B9-vitamin (Folsav)

A B9-vitamin vagy folsav a B-vitamin család tagja. Legismertebb a várandósságban játszott szerepe, de a vörös vérsejtek, aminosavak létrejöttében és a DNS szintézisben is lényeges.

A B-vitaminok egy létfontosságú, vízben oldódó vitaminokból álló csoport, tagjai különböző szerepet játszanak a szervezetben. Összességében az idegrendszer egészségéért, a bevitt táplálékból való energianyerésért, a bőr és a látás egészségéért és a vörös vérsejtek képződéséért felelősek.

B-vitamin család:

Pótlásuk gyakran komplex B-vitamin készítménnyel történik.

A B9-vitamin szerepe

A B9-vitamin és biológiailag aktív formája, a folát, különösen a gyors növekedés időszakában kritikus, vagyis a várandósság alatt. Hiányában a magzatnál idegrendszeri fejlődési zavarok, velőcsőzáródási rendellenesség jöhet létre. Felnőtteknél hiányában, ami gyakran B6 és B12 vitaminhiánnyal társul, szív- és érrendszeri betegségek, daganatos betegségek és demencia, gondolkodási zavarok léphetnek fel. 

A legújabb kutatások szerint hiánya növeli a koraszülés kockázatát is.

A B9-vitamin hiányának, túladagolásának tünetei, következményei

A B9-vitamin sokféle élelmiszerben megtalálható, ezért hiánya ritka. Szintje vérből ellenőrizhető.

Egyes állapotokban vagy bizonyos betegségek mellett megnő a hiány kialakulásának kockázata: 

  • Várandósság idején, sőt, mivel a legnagyobb szükség az időszak legelején van rá, ezért már a várandósság tervezésekor ajánlott a szedése.
  • Alkoholbetegség esetén, mivel ilyenkor a szervezet sokkal gyorsabban lebontja a folátot, és az kiürül.
  • Rossz felszívódást okozó emésztőszervi betegségek és beavatkozások miatt (lisztérzékenység, a bél gyulladásos állapotai stb.).
  • Egy olyan génmutáció (MTHFR mutáció) esetén, ami miatt a szervezet a folsavból nem képes az aktív folát formát előállítani.

Hiányának tünete lehet:

Túladagolása élelmiszerekkel bevive nem fordul elő. Felső beviteli határértéke 1000 mikrogramm (μg) naponta, mivel nagyon magas szintje elfedheti az esetleges B12-vitamin hiány tüneteit, ami visszafordíthatatlan agyi és idegrendszeri károsodásokhoz vezethet.

A B9-vitamin napi ajánlott beviteli szintje

Felnőttek számára ajánlott napi B9-vitamin beviteli referencia érték: 200 mikrogramm (μg)

A biológiailag aktív forma, a folát sok élelmiszerben megtalálható, bár a folsav forma jobban hasznosul (kivéve MTHFR mutáció esetén).

Folát források:

  • sötétzöld leveles zöldségek;
  • babfélék;
  • mogyoró;
  • tojás;
  • teljes kiőrlésű gabonák;
  • máj.

B-vitamin komplex táplálékkiegészítők

Bár normál táplálkozás mellett a B-vitaminhiány ritka, egyes állapotok és betegségek esetén megnövekedhet a hiány kockázata. Ilyenkor táplálékkiegészítőkkel pótolhatók a vitaminok. Egyszerre több B-vitamint tartalmazó B-komplex formában is elérhetők. Ezek azonban nem mindig tartalmazzák mind a nyolc B-vitamint.

Az alábbi állapotokban szükség lehet a B9-vitamin pótlására: 

  • 50 éves kor felett;
  • várandósság, szoptatás idején;
  • egyes krónikus betegségek (emésztési problémák, felszívódási zavarokat okozó problémák esetén);
  • krónikus alkoholbetegség esetén;
  • állati eredetű élelmiszereket kiegyensúlyozatlanul mellőző étrend esetén.

Már a várandósság tervezésekor érdemes megemelni a folsavbevitelt 400-1000 μg értékre.

 

Ajánlott tartalmak:

Vitaminok
Táplálkozás kismamaként
Felszívódási zavarok
Tévhitek az „immunerősítésről”

 

Cikkek a védőoltásokról

  • Be vagyok-e oltva?

    Az oltásoknál és az oltással kivédhető fertőző betegségek többségénél ki lehet mutatni, hogy a szervezetnek az adott kórokozóval szemben van-e védettsége. A védettség kimutatása általában vérvizsgálat segítségével történik. Egyes betegségeknél más...

    Olvass tovább

  • Egyéni védőoltás-szaktanácsadás

    Az oltások a fertőző betegségek megelőzésének alapkövei, a minél nagyobb számban történő immunizálás a járványok terjedésének esélyét csökkenti. Vannak azonban olyan állapotok, korábbi oltásokra adott reakciók, amikor az alapellátásban nem dönthető el...

    Olvass tovább

  • Foglalkozáshoz kötött védőoltások

    Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében....

    Olvass tovább

  • Ingyenesen igénybe vehető védőoltások

    Magyarországon ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a munkakörhöz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá akoronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások. Mindezek mellett a meghatározott kockázati csoportok...

    Olvass tovább

  • Majomhimlő elleni védőoltás

    2022 májusában több európai országban, így Magyarországon is azonosítottak több majomhimlős esetet. A majomhimlő-fertőzöttek száma nem volt kiugróan magas az országban, de folyamatosan hétről hétre új esetek kerültek diagnosztizálásra. A...

    Olvass tovább

  • Nem kötelező, ajánlott felnőttkori oltások

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Nemzetközi utazásokhoz kötött védőoltások

    A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes...

    Olvass tovább

  • Oltás előtti és utáni tudnivalók

    A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás...

    Olvass tovább

  • Oltási ellenjavallatok

    Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok...

    Olvass tovább

  • Oltási időközök

    Az oltások esetében kiemelten fontos a biztonság, amely csak pontos és precíz megfigyelés és adatgyűjtés megvalósításával lehetséges. A biztonság és hatékonyság biztosítása érdekében az oltások között eltelt időtartamokra szakmai szabályok...

    Olvass tovább

  • Oltási reakciók

    A fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. „oltási reakciót” válthatnak ki. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, melyek az immunizálásra adott természetes immunválasz...

    Olvass tovább

  • Oltások a várandósság alatt

    A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a...

    Olvass tovább

  • Varicella Zoster elleni védőoltás

    A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A VZV...

    Olvass tovább

  • Védőoltások típusai

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Védőoltással megelőzhető betegségek

    A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek...

    Olvass tovább

Kapcsolódó tartalmak

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk