COVID-19- teendők betegség esetén

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatójának 2023. május 5-i nyilatkozata alapján a COVID–19 már nem tekinthető világjárványnak. Ez nem azt jelenti, hogy a SARS-CoV-2 vírus eltűnik, hanem azt, hogy sok más kórokozóhoz hasonlóan folyamatosan jelen lehet az életünkben, helyileg megbetegedéseket okozhat, de ezek kezelése hasonló elvek szerint történik majd, mint a többi fertőző betegségnél. 

COVID-19 variánsok tehát továbbra is okozhatnak problémákat, de már nem jelentenek nemzetközi szintű, illetve súlyos országos közegészségügyi veszélyt sem. Ennek megfelelően a COVID–19-fertőzés gyanújakor május 15-étől kezdve ugyanúgy kell eljárni, mint más légúti megbetegedés esetén. A korábban érvényben lévő eljárási rend ezzel a dátummal hatályát vesztette.

A COVID–19 napjainkban leggyakrabban enyhe formában zajlik le, anélkül, hogy a beteg bármilyen speciális ellátást vagy kórházi ápolást igényelne. Idősek, illetve bizonyos kockázati tényezőnek számító krónikus betegséggel élők esetében azonban továbbra is nagyobb eséllyel alakulhat ki középsúlyos vagy súlyos állapot a fertőzés nyomán. Így ilyen ismert állapotok mellett az óvintézkedések betartása és a beteg állapotának nyomon követése továbbra is fokozott figyelmet igényel.

Amennyiben koronavírusteszt elvégzésére kerül sor, és annak eredménye igazolja a COVID–19-vírusfertőzést, de a betegnek csak enyhe tünetei vannak, akkor otthonában vagy tartózkodási helyén ajánlott a beteget elkülöníteni. Ha a beteg kórházi ellátást igényel, úgy az aktuális beutalási rend szerint kerül sor az intézményi elhelyezésre.

Figyelem! A különböző COVID–19-variánsok eltérő tüneteket okozhatnak. Egyes variánsok tünetei könnyen összetéveszthetőek egy hétköznapi nátha tüneteivel is, és az oltottak körében általánosságban is főként enyhe, általános tünetek jelentkeznek.  A leggyakoribb tünetek közé tartoznak a következők: magas láz, hidegrázás, fej-, izom- és torokfájdalom, orrnyálkahártya-gyulladás, köhögés.

Teendők otthoni elkülönítés esetén

Az otthon történő önkéntes elkülönítés alatt az ellátását elsősorban mindenkinek önmagának kell megszerveznie hozzátartozói, ismerősei segítségével. Ha erre nincs lehetősége, akkor külső segítséget is kérhet

A vírus terjedésének korlátozása érdekében ajánlottak az alábbiak:

  • A fertőzött személy elkülönítése a család többi tagjától, amennyiben erre van lehetőség a közös háztartáson belül.
  • A beteg szobája megfelelően szellőztethető és ajtóval elzárható legyen a többi helyiségtől.
  • Ha megoldható, a beteg használjon külön WC-t és fürdőszobát. Ennek hiányában minden használat után elengedhetetlen a mellékhelyiség takarítása, fertőtlenítése.
  • A beteg ne használjon a háztartás többi tagjával közös tárgyakat (pl. törülközők, tányérok, poharak, bögrék, evőeszközök stb.).
  • A használati tárgyak fertőtlenítéséről, alapos mosásáról használat után gondoskodni szükséges.
  • Minden családtag viseljen maszkot és kesztyűt, amikor a beteggel érintkezik, és a betegen is legyen maszk, amikor kilép a szobájából.
  • Rendszeresen mossanak kezet, és fordítsanak figyelmet a beteg által érintett tárgyak, felületek (pl. kilincs, kapcsolók) fertőtlenítésére is.
  • Tüsszentéskor és köhögéskor a fertőzött személy takarja el papír zsebkendővel az orrát és a száját, hogy a kórokozókat ne szórja szét a lakásban.
  • A beteg által keletkezett hulladékokat – beleértve a használt papír zsebkendőt vagy orr-szájmaszkot – kizárólag lezárt zsákban szabad a szeméttárolóba helyezni.

A beteg egészségi állapotának nyomon követése

Az otthoni elkülönítés során a tünetek folyamatos figyelemmel kísérése ajánlott.

Naponta kétszer mérjünk testhőmérsékletet és jegyezzük fel az értékeket! A lázmenet alakulása segít megítélni a beteg állapotát és annak változását. A magas láz vény nélkül kapható láz- és fájdalomcsillapító gyógyszerekkel (pl. nem szteroid gyulladáscsökkentőparacetamol vagy acetilszalicilsav tartalmú készítményekkel), esetleg hűtőfürdővel enyhíthető, ezzel a rossz közérzet csökkenthető.

A pulzusszám változása könnyedén ellenőrizhető vérnyomásmérő vagy pulzoximéter segítségével. A vérnyomásmérés menetéről és a normális értékekről külön cikkben olvashat (lásd: Egészséges vérnyomás). A pulzoximéter nem csak a pulzusról, hanem a vér oxigéntartalmáról is információt ad, ami a légzőrendszer állapotának fontos mutatója.

A vérnyomásmérő eszközök és a pulzoximéter gyógyszertárban elérhető orvosi eszközök. Ha nincs automata mérőeszköze, a pulzusszámot a nyak oldalán található ütőér finom kitapintásával vagy a csukló alatt, a belső oldalon található ütőér kitapintásával tudja ellenőrizni: tartsa ujjait a kitapintott ütőéren, és számolja meg, hogy 30 másodperc alatt hány ütést érzékel. Az eredményt duplázza meg, így megkapja az egy percre jutó pulzusszámot.

Kórházi ellátásra is szükség lehet, ha a tünetek súlyosbodnak

A kórházba utalás szükségességéről a kezelőorvos eseti alapon dönt a tünetek változása, a terápia szükségessége, a kockázati tényezők jelenléte, az otthoni körülmények (pl. kockázati csoportba tartozó családtag jelenléte) alapján. Emellett azonban fontos, hogy a beteget ápoló családtagok és a beteg is megtanulja a veszélyhelyzetet jelző tünetek felismerését.

Az alábbi tünetek időbeni felismerésén a beteg élete múlhat, ezért az alábbi esetekben ne késlekedjen orvosi segítséget kérni!

Légszomj és annak fokozódása: számoljuk meg, hányszor vesz levegőt a beteg egy perc alatt. Az egészséges felnőtt légzésszáma 12-20/perc. 20/perc felett mérjünk lázat! A nyugalomban fokozódó légszomj és a felületes, kapkodó légvétel is fenyegető légzési elégtelenségre utal!

Pulzusszám alakulása: a tartósan 90/perc feletti pulzusszám (a szívdobbanások száma egy perc alatt) szintén a beteg állapotának súlyosbodására utalhat (lásd még: Tachycardia).

Nem megfelelő mennyiségű folyadékbevitel: ha a beteg alig fogyaszt folyadékot, valamint teljesen lecsökken a vizelet mennyisége (lásd még: Kiszáradás), akkor mindenképpen konzultáljunk a háziorvossal! 

Ha a beteg állapota súlyosan romlik, melynek jele lehet, ha:

  • bőre hideggé, nyirkossá vagy márványozottá válik;
  • zavartság jeleit észleljük;
  • elváltozik az ajkak színe;
  • köhögéskor vért köp.

azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt!

A segítség kérésekor fontos, hogy jelezzük a diszpécser számára, hogy a betegnek koronavírus-fertőzése van, és eddig otthonában volt elkülönítve! 

Kórházi ápolás szükségessége esetén

Amennyiben a COVID–19-fertőzött kórházi ápolása válik szükségessé tünetei súlyossága miatt, fontos a kórházi csomag precíz összeállítása. Érdemes nagyjából 7-14 napra számolni, amikor a kórházi csomagot összeállítjuk.

Javaslati lista kórházi csomag összeállításához.

Személyes okmányok, nyilatkozatok, gyógyszerek:

  • TAJ kártya | Európai Egészségbiztosítási Kártya;
  • személyazonosító igazolvány | útlevél;
  • lakcímkártya;
  • hozzátartozó, illetve egyéb, a beteg által megjelölt értesítendő személy elérhetőségei;
  • újraélesztést, gépi lélegeztetést tiltó nyilatkozat, okirat, amennyiben rendelkezni szeretne róla;
  • klinikai vizsgálati részvételről szóló tájékoztató kártya;
  • korábbi zárójelentések, ambuláns lapok, laboreredmények;
  • röntgen-, CT-, MR-vizsgálatok eredménye;
  • gyógyszerlista;
  • jelenleg szedett gyógyszerek, étrend-kiegészítők.

Tisztálkodási, higiéniai felszerelések:

  • fogkefe, fogkrém, fogselyem;
  • fogprotézis és a szükséges kellékei;
  • tusfürdő, szappan;
  • kézfertőtlenítő;
  • sampon;
  • papír zsebkendő;
  • WC-papír, nedves törlőkendő;
  • dezodor;
  • borotválkozóeszközök;
  • arcápoló, testápoló krémek;
  • fésű, hajgumi;
  • körömvágó olló, csipesz vagy reszelő;
  • hosszan tartó fekvés esetére a felfekvés (decubitus) megelőzésére krémek;
  • tisztasági betét, menstruációs betét;
  • inkontinenciabetét és inkontinenciabetétet rögzítő alsónemű.

Evőeszközök (műanyag, eldobható), folyadék:

  • papírszalvéta;
  • papírtörlő;
  • evőeszközök (kanál, villa, tompa hegyű, szúrásra nem alkalmas kés);
  • vizespohár, bögre;
  • tányér;
  • zárókupakos palack, itatóüveg, szívószál;
  • mosogatószer, szivacs;
  • palackos víz (lehetőleg több).

Védőeszköz, ruházat, textília:

  • egyszer használatos vagy mosható szájmaszk (lehetőleg több);
  • papucs;
  • köntös;
  • több váltás pizsama, hálóing;
  • zokni;
  • fehérnemű;
  • két törölközőszett;
  • papír kéztörlő.

Egyéb használati tárgyak, eszközök:

  • hallókészülék, tartalék elem;
  • szemüveg, szemüvegtok, törlőkendő;
  • egyéb gyógyászati segédeszköz.

Amennyire lehetséges, tartsuk a kapcsolatot a kórházban ápolt hozzátartozóinkkal! A hosszabb kórházi tartózkodás miatt ugyanis nagyon fontos, hogy a kórházban ápolt személy tisztában legyen azzal, hogy várják kint, és mindenben számíthat a hozzátartozóira. 

A tablet/mobiltelefon segíthet átvészelni a testileg és lelkileg is különösen nehéz heteket. A figyelem elterelése a betegségről határozottan ajánlatos, de kizárólag a kezelőorvossal egyeztetve!

Figyeljünk egymásra, és tartsuk be az általános óvintézkedéseket, hogy minél kevesebb embernek kelljen fertőzéses megbetegedések miatt kórházi csomagot összeállítania!

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk