A belső elválasztású (endokrin) mirigyek, olyan mirigyek, amelyek a hormonjaikat közvetlenül a véráramba juttatják, így szabályozzák testünk különböző élettani funkcióit.
Az endokrin rendszer testünk funkcióinak szabályozásában vesz részt, éppúgy, mint az idegrendszer.
Belső elválasztású mirigyek
A belső elválasztású mirigyek a következők:
- hipotalamusz (az agy része),
- hipofízis (agyalapi mirigy),
- pajzsmirigy,
- mellékvese,
- méhlepény,
- here,
- petefészek,
- tobozmirigy,
- csecsemőmirigy,
- mellékpajzsmirigy,
- hasnyálmirigy.
A belső elválasztású mirigyeken kívül egyéb szerveink és szöveteink is képesek hormont termelni:
- a szív,
- a máj,
- az emésztőrendszer,
- a vese,
- a zsír.
A belső elválasztású mirigyek és hormonjaik
A hipotalamusz és hormonjai
A hipotalamusz a központi idegrendszer része, az agyban található. Feladata az idegrendszer és a hormonrendszer közötti kapcsolat megvalósítása.
Hormonjai:
- növekedési hormont felszabadító hormon (GHRH) – a növekedési hormon felszabadulását serkenti,
- tireotropint felszabadító hormon (TRH) – a TSH-hormon elválasztását serkenti,
- kortikotropint felszabadító hormon (CRH) – az ACTH-hormon elválasztását serkenti,
- gonadotropint felszabadító hormon (GnRH) – az FSH- és LH-hormonok elválasztását serkenti,
- szomatosztatin – a növekedési hormon elválasztását gátolja,
- dopamin – a prolaktin hormon elválasztását gátolja.
Az agyalapi mirigy hormonjai
Az agyalapi mirigy elülső és hátsó lebenyekből áll, területei más-más hormonok termelődéséért felelősek. Ezek irányítják az endokrin mirigyek többségét.
Idetartozik:
- a növekedési hormon hormon (GH, szomatotropin),
- a pajzsmirigyserkentő hormon (TSH),
- a follikuluszstimuláló hormon hormon (FSH, tüszőérlelő hormon),
- a luteinizáló hormon (LH, sárgatestképző hormon),
- az adrenokortikotrop hormon (ACTH),
- az antidiuretikus hormon (ADH, vazopresszin),
- a prolaktin,
- a gonadotropin hormonok,
- az oxitocin.
A pajzsmirigy hormonjai
A pajzsmirigy hormonjai (T3, T4) részt vesznek a növekedésben, fejlődésben, a szervezet anyagcseréjének szabályozásában és az agy működésében.
- tiroxin: fokozza az energiatermelést, szabályozza a testi és szellemi fejlődést, emeli a testhőmérsékletet;
- kalcitonin: feladata a kalciumszint szabályozása, hatására csökken a vér kalcium
A mellékpajzsmirigy hormonja
A mellékpajzsmirigy által termelt hormon a parathormon. A parathormon feladata a vér kalciumszintjének emelése és foszfáttartalmának csökkentése.
A hasnyálmirigy szigeteinek hormonjai
E belső elválasztású mirigy legfontosabb hormonjai az inzulin, a glükagon és a szomatosztatin:
- inzulin: fokozza a sejtek cukorfelvételét és -felhasználását, fokozza a máj glikogénraktározását, és így csökkenti a vércukorszintet;
- glükagon: az inzulin ellenhatású hormonja, amely serkenti a glikogén glükózzá történő lebontását a májban és a zsírok mobilizálását;
- gátló hormon: a szomatosztatin feladata, hogy gátolja az inzulin és glükagon hormonok termelődését.
A mellékvese-kéregállomány hormonjai
A mellékvesén megkülönböztetünk külső kéregállományt és belső velőállományt.
A mellékvese kéregállományának hormonjai:
- glükokortikoidok: fokozzák a katecholaminok hatását, szabályozzák az anyagcserét, gátolják az immunrendszert és a gyulladásos reakciókat, szabályozzák a só- és vízháztartást (kortizol);
- androgének (férfi nemi hormonok): a nemi jellegek kialakításában vesznek részt, ilyen pl. a DHEAS (dehidroepiandroszteron-szulfát androgén nemi hormon);
- mineralokortikoidok: a szervezet só- és vízháztartását szabályozzák az aldoszteron hormon elválasztásán keresztül.
A mellékvese velőállományának hormonjai:
- adrenalin: veszély esetén termelődése fokozódik, a glükóznak a májból a sejtekbe jutását segíti elő, így emeli a vércukorszintet, ezenkívül gyorsítja a légzést, emeli a vérnyomást;
- noradrenalin: emeli az izomtónust, és szintén cukrot képes felszabadítani az energiaraktárakból.
Nemi hormonok
A here hormonja (tesztoszteron) fokozza a fehérjék szintézisét, valamint kialakítja a férfiak másodlagos nemi jellegét.
A petefészek hormonjai:
- ösztrogén (tüszőhormon): az ösztrogének szerepe a másodlagos női nemi jellegek kialakítása, valamint a női ciklus szabályozása;
- progeszteron (sárgatesthormon): feladata a menstruációs ciklus szabályozása és a terhesség fenntartása.
Tobozmirigy
Fő funkciója a melatonin hormon termelése, amely az ember alvás–ébrenlét ciklusát szabályozza.
Az endokrin rendszer betegségei
Az endokrin rendszer zavarai endokrin betegségekhez vezethetnek, amelyek az érintett szervek funkciójától és a különböző hormonok egymásra gyakorolt hatásától függően változatos képet mutathatnak. Ezek a betegségek általában a belső elválasztású mirigyek alulműködésével vagy túlműködésével járnak.
A gyakrabban előforduló állapotok:
Pajzsmirigy-érintettség okozta betegségek
Pajzsmirigy-alulműködés: tünetei a fáradtság, székrekedés, mélyülő hang, indítékszegénység.
Pajzsmirigy-túlműködés: amelynek egyik formája a Basedow-kór – tünetei a kidülledő szemek (exophtalmus), kézremegés, hasmenés, a testtömeg csökkenése kielégítő étvágy mellett, valamint a szapora szívműködés.
Mellékpajzsmirigy-érintettség okozta betegségek
Mellékpajzsmirigy-túlműködés: a parathormon (PTH) fokozott termelődése miatt a csontok törékennyé válnak, valamint vesekő képződik.
Mellékpajzsmirigy-alulműködés: tünetei a kéz és láb ujjainak zsibbadása, a gégeizmok görcse, amely fulladáshoz is vezethet.
Mellékvese-érintettség okozta betegségek
Cushing-szindróma: hátterében a mellékvesekéreg hormonjainak (inzulin, szomatosztatin, glükagon) fokozott termelődése áll. Ilyenkor kialakulhat az ún. holdvilágarc, fokozott zsírlerakódás a törzsön, valamint izomgyengeség.
Addison-kór: a mellékvesekéreg hormonjának csökkent termelődése miatt alakul ki. Ilyen esetben a beteg bőre sötétebb színű, csökken a testsúlya, fáradékony, a nőknél a havivérzés hiánya, a férfiaknál impotencia léphet fel.
Hasnyálmirigy-érintettség okozta megbetegedés
Cukorbetegség: hátterében inzulinhiány vagy az inzulinra való érzéketlenség áll.
Agyalapimirigy-érintettség okozta betegségek
Óriásnövekedés (gigantizmus): a növekedési hormon (GH) fokozott termelődése okozza.
Hypophyser törpenövés: a növekedési hormon (GH) csökkent termelődése miatt alakul ki.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha hormonális változásokra utaló tüneteket, panaszokat tapasztal, forduljon háziorvosához, aki szükség esetén gondoskodni fog a megfelelő szakrendelésre történő beutalásról.
Ha ismert endokrin betegséggel él, és panaszai fokozódnak a beállított gyógyszeres terápia mellett, vagy új tüneteket észlel, vegye fel a kapcsolatot kezelőorvosával.
