Az arteriosclerosis (érelmeszesedés) az artériák megkeményedése és szűkülete, amelyet a belső, eredetileg sima felületükön felhalmozódó zsíros lerakódások (plakkok) okoznak. A betegség akadályozza a megfelelő véráramlást és a létfontosságú szervek optimális oxigénellátását.
Az érelmeszesedés egy krónikus, nem gyógyítható betegség, melynek kialakulása egészséges életvitellel megelőzhető. Ha pedig már kialakult, időben felfedezve jól kezelhető, a folyamat megállítható, és megfelelően csökkenthető a súlyos problémák kialakulásának kockázata. Nehézséget az okoz, hogy sokáig észrevétlen maradhat, ami növeli az életveszélyes szövődmények (pl.: szívinfarktus, stroke) kialakulásának kockázatát.
Az érelmeszesedés főbb tünetei
Az érelmeszesedés lassan és észrevétlenül alakul ki, a betegség korai szakaszában tünetek nem jellemzők. A betegségre gyakran mellkasi fájdalom (angina pectoris) vagy szívinfarktus irányítja rá a figyelmet. Általánosságban elmondható, hogy más tüneteket mutatnak a nők és másokat a férfiak.
Nők körében az alábbi tüneteket tapasztalhatók előrehaladott fázisban:
- influenzaszerű tünetek;
- emésztési zavarok vagy gyomorégés;
- hátfájás;
- szorító érzés a mellkasban;
- kellemetlen érzés vagy fájdalom a karokban.
Férfiak és nők egyaránt tapasztalhatják:
- mellkasi fájdalom (angina pectoris);
- fájdalom a nyakban vagy a bal karban;
- borzongás és verejtékezés;
- hányinger;
- légszomj;
- fáradékonyság vagy ólmos fáradtság.
A tünetek sokféleségét a testszerte romló vérkeringés és az anyagcsere folyamatok következményes nehezítettsége okozza (lásd még: Vér és erek).
Mikor forduljunk orvoshoz?
A fenti tünetek jelentkezése arra utalhat, hogy a betegség előrehaladott fázisban van, ami potenciálisan veszélyes szövődményeket okozhat – vagyis indokolt a háziorvos mielőbbi felkeresése, aki további vizsgálatokat rendelhet el.
Amennyiben a fentieken túl hirtelen erős, nem múló mellkasi fájdalom lép fel – ami szívinfarktus jele lehet – hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Az érelmeszesedés kiváltó okai
Az érelmeszesedés hátterében nem mutatható ki egyetlen kiváltó ok, inkább kockázati tényezőkről beszélhetünk, amelyek növelik a betegség kialakulásának lehetőségét. Mindez azt is jelenti, hogy az érelmeszesedés megfelelő életmóddal megelőzhető.
Ha a betegség már kialakult, csak a folyamat megállítására van lehetőség, a meglévő plakkok már nem fognak visszafejlődni. A kockázati tényezőket általában két csoportba sorolják: az egyikre van a betegnek ráhatása, a másikat viszont nem lehet befolyásolni.
A beteg által befolyásolható kockázati tényezők:
- dohányzás,
- túlzott alkoholfogyasztás,
- testmozgás hiánya,
- túlsúly vagy elhízás.
A beteg által közvetetten befolyásolható tényezők:
- magas koleszterinszint,
- magas vérnyomás,
- magas vércukorszint,
- depresszió,
- alvási apnoe,
- krónikus gyulladással járó betegségek.
A beteg által nem befolyásolható kockázati tényezők:
- nem (férfiak körében gyakoribb),
- magasabb életkor,
- családi halmozódás (pl. zsíranyagcsere-zavarok).
Az érelmeszesedés lehetséges szövődményei
Az érelmeszesedés krónikus betegség, amely lassan és észrevétlenül alakul ki. Mire tüneteket okoz, lehetséges, hogy az erekben a lerakódások (koleszterin, plakkok) szűkületet, elzáródást okoznak, így jelentősen csökken az erek térfogata és ezáltal akadályozottá válik a véráramlás.
