A Conn-szindróma (vagy primer aldoszteronizmus) egy olyan endokrinológiai, hormonális eltérés, amely során a mellékvese kéregállománya túl sok aldoszteronhormont termel, melynek feladata a szervezet só- (nátrium és kálium) és vízháztartása, valamint a vérnyomás szabályozása.
A megemelkedett aldoszteronszint magas vérnyomást és alacsony szérumkáliumszintet eredményez.
A Conn-szindróma főbb tünetei
A Conn-szindróma legjellegzetesebb tünete a sokszor gyógyszerrel is nehezen kontrollálható magas vérnyomás. Ezen kívül számos egyéb tünet jellemezheti, mely főként a csökkent káliumszinttel van összefüggésben (habár a betegek kétharmadának normális a káliumszintje):
- fejfájás;
- izomgyengeség;
- hányinger;
- gyakori vizeletürítés;
- szomjúságérzet;
- szívdobogásérzés;
- székrekedés.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben magas vérnyomása nehezen kezelhető, javasolt felkeresni háziorvosát vagy a vérnyomása beállításával foglalkozó kezelőorvost. Ha a szívdobogásérzés nem szűnő mellkasi fájdalommal társul, azonnal keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályt, vagy hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A Conn-szindróma kiváltó okai
A Conn-szindróma hátterében az aldoszteronhormon megnövekedett mennyisége áll. Az aldoszteron a mellékvesekéregben termelődő hormon, mely feladata a szervezetben a nátrium és a folyadék visszatartása, valamint a kálium ürítésének serkentése. A túlzott mértékben termelődő aldoszteron a vesében nátrium-visszaszívást indukál, ami folyadék-visszatartással jár, így a szervezetben megnő a keringő vér mennyisége, ami magas vérnyomást eredményez. Emellett a káliumürítés fokozódik, így alacsony káliumszint alakul ki.
Az aldoszteron túltermelődését az esetek 2/3-ában a mellékvesekéreg ismeretlen eredetű, túlzott működése okozza. A maradék 1/3 esetben a mellékvese jóindulatú daganata áll a Conn- szindróma hátterében. Ritka esetben valamilyen genetikai eltérés lehet a kiváltó ok.
A Conn-szindróma lehetséges szövődményei
A kezeletlen Conn-szindróma miatt a magas vérnyomás további veszélyes következménye lehet stroke, szívelégtelenség és veseelégtelenség. A túl alacsony káliumszint a szívizomsejtek működését veszélyezteti, súlyos esetben akár életveszélyes ritmuszavart is okozhat.
A Conn-szindróma diagnosztizálása
A betegséget számos esetben nehéz diagnosztizálni, hiszen sokszor csak a magas vérnyomás az egyetlen tünet, mely gyógyszeresen is nehezen beállítható.
Amennyiben felmerül a Conn-szindróma gyanúja, az orvos alaposan kikérdezi a beteget az anamnézisét illetően, majd megvizsgálja. Ezt követően endokrinológus szakorvoshoz továbbíthatja a pácienst.
A diagnózis-alkotáshoz vérvizsgálatra van szükség, mely során megvizsgálják többek között a vér aldoszteron- és káliumszintjét. A vérvizsgálat előtt 4 héttel bizonyos gyógyszerek szedését fel kell függeszteni, erről a kezelőorvos dönt. Ezen kívül CT- vagy MRI-vizsgálatra is szükség lehet a mellékvese-daganat kizárásának céljából. További vizsgálatként megnézhetik a mellékvesék vénás véréből vett hormonkoncentrációt, így össze tudják hasonlítani a két mellékvese aldoszterontermelését. Végül genetikai vizsgálat is végezhető az örökletes aldoszteron túltermelődésének diagnosztizálására.
A Conn-szindróma kezelése
A Conn-szindróma kezelése a kiváltó októl függ. Amennyiben mindkét oldali mellékvese túlműködése okozza a megemelkedett aldoszteronszintet, úgy a gyógyszeres kezelés a leghatékonyabb, ami az aldoszteron hatását blokkolja.
Ha daganat áll a tünetek hátterében, úgy elsősorban sebészi megoldás javasolt, ebben az esetben eltávolításra kerül az érintett oldali mellékvese. Ha a daganat kicsi és jóindulatú, úgy laparoszkópos, ha nagy, nyitott hasi (laparotomiás) műtétre kerül sor. Jóindulatú daganat esetén, ha a műtét valamilyen okból nem javasolható, a gyógyszeres kezelés is szóba jön. Rosszindulatú daganat esetén kemoterápia is szükségessé válhat.
A legtöbb esetben a felsorolt terápiák nagy hatásfokkal csökkentik az aldoszteronszintet.
A Conn-szindróma megelőzése
A Conn-szindróma megelőzésére nincs mód. Azonban, ha a családban előfordult a betegség, érdemes genetikai tesztet végeztetni, és amennyiben a hajlam igazolódik, javasolt sószegény diéta tartása és a rendszeres orvosi ellenőrzés.
Ajánlott tartalmak:
