A bilirubin – vagy más néven epefesték – a vörösvértestekben található vastartalmú molekula, a hem bomlásterméke. Jelenléte bizonyos mértékig normális, legnagyobb mennyiségben a lépben és a májban keletkezik. A bilirubin lebomlási termékei adják a széklet barna (szterkobilin) és a vizelet sárga (urobilinogén) színét. Bevérzések esetén a bőr alatt bomló hem miatt a zúzódások idővel kialakuló sárga színe is a bilirubinnak tulajdonítható. Túlzott felszaporodása azonban sárgaságot, neurológiai problémákat, súlyos esetben akár halált is okozhat.
A bilirubin felszaporodásával járó sárgaságot okozhatja hemolízis (a vörösvértestek szétesése), májkárosodás, epeúti károsodás, de ismerünk ún. genetikai hiperbilirubinémiákat, melyek veleszületett bilirubin anyagcsere-rendellenességek. Ez utóbbiak közé tartozik pl. a Gilbert-kór, a Crigler–Najjar-szindróma, a Dubin–Johnson-szindróma és a Rotor-szindróma.
A sárgaságról bővebben itt olvashat.
A bilirubin anyagcsere-rendellenességek főbb tünetei
A bilirubin anyagcsere-rendellenessége során a tünetek azért alakulnak ki, mert a bilirubin a vérben felhalmozódik. A tünetek súlyossága erősen függ attól, hogy a bilirubin anyagcsere melyik folyamata érintett a betegségben és milyen mértékű a bilirubinfelhalmozódás.
A veleszületett bilirubin anyagcsere-rendellenességek általános tünetei az alábbiak lehetnek:
- a vizelet vagy a széklet sötét elszíneződése,
- sárgaság,
- koncentrációzavarok,
- szédülés,
- emésztőrendszeri problémák, hasi fájdalom, hasmenés, hányinger,
- fáradtság,
- influenzaszerű tünetek, láz, hidegrázás,
- étvágytalanság.
A bilirubin anyagcsere-rendellenességek típusai
A bilirubin anyagcsere-rendellenességeket okozhatja hemolízis, májkárosodás vagy epeúti károsodás, de kiváltó ok lehet veleszületett genetikai rendellenesség is, mely a bilirubin lebontásának folyamatában résztvevő enzimeket érinti.
A veleszületett bilirubin anyagcsere-rendellenességeknek több típusát különböztetjük meg.
Gilbert-szindróma.
Élethosszig tartó rendellenesség, melynek során gyakran az egyetlen eltérés a tüneteket nem mutató, de kis mértékben emelkedett bilirubinszint. Könnyen összetéveszthető a hepatitisszel vagy más májbetegséggel, de enyhe tünetei miatt az esetek nagy részében nem igényel kezelést.
Crigler–Najjar-szindróma
1-es típus: súlyos forma. A sárgaság tünetei születés után rövid idővel megjelennek. Az érintetteknél nagy az esélye a kernicterus (neurológiai rendellenesség) kialakulásának, amely kezelés nélkül halálos lehet. Kezelése a fényterápiát és a májátültetést foglalhatja magában.
2-es típus: enyhébb tünetekkel járó forma, az érintettek jellemzően nem szenvednek neurológiai károsodást. Gyógyszeresen kezelhető.
Dubin–Johnson-szindróma és Rotor-szindróma.
A bilirubin-glükuronidok kiürülésének zavara miatt a betegség jellemzően sárgaságot okoz, más tünetek azonban nem jelentkeznek. Bilirubin jelenhet meg a vizeletben. Kezelés általában nem szükséges.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az újszülötteket a kórházból való elbocsátás előtt rutinszerűen szűrik sárgaságra, így a veleszületett, komoly bilirubin anyagcsere-zavarok újszülöttkorban kiderülnek.
Az alábbi tünetek észlelése esetén forduljon gyermekorvoshoz:
- az újszülött bőre sárgássá válik,
- a baba hasa, karjai, lábai sárgának tűnnek,
- a gyermek szemfehérjéje sárgás,
- a gyermeket nehéz felébreszteni, betegnek tűnik,
- a gyermek nem gyarapszik, nehezen eszik,
- magas hangon sír,
- a sárgaság fokozódik.
A bilirubin anyagcsere-rendellenességek kiváltó okai
A bilirubin anyagcsere-zavarait okozhatják májeredetű vagy elzáródásos (epeúti eredetű) betegségek, de ismerünk veleszületett, genetikai eredetű bilirubin anyagcsere-zavarokat is.
A veleszületett bilirubin anyagcsere-rendellenességek kiváltó okai az alábbiak lehetnek.
Gilbert-szindróma.
A betegség a máj bilirubinfelvételének összetett hibái miatt alakul ki, amelynek következményeként a nem konjugált bilirubin felhalmozódik a vérben. A glükuronil-transzferáz (UGT1A1) aktivitása alacsony lehet, bár nem annyira, mint a Crigler–Najjar-szindrómában.
Crigler–Najjar-szindróma.
A glükuronil-transzferáz (UGT1A1) enzim működésének zavara miatt alakul ki. Ez az enzim katalizálja a bilirubin átalakulását bilirubin diglükuroniddá, vagyis a bilirubin vízoldékonnyá válását. Az enzimet kódoló génben többféle mutáció is létrejöhet, ami járhat az enzim teljes (1-es típus, súlyos forma) vagy részleges (2-es típus, enyhébb forma) működésképtelenségével. Az enzimdefektus következményeként a nem konjugált bilirubin visszakerül a vérbe.
Dubin–Johnson-szindróma és Rotor-szindróma.
A bilirubin-glükuronidok kiürülésének zavarával járó kórképek. A megfelelően konjugált bilirubin visszakerül a vérbe.
A bilirubin anyagcsere-rendellenességek lehetséges szövődményei
A bilirubin anyagcsere-rendellenességek minden esetben a bilirubin felhalmozódásával járnak, így az elsődlegesen megjelenő tünet a sárgaság. A tünetek súlyossága a vérben felhalmozódó bilirubin mennyiségétől függ.
Súlyos esetben (jellemzően a Crigler–Najjar-szindróma esetén) ún. kernicterus, vagy más néven bilirubin encephalopathia alakulhat ki. Ilyenkor a bilirubin szintje olyan magas a vérben, hogy a vér-agy gáton átjutva a központi idegrendszer szürkeállományában lerakódhat (elsősorban a bazális ganglionok és a hippocampus területén), ami súlyos neurológiai tünetekhez és visszafordíthatatlan agyi károsodáshoz vezethet.
A bilirubin anyagcsere-rendellenességek diagnosztizálása
Újszülötteknél gyakori az enyhén emelkedett szérum bilirubinszint, és az újszülöttkori sárgaság sem ritka. Ez bizonyos mértékig természetes folyamat, így nem szabad megijedni, mert a tünetek kezelés nélkül is maradéktalanul elmúlnak!
Az újszülöttkori sárgaságról bővebben itt olvashat.
A bilirubinszint a bilirubinométer nevű eszközzel vagy vérvétellel mérhető. Amennyiben az orvos szerint az újszülött sárgasága hátterében valamilyen veleszületett betegség áll, akkor egyéb vér-és vizeletvizsgálatokkal történik a diagnózis.
Az enyhén emelkedett bilirubinszinttel járó, veleszületett kórképek nagy részét csak felnőttkorban, véletlenül fedezik fel vérvétel vagy egyéb vizsgálat során. Ezek az állapotok jellemzően tünetmentesek és nem igényelnek kezelést.
A bilirubin anyagcsere-rendellenességek kezelése
A bilirubin anyagcsere-rendellenességek kezelésének célja a bilirubinszint csökkentése, és így az általa okozott tünetek enyhítése. Nem igényelnek kezelést a tünetmentes, csupán enyhén emelkedett bilirubinszinttel járó állapotok (pl. Gilbert-szindróma, Dubin–Johnson-szindróma és Rotor-szindróma enyhe esetei).
A bilirubin anyagcsere-rendellenességeinek kezelése az alábbi módokon történhet.
Fényterápia
Kék fény hatására a bőrben lévő bilirubin átalakul vízben oldhatóvá, így fokozódik a szervezetből való kiürülése. A bilirubin konjugálódásának zavara miatt kialakuló esetekben hatékony, viszont a Dubin–Johnson-szindróma és Rotor-szindróma esetén nem hatásos.
Vérátömlesztés
A vér transzfúziójával a hemoglobin szintje növelhető, a bilirubiné pedig csökkenthető, így elkerülhető a neurológiai tünetek megjelenése. A vérátömlesztés csak tüneti kezelés; amennyiben a bilirubin szintje ismét megemelkedik, akkor újra szükségessé válhat, ezért a veleszületett enzimdefektusok esetén jellemzően nem hatékony.
Fenobarbitál
2-es típusú Crigler–Najjar-szindróma esetén a glükuronil-transzferáz (UGT1A1) enzim működését fokozza, így alkalmas a tünetek csökkentésére.
Májtranszplantáció
Súlyos Crigler–Najjar-szindróma esetén életmentő beavatkozás lehet a májtranszplantáció. Az új, megfelelően működő máj képes a bilirubin konjugációjára, ami szükséges a szervezetből való kiürüléshez. Azonban fontos tudni, hogy a betegek továbbra is rendelkeznek a glükuronil-transzferáz (UGT1A1) hiányát okozó génmutációval, így betegségüket tovább örökíthetik gyermekeiknek.
A bilirubin anyagcsere-rendellenességek megelőzése
A veleszületett bilirubin anyagcsere-rendellenességek öröklődő genetikai betegségek, így megelőzni csak abban az esetben lehet, ha a szülők gyermekvállalás előtt genetikai vizsgálatot végeztetnek.
