi fájdalmat addig sürgősségi állapotként kell kezelni, amíg ki nem zárható a veszélyes okok fennállása! Az úgynevezett instabil angina azonnali orvosi beavatkozást igénylő sürgősségi állapot!

A mellkasi fájdalom figyelmeztető jel lehet súlyosabb szív-érrendszeri problémákra, ezért a nyugalomban kialakuló vagy a visszatérő, terhelésre jelentkező mellkasi panaszokat mindig komolyan kell venni.

Az angina pectoris jellegzetességei

Az angina önmagában egy tünet, amely a szív vérellátásának elégtelensége miatt jelentkezik. Általában szorító, égő mellkasi fájdalomként vagy kellemetlen (diszkomfort) érzésként írják le. Kisugározhat a bal karba, vállba, nyakba, állkapocsba vagy a hátba is.

Az angina mellett jelentkezhet:

Egyes betegeknél, különösen nőknél, a panaszok kevésbé típusosak: a fájdalom enyhébb lehet, illetve nem kifejezetten a mellkasban jelentkezik, vagy csak a társtünetek jelentkeznek. A tünetek és azok jelentősége szempontjából az angina két típusa különböztethető meg.

Stabil angina: a fájdalom gyakran csak fizikai megterhelés esetén jelentkezik, és perceken belül elmúlik. Az egyes anginás epizódok (alkalmak) hasonlóképpen zajlanak le. A fájdalom erőssége, gyakorisága idővel nem változik. Pihentetés, gyógyszeres kezelés hatására aránylag gyorsan megszűnik. Ha a panasz jellege, gyakorisága vagy erőssége megváltozik, akkor orvosi vizsgálat szükséges.

Instabil angina: egyre gyakrabban jelentkező, hosszabb (akár 15 percnél is tovább tartó), gyakran alkalomról alkalomra erősödő fájdalom. Kiszámíthatatlanul alakul ki, például nyugalmi állapotban is. Pihenés és gyógyszeres kezelés hatására sem szűnik meg.

Az instabil angina sürgősségi állapot, ezért azonnali orvosi segítséget igényel!

Mikor forduljon orvoshoz?

Hirtelen jelentkező, szorító mellkasi fájdalom esetén először ajánlott leülni, nyugalomba helyezkedni. Ha valakinél a mellkasi szorítás pár percen belül nem enyhül, erősödik, vagy légszomj, verejtékezés, hányinger, ájulásérzés, gyengeség jelentkezik, illetve karba, állkapocsba vagy hátba sugárzó fájdalom társul hozzá, azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt, és kövesse a mentésirányító utasításait!

  • Ha mellkasi fájdalma van, ne vezessen kórházba, és ne maradjon egyedül. Nyissa ki az ajtót, készítse elő a gyógyszereit és iratait.
  • Ha korábban angina miatt nitroglicerint írtak fel, csak az előírt módon alkalmazza; ez ne késleltesse a segélyhívást.

Még ha a fájdalom megszűnik is, az első alkalommal jelentkező, új jellegű vagy megmagyarázhatatlan mellkasi fájdalom mielőbbi orvosi kivizsgálást igényel. Enyhébb, bizonytalan mellkasi panasz esetén a legközelebbi sürgősségi osztály is felkereshető, de erős fájdalomnál, nehézlégzésnél vagy rosszullétnél mindig a mentőhívás a megfelelő lépés.

Orvoshoz kell fordulni minden olyan mellkasi fájdalom esetén, amely visszatérően jelentkezik vagy terhelésre alakul ki. A fájdalom több olyan szív- és érrendszeri betegség tünete lehet, amelyek kezelés nélkül súlyos szövődményekkel járhatnak.

Ha az érintett személy összeesik

Ha az érintett nem ébreszthető vagy nem lélegzik normálisan (a szabálytalan levegőkapkodás nem normális légzés), azonnal kezdjen mellkasi kompressziót a mellkas közepén (lásd: Újraélesztés). A kompressziót nyújtott könyökkel, tehát nem könyökhajlításból, hanem derékból kell végezni. A helyes kéztartáshoz az egyik kézhátra tesszük a másik kezünk tenyerét, az ujjainkat összekulcsoljuk, és a kompressziót tenyerünk kéztői részével végezzük.

Végezzen 30 kompressziót (kb. 5 cm mély nyomás), amit orrba vagy szájba történő levegőbefúvás kövessen. Ha nem tud vagy nem akar lélegeztetni, végezzen csak folyamatos mellkasi kompressziót; közben kövesse a mentők utasításait.

Az angina lehetséges okai

Az angina gyakori oka a szívizmot ellátó erek beszűkülése, meszesedése (pl. koszorúér-betegség esetén). Ilyenkor, ha a szív oxigénigénye megnövekszik (például fizikai terheléskor), és az erek nem képesek elegendő oxigéndús vért a szívizomba juttatni, fájdalom jelentkezhet.

Ezen túl az alábbi, kevésbé gyakori anginatípusok is előfordulhatnak.

Mikrovaszkuláris angina: a fájdalmat nem a nagy koszorúerek szűkülete, hanem a kisebb erek működési zavara okozza. A tünetek hasonlíthatnak a klasszikus anginára.

Prinzmetal (vagy vazospasztikus) angina: a fájdalmat a koszorúerek átmeneti görcse okozza. A koszorúérgörcs átmenetileg csökkenti a szív vérellátását. A fájdalom intenzív lehet, de nem feltétlenül társul jelentős érelmeszesedéssel. A tünetek gyakran nyugalomban, sokszor éjszaka vagy hajnalban jelentkeznek.

Az angina kezelése szempontjából fontos a kialakulás okainak felderítése.

Az angina diagnosztizálása

A diagnózis felállításához a kezelőorvos először alaposan kikérdezi a beteget a fájdalom megjelenésének körülményeiről, jellegéről, időtartamáról, az előtte végzett tevékenységről. A kivizsgálás során szükség lehet EKG készítésére, laborvizsgálatokra (sürgős esetben troponin-meghatározásra), szívultrahangra, terheléses tesztekre. Koszorúér-betegség gyanúja esetén sor kerülhet CT-vizsgálatra, illetve szívkatéterezésre, koszorúérfestésre is.

Az angina kezelése

Az angina kezelés nélkül visszatérhet, vagy akár súlyosbodhat is. Kezelési módja az angina típusától, súlyosságától, illetve a beteg egészségügyi állapotától és társbetegségeitől is függ. A mellkasfájdalom azonnali csillapítására általában gyorsan ható értágító gyógyszereket alkalmaznak. Hosszú távon az anginás panaszok hátterében álló betegség (pl. koszorúér-betegség) kezelése is hozzájárul az angina gyakoriságának és súlyosságának csökkenéséhez.

A kezelés fontos része lehet az életmódváltás, a vérnyomás, vércukorszint és koleszterinszint rendezése, valamint súlyosabb esetben koszorúér-tágítás, sztent beültetése vagy bypass műtét.

Az angina lehetséges szövődményei

Az angina súlyos szív- és érrendszeri betegség jele is lehet. Kezeletlen vagy romló állapot esetén súlyos egészségromláshoz, szívinfarktushoz, szívritmuszavarhoz vagy akár szívmegálláshoz is vezethet.

Az angina megelőzése

Az angina pectoris kialakulásának kockázata jelentősen csökkenthető egészséges életmóddal és a kockázati tényezők kezelésével.

A megelőzés fontos elemei:

A szív-érrendszeri betegségek korai felismerése, valamint a kezelési javaslatok betartása jelentősen csökkentheti a súlyos szövődmények kockázatát.

Ajánlott tartalom:

Miért kerülje a dohányzást?

Hogyan előzhető meg a szívkoszorúér-betegség?