Az árpa a szemhéjban elhelyezkedő mirigyek egyikének heveny gyulladásos megbetegedése, amely többnyire csak az egyik szemen jelentkezik. Fájdalmas, de a látás épségét nem veszélyeztető, gyakori szemészeti probléma.
A fertőzéses eredetű árpa (hordoleum) nem azonos a szemhéj jégárpa (chalazion) nevű betegségével.
Az árpa főbb tünetei
Az árpa kerek, érzékeny, tapintásra fájdalmas, vöröses színű csomó, amely megjelenhet a szemhéj szemgolyó felőli oldalán (belső árpa), vagy a szemhéj bőrrel fedett külső felszínén (külső árpa). Idővel a csomó felpuhul, és a közepe sárgássá válik – ezt gennycsapnak nevezzük, amely hasonlít az arcon megjelenő pattanásokhoz (akne).
A szemhéj bőre vörösessé válik, megduzzad, és ha a duzzadt szemhéj eltakarja a pupilla területét, vagy az árpából váladék kerül a látómezőbe, akkor átmeneti látászavar keletkezhet. A tüneteket fokozott könnytermelés kísérheti. Az árpa többnyire csak az egyik szemen jelentkezik, ám ott több helyen is felbukkanhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fenti tüneteket tapasztalja, és panaszai nem enyhülnek néhány napon belül, keresse fel a lakóhelye szerint illetékes szemészeti szakrendelést. A szem váladéktermelése és vizenyőssége, a szemhéj erős duzzanata, a homályos látás más szembetegség tünete is lehet, ezért mindenképpen indokolt a szemészeti vizsgálat. A szemészet az orvosi beutaló nélkül igénybe vehető járóbeteg-szakellátások közé tartozik.
Az árpa kiváltó okai
A szemhéjszéli mirigyek heveny gyulladásának hátterében általában a Staphylococcus baktérium okozta fertőzés áll.
A szemhéj emelkedő és süllyedő mozgásra képes bőrredő, amely védi a szemgolyót a külső behatásoktól, és mozgásával biztosítja a könny eloszlását. A szemhéjakat tartó, porchoz hasonló szövetből álló pillavázba ágyazottan találhatók a Meibom-mirigyek, a szemhéj szélén ülő pillaszőrök mellett nyílnak a Moll- és a Zeiss-mirigyek. A gyakrabban előforduló belső árpát a Meibom-mirigyek gyulladása, a ritkább külső árpát a Zeiss- vagy Moll-mirigyek gyulladása okozza.
Az árpa kialakulására hajlamosíthat az immunrendszer legyengülése, a nem megfelelő higiénés körülmények (poros, szennyezett környezet, elégtelen személyi higiéné), a szemhéjak gyakori erős dörzsölése és a túlzott sminkhasználat. A többször visszatérő árpa hátterében cukorbetegség is állhat, ezért ilyenkor javasolt a vércukorszint ellenőrzése.
Az árpa szövődményei
Az árpa szövődményeként tályog (abscessus) keletkezhet. A gennyesedés tovább terjedhet a szemüreg bőre alatti laza kötőszövetben (orbita-phlegmone). Súlyosabb esetben az agyalapon elhelyezkedő vénás öböl (sinus cavernosus) gyulladása, vagy vérrög által okozott elzáródása (sinus trombózis) következhet be, amelyet a szem kidülledése, szemidegbénulás, a szemhéjak vörössége és duzzanata, a kötőhártya duzzanata, pupillatágulat, illetve szemhéjcsüngés kísérhet.
Az árpa megnyitása során az érzéstelenítéshez használt injekció a szemhéj bevérzését okozhatja, amely néhány hét alatt magától felszívódik.
Az árpa diagnosztizálása
Az árpa kórisméjének felállítása a szemhéjak és környezetének alapos megtekintésén alapul. Szükség esetén réslámpával végzett szemvizsgálatot is végeznek.
Az árpa kezelése
Az árpa általában egy-két héten belül magától kifakad, ilyenkor akár nagyobb mennyiségű genny is ürülhet belőle, ami a gyógyulás jele. Az árpa kifakadása párakötés felhelyezésével segíthető elő. Ha ennek ellenére nem történik meg a terület spontán perforációja, a beszűrődés gennyes csúcsát 2-3 milliméteres metszéssel megnyitják helyi érzéstelenítéssel, majd kis cső behelyezésével könnyítik meg a genny ürülését. A kezelést antibiotikumot tartalmazó kenőcs és szemcsepp alkalmazásával egészíthetik ki. A néhány perces beavatkozást szemészeti szakrendelésen végzik.
Mit tehet árpa esetén?
Amíg az árpa el nem múlik, tartsa folyamatosan tisztán a szemét, és időnként benedvesített textillel vagy vattával, illetve bő vízzel távolítsa el a váladékot. A gyógyulásig kerülje a szemet esetleg irritáló szemfesték és kontaktlencse használatát. A párakötéshez használjon gyógyszertárban kapható gézlapot (Mull-lap), vagy sminkkorongot, amelyre helyezzen tiszta vízbe mártott, jól kinyomkodott vattapogácsát, és egy vízzáró – pl. nejlon, folpack vagy celofán – réteget. A kötést gézlappal zárja le, és ragtapasszal rögzítse a homlokán és az arcán.
Ne próbálja meg otthon kinyomni az árpát, mert a genny a kötőszövetek közé préselődhet, ami súlyos következményekkel járhat.
Az árpa megelőzése
Az árpa kialakulása a személyi higiénés szabályok betartásával – gyakori kézmosással és kizárólag saját törölköző használatával – kerülhető el. Lefekvés előtt mindig el kell távolítani a szemfestéket és a szempillafestéket.