A lerakódás egyes darabjai le is válhatnak, ami az ér sérülését okozza. Amikor a szervezet a sérülést megpróbálja helyreállítani, vérrög képződhet az érben, ami teljesen elállhatja a véráramlás útját és szívinfarktust, vagy akár – attól függően, hol következik be ez a jelenség – stroke-ot vagy egyéb szerv infarktusát is okozhatja.
A betegség szövődményei tehát súlyosak, akár életveszélyesek is lehetnek.
Így például:
- szívinfarktus,
- pangásos szívelégtelenség,
- szívizom-elfajulások,
- stroke (vérrög az agyi vérkeringésben),
- aneurizmák,
- aritmia (szívritmuszavar),
- krónikus veseelégtelenség.
Az érelmeszesedés által potenciálisan kiváltott súlyos szív- és érrendszeri szövődmények a kardiovaszkuláris betegségek, azaz CVD-k csoportjába tartoznak. Ezek lehetnek:
- koszorúér-betegség: a szívet ellátó fő artériák – a koszorúerek – telítődnek plakkokkal;
- angina pectoris: a szívkoszorúér-betegség okozta rövid ideig tartó feszítő, tompa vagy erős mellkasi fájdalom, amely a szívroham előjele lehet (átmeneti vérellátási zavar);
- szívinfarktus: a szívizom működése zavart szenved a vérellátás leállása miatt;
- stroke: az agy vérellátása megszakad;
- átmeneti ischaemiás roham (TIA): a stroke tünetei átmenetileg jelentkeznek;
- perifériás érbetegség: a lábak vérellátása akadályozott, járás közbeni lábfájdalmat okozva (claudicatio intermittens). A betegség a felső végtagokat is érintheti. Súlyos esetben szövetelhalás, üszkösödés alakulhat ki.
Az érelmeszesedés diagnosztizálása
Az érelmeszesedés korai felfedezése vagy gyanúja – tünetek híján – elsősorban rutin ellenőrzések, például vérnyomásmérés (eltérő vérnyomásértékek a végtagokban), röntgen, EKG, ultrahang vizsgálatok során merülhet fel.
Gyanú esetén az alábbi vizsgálatokra kerülhet sor:
- vérvizsgálat (koleszterinszint megállapítása),
- EKG vagy szívultrahang,
- angiográfia (érfestés).
Az érelmeszesedés kezelése
A szívkoszorúér-betegség nem gyógyítható, de életmódváltás, gyógyszerek és – amennyiben szükséges – műtét kombinációjával kezelhető. A kezelés enyhíti a tüneteket és a szívinfarktus kockázatát.
Az életmódváltás egyúttal a megelőzést is szolgálja – ez magában foglalja a következőket:
- dohányzás elhagyása;
- koleszterinszegény étrend tartása;
- stressz csökkentése;
- rendszeres testmozgás.
Lásd még: Stresszkezelés, Mozgás hatása az egészségre, Dohányzás.
A gyógyszeres kezelés része lehet:
- vérnyomást csökkentő gyógyszerek;
- pulzusszámcsökkentők;
- koleszterinszint-csökkentők (sztatinok);
- vérrögképződést akadályozó szerek (pl. acetilszalicilsav);
- nitroglicerin spray (angina pectoris kezelésére).
Műtéti beavatkozások lehetnek az alábbiak.
Érplasztika és sztentbeültetés: egy apró ballont fújnak fel az elzáródott érben, hogy szabaddá tegyék az utat a vér számára, és egy tágítható fémcsövet (sztentet) illesztenek a helyére.
Koszorúér-bypassműtét: a szív vérellátásának javítása és a mellkasi fájdalom (angina pectoris) csökkentése érdekében sebészi úton áthidalják az elzáródott érszakaszt.
Beültethető kardioverter defibrillátor (ICD): a szív közelében elhelyezett eszköz, amely korrigálja az esetleges rendellenes szívritmust.
Ajánlott tartalmak:
