Csípőbetegségek

A csípő testünk legnagyobb ízülete. A medencecsont kimélyüléséből (acetabulum, ízületi vápa) és az ebbe illeszkedő combcsont fejéből (caput femoris, ízületi fej) áll. Az ízesülő csontvégeket ízületi porc borítja. A csontok körül ízületi tok található, melynek sejtjei az ízületi folyadékot termelik. Ez teszi lehetővé az ízület könnyed mozgását. Az ízületet továbbá erős szalagok és izmok stabilizálják.

A csípő gömbcsuklós ízület, tehát minden irányba mozoghat. Rendkívül erős terhelésnek van kitéve, járáskor, futáskor a felsőtest súlyát átviszi az alsóra. A folyamatos használat, az ülő életmód miatt, illetve a kor előrehaladtával különböző csípőbetegségek alakulhatnak ki. Felnőttkorban főleg a kopás és az elhasználódás miatt alakulnak ki a csípőbetegségek, míg gyermekkorban inkább a fejlődési rendellenességek dominálnak.

A gyermekkori csípőbetegségekről itt olvashat

A csípőbetegségek főbb típusai

Osteoarthritis

Osteoarthritis (degeneratív ízületi gyulladás) gyakran alakul ki a csípőízületben. Az ízületi porc kopásával jár, előrehaladott állapotban a porc alatt található csontban is degeneratív folyamatok indulnak el. Főként idősebb korban jelentkezik. Jellemzője, hogy a csípőfájdalom mozgatásra, terhelésre fokozódik, pihentetésre csökken. A fájdalom a betegség előrehaladtával erősödik, a csípő merev lesz, mozgásterjedelme beszűkül. Az ízület mozgatásakor kattanás, ropogás, elakadás hallható és érezhető. Kezelésében segítséget jelenthet a gyógytorna, a testsúly normalizálása, a tüneteket nem szteroid fájdalomcsillapítók mérsékelhetik. Ha a beteg ízületi fájdalma és az ízület funkciózavara más módon már nem kezelhető, csípőprotézis beültetése jön szóba.

Rheumatoid arthritis

A rheumatoid arthritis olyan autoimmun betegség, amely gyulladást okoz a kéz, a csukló, a könyök, a váll, a nyak, a csípő, a térd és a láb ízületeiben. A rheumatoid arthritis kialakulásának pontos oka ismeretlen, bár genetikai és környezeti tényezők, például a dohányzás növelheti a kockázatot. Az ízületek gyulladása fájdalmat, hosszan tartó merevséget (különösen reggel vagy pihenés után) és duzzanatot eredményez. Kezelése az immunrendszerre ható gyógyszerekkel történik.

Bechterew-kór

A Bechterew-kór a gyulladásos ízületi betegségek nem túl gyakori formája. Főként a fiatal férfiak betegsége. Elsősorban a gerincre, a térdre és a csípőre irányul. Tipikus tünetei közé tartozik a fájdalom és a reggeli merevség. Pontos oka ismeretlen, de kialakulásában bizonyos gének jelentős szerepet játszanak. A Bechterew-kór más autoimmun rendellenességekkel is társulhat, úgymint a Crohn-betegség, a fekélyes vastagbélgyulladás vagy a pikkelysömör. Kezelése az immunrendszerre ható gyógyszerekkel történik.

Csonttörés vagy diszlokáció

Az idősebb emberek hajlamosabbak a csípőtáji törésekre, mert az életkor előrehaladtával a csontsűrűség csökken és csontritkulás alakulhat ki. A combnyaktörés rendkívül súlyos sérülés, akár életveszélyes szövődményeket is okozhat. Diszlokációról akkor beszélünk, ha a combcsont feje kiugrik az ízületi vápából. Csonttörést vagy diszlokációt okozhat elesés vagy baleset. Mindkét állapot kórházi ellátást igényel.

Szeptikus arthritis

A szeptikus arthritis az ízület gyulladása, melyet a steril ízületi folyadékba bejutott kórokozók okoznak. Fokozza a kockázatát a 80 évesnél idősebb életkor, a cukorbetegség, a rheumatoid arthritis, a nemrég elvégzett ízületi műtét, csípőprotézis beültetése. Jellemzője a láz, az ízületi fájdalom, az ízület felett a bőr piros, duzzadt. Kezelése gyógyszeres (pl. antibiotikum), súlyos esetben az ízületi folyadék eltávolítására is szükség lehet.

Nyáktömlőgyulladás

A nyáktömlőgyulladás (bursitis) erős fájdalommal jár, a fájdalom oldalt jelentkezik, mozgás hatására rosszabbodik. Az ízület környéke duzzadt, meleg. Okozhatja a csípő túlterhelése, sérülése, köszvény, illetve fertőzések. Kezelésében a legfontosabb a pihentetés, a jegelés, a gyulladás csökkentése, majd a gyógytorna, hogy az izomerő visszatérjen.

Íngyulladás

Az inak rostos, kemény szalagok, amelyek a csontokhoz erősítik az izmokat, és az izmok összehúzódásakor elősegítik a csontok és az ízületek mozgását. Az íngyulladás (tendinitis) az inak fájdalmas, gyulladt állapota. Elsősorban a közép- és időskorúakat érinti, de előfordulhat fiatalkorban is intenzív testmozgás vagy megerőltető, monoton munkavégzés hatására. Igen fájdalmas lehet, a fájdalom fokozott, ha a beteg keresztbetett lábakkal ül vagy testsúlyával az egyik lábára nehezedik. Gyakran kiújulhat.

Csípőütközési szindróma

A csípőütközési szindróma (femur-acetabulum ütközés, impingement szindróma) főként fiatal vagy középkorú embereket érint, akik sokat sportolnak vagy sportoltak. Sportolás (pl. futás, labdarúgás, tenisz, vízilabda, balett, hoki, kosárlabda) során alakulhat ki, a csípő bizonyos mozgásaikor a combnyak hozzáütődik az ízületi vápához, így a vápa peremén található rostporcos gyűrű (labrum) leszakadhat. Ez a porcborítás sérüléséhez, hosszútávon pedig teljes kopáshoz vezethet. Tünete az alattomosan kezdődő ágyéki fájdalom, mely a kocsiba történő ki- vagy beszálláskor, az ülésből történő felállásnál, illetve előrehajlás során jelentkezik. Mozgatás hatására „kattog” az ízület. Ha a labrum leszakad, hirtelen éles vagy tompa ágyéki fájdalom alakulhat ki. A sérülés kezelés nélkül akár tartósan is károsíthatja a csípőt. Kezelésére gyógytorna ajánlott, előrehaladott esetben pedig műtét.

Csontelhalás

Amennyiben a csont vérellátása lecsökken, a csontszövet elhal (avaszkuláris nekrózis). Csontelhalás leggyakrabban a combfejben alakul ki. Oka lehet pl. tartósan szedett szteroid gyógyszer, csípőficam, csonttörés, autoimmun betegség, alkoholbetegség, Perthes-kór. Kezelése csípőprotézis, a műtét után pedig gyógytorna szükséges.

Daganatok

Ritkán jó- vagy rosszindulatú csontdaganat alakulhat ki a csípőben. Daganatra hívhatja fel a figyelmet a fájdalom, duzzanat kialakulása a csont felett vagy a csont törése kisebb sérülés hatására. A jóindulatú daganatok egy részével nincs teendő, azonban vannak esetek, amikor műtéti eltávolításra van szükség. A rosszindulatú elváltozást általában kemoterápia, sugárterápia és műtét kombinációjával gyógyítják. A műtét után az erőnlét visszaállításához gyógytornára is szükség van.

Várandósság során kialakuló csípőfájdalom

Csípőfájdalom a terhesség alatt kb. a nők 20%-ánál jelentkezik, elsősorban a 2. és a 3. trimeszterben. Oka lehet a súlynövekedés, a helytelen testtartás, a hormonális változások (pl. relaxin hormon). Kezelésében elsődleges a gyógytorna, a nyújtás és a lazító fürdő.

Mikor forduljon orvoshoz?

Bármilyen csípőízületet érintő betegség gyanúja esetén mihamarabb ortopéd vagy reumatológus szakorvoshoz kell fordulni.

Azonnal forduljon orvoshoz, amennyiben:

  • a csípőfájdalom állandósul, és nem csökken;
  • az ízület felett a bőr bepirosodik, az ízület duzzadt;
  • lázas;
  • balesetet szenvedett;
  • eldeformálódott az ízület;
  • nem tudja mozgatni vagy terhelni a lábát.

A csípőbetegségek lehetséges szövődményei

A helyesen kezelt csípőízületi betegségek néhány hónapnyi gyógyszeres kezelés és gyógytorna igénybevétele után teljesen meggyógyulhatnak, azonban elhanyagolt esetben akár mozgáskorlátozottság is kialakulhat. Ebben az esetben csípőprotézisre lehet szükség.

A csípőbetegségek diagnosztizálása

A csípőízületi betegségek diagnosztizálására  az első lépés a kórtörténet felvétele, a tünetek kikérdezése és a fizikális vizsgálat.

Általában egyéb vizsgálatokra is szükség van, úgymint:

A csípőbetegségek megelőzése

A csípő betegségeire hajlamosíthatnak különböző életmódbeli tényezők, például a túlerőltetés, vagy éppen az inaktív, ülő életmód. Megelőzésükben a rendszeres és kíméletes mozgás (pl. úszás, kerékpározás, gyógytorna), a D-vitamin pótlása, illetve a megfelelő mennyiségű tejtermék fogyasztása (a kalcium bevitele miatt) nagyon fontos. Lényeges, hogy aktívak maradjunk, erősítsük izmainkat, mert ez sokat segít az életminőség javításában.

Ajánlott tartalom:

Csípőfájdalom

Csípőprotézis

Csontvázrendszer és ízületek

 

Cikkek a védőoltásokról

  • Be vagyok-e oltva?

    Az oltásoknál és az oltással kivédhető fertőző betegségek többségénél ki lehet mutatni, hogy a szervezetnek az adott kórokozóval szemben van-e védettsége. A védettség kimutatása általában vérvizsgálat segítségével történik. Egyes betegségeknél más...

    Olvass tovább

  • Egyéni védőoltás-szaktanácsadás

    Az oltások a fertőző betegségek megelőzésének alapkövei, a minél nagyobb számban történő immunizálás a járványok terjedésének esélyét csökkenti. Vannak azonban olyan állapotok, korábbi oltásokra adott reakciók, amikor az alapellátásban nem dönthető el...

    Olvass tovább

  • Foglalkozáshoz kötött védőoltások

    Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében....

    Olvass tovább

  • Ingyenesen igénybe vehető védőoltások

    Magyarországon ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a munkakörhöz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá akoronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások. Mindezek mellett a meghatározott kockázati csoportok...

    Olvass tovább

  • Majomhimlő elleni védőoltás

    2022 májusában több európai országban, így Magyarországon is azonosítottak több majomhimlős esetet. A majomhimlő-fertőzöttek száma nem volt kiugróan magas az országban, de folyamatosan hétről hétre új esetek kerültek diagnosztizálásra. A...

    Olvass tovább

  • Nem kötelező, ajánlott felnőttkori oltások

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Nemzetközi utazásokhoz kötött védőoltások

    A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes...

    Olvass tovább

  • Oltás előtti és utáni tudnivalók

    A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás...

    Olvass tovább

  • Oltási ellenjavallatok

    Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok...

    Olvass tovább

  • Oltási időközök

    Az oltások esetében kiemelten fontos a biztonság, amely csak pontos és precíz megfigyelés és adatgyűjtés megvalósításával lehetséges. A biztonság és hatékonyság biztosítása érdekében az oltások között eltelt időtartamokra szakmai szabályok...

    Olvass tovább

  • Oltási reakciók

    A fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. „oltási reakciót” válthatnak ki. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, melyek az immunizálásra adott természetes immunválasz...

    Olvass tovább

  • Oltások a várandósság alatt

    A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a...

    Olvass tovább

  • Varicella Zoster elleni védőoltás

    A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A VZV...

    Olvass tovább

  • Védőoltások típusai

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Védőoltással megelőzhető betegségek

    A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek...

    Olvass tovább

Kapcsolódó tartalmak

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk