COVID-19 tesztek típusai

A COVID-19 fertőzés kimutatására több módszer is rendelkezésre áll. Van, amelyhez laboratóriumi háttér szükséges, és van, amely akár otthon is könnyen és gyorsan elvégezhető.

A különféle vizsgálati módszerek használhatósága és az általuk szolgáltatott eredmények információtartalma eltérő, ezáltal az alkalmazhatóságuk is különbözik.

PCR-teszt

A PCR-teszt (PCR = Polymerase Chain Reaction, polimeráz láncreakció) alapja a vírus örökítőanyagának molekuláris biológiai módszerekkel történő felszaporítása. Ennek hatására a fertőzés korai szakaszában is képes kimutatni a vírus jelenlétét az orrgaraton. Jelenleg ez a legpontosabb koronavírus-kimutatási eljárás, amellyel rendelkezünk.

Korábban, a járványos időszak alatt számos ország PCR-teszt eredményéhez kötötte a beutazási feltételeket, jelenleg a legtöbb országban már nem alkalmaz utazási korlátozást, illetve karantént sem. A pontos beutazási feltételekről azonban mindig tájékozódjon a Konzuli Szolgálatnál.

A PCR-teszt elvégzése

A PCR-teszt egy direkt víruskimutatáson alapuló, laboratóriumi hátteret igénylő eljárás:

• a mintavétel az orrgaratból történik;
• eredménye a laborba érkezéstől számított 24-72 órán belül várható.

Eredménye abban az esetben pozitív, ha a vírus örökítőanyaga az orrgaratban megtalálható.

Fontos! A mintavételt megelőző 3-4 órában tilos ételt és italt fogyasztani, továbbá mellőzni kell a dohányzást, ellenkező esetben a teszt értékelhetetlen eredményt adhat.

A PCR-teszt előnyei:

• közvetlenül kimutatja a vírus jelenlétét;

• jelenleg a legmegbízhatóbb víruskimutatási eljárás.

A jelenleg aktuális járványügyi protokoll alapján a PCR-teszt pozitív eredménye jelentési kötelezettséggel bír a járványügyi hatóság felé.

A PCR-módszer hátrányai:

• költségesebb, mint a többi módszer;

• laboratóriumi hátteret igényel;

• kiértékelése és az eredmények megküldése időigényes, így tömeges tesztelésre korlátozottan alkalmas.

Az eredményeket e-mailben küldik meg, továbbá feltöltik az EESZT rendszerébe. Amennyiben nem áll módjában ilyen módon megnézni az eredményt, kérje háziorvosa segítségét!

Antigéngyorsteszt

Az antigéngyorsteszt eljárás a mintavétel helyén jelen lévő vírus antigénjét mutatja ki. Ez abban az esetben ad pozitív eredményt, ha a felső légutak nyálkahártyáján (nyáltesztek esetén a szájüreg nyálkahártyáján) a vírusantigén jelen van. 

Az antigéngyorsteszt elvégzése

Az antigéngyorsteszt egy direkt víruskimutatáson alapuló gyorstesztelési eljárás:

• a mintavétel az orrgaratból történik;

• eredménye 15-20 percen belül kiértékelhető.

Fontos! A mintavételt megelőző 3-4 órában tilos ételt és italt fogyasztani, továbbá mellőzni kell a dohányzást. Ellenkező esetben a teszt álnegatív, illetve értékelhetetlen eredményt adhat.

Az antigéngyorsteszt előnyei:

• a vizsgálat gyors, a minta levétele után 15-20 perccel eredményt ad;

• a vizsgálat a vírus aktuális jelenlétét igazolja, emiatt megbízható jelzője az aktív fertőzésnek és fertőzőképességnek;

Figyelem! Ha a COVID-19 fertőzés gyanúja fennáll, de az antigéngyorsteszt eredménye negatív, a fertőzöttség megerősítése vagy kizárása PCR-teszt elvégzésével lehetséges.

Az antigénvizsgálat hátrányai:

• pontossága nem éri el a PCR-tesztét, a fertőzés korai szakaszában még negatív eredményt adhat;

• korábban lezajlott fertőzés kimutatására nem alkalmas; 

• oltást követően kialakuló immunválasz monitorozására nem alkalmas.

Szerológiai vizsgálatok

A szerológiai vizsgálatok a vérben lévő ellenanyagokat (más néven: antitesteket) mutatják ki, amelyeket a szervezet a koronavírussal való találkozást követően kezd el termelni. Az ellenanyagok az immunrendszer fertőzésre adott válaszának következtében termelődnek, a fertőzéssel szembeni védekezés központi elemei, a betegség legyőzésében játszanak szerepet.

Az ellenanyagok termelése a szervezetben a fertőzés 7-14. napján kezdődik, így a szerológiai tesztek csak ezt követően képesek kimutatni a fertőzésre adott választ. A korai IgM típusú antitestek termelődése általában a fertőzéstől számított 7. napon kezdődik, jelenlétük fertőzésre vagy nemrég lezajlott fertőzésre utalhat. A késői IgG típusú antitestek a 10-14. napon kezdenek el termelődni, és hosszú ideig kimutathatóak maradnak: jelenlétük a fertőzést vagy oltást követő védettség kialakulására utalnak.

Ellenanyagok a vírus különböző fehérjéi (burokfehérje, nukleokapszid fehérje, tüskefehérje és egyéb fehérjék) ellen termelődnek. Az oltás hatékonyságának kimutatására – mRNS és vektorvakcinák esetében – csak a tüskefehérje (S-fehérje; spike = tüske) ellen termelődő antitest kimutatására fejlesztett teszt alkalmas.

Az oltási eredményesség ellenőrzése érdekében a vizsgálatot a második/harmadik oltás után kb. két héttel érdemes elvégezni, mivel az ellenanyagok szintje ilyenkor a legmagasabb. Ezután az ellenanyagok szintje folyamatoson csökken, ami egy természetes folyamat. A fertőzés után kb. 28 nappal az IgM ellenanyagok már nem mutathatóak ki a vérben. Az IgG viszont hónapokig, évekig kimutatható maradhat, bár kimutathatósága függ az egyén immunrendszerének sajátosságaitól is.

A felhalmozódott tapasztalatok alapján a védettség a fertőzés vagy oltás után 4-6 hónappal már jelentősen gyengülhet, ezért ajánlott emlékeztető oltás felvétele. 

Az antitestvizsgálat tehát:

• a betegség lezajlását mutatja ki (akár a tünetmentes fertőzést is);

• a fertőzés korai szakaszában (lappangási idő) negatív eredményt ad;

• megmutathatja, hogy korábban találkozott-e a vírussal, vagy hogy az oltásra megkezdődött-e a szervezet válaszreakciója.

Figyelem! Akut fertőzés kimutatására a szerológiai tesztek önmagukban nem alkalmasak, de segítséget nyújtanak a betegség lefolyásának diagnosztikájában, illetve az oltás hatására kialakuló immunválasz követésében. Az aktív fertőzés kimutatásához a PCR vizsgálat alkalmas.

A szerológiai vizsgálat elvégzése

A szerológiai vizsgálatból létezik laboratóriumi és gyorsteszt is. A laboratóriumi vizsgálathoz teljes vér levétele és laboratóriumba küldése szükséges.

Gyorsteszt

A gyorsteszt a terhességi teszthez hasonlít. Megmutatja, hogy jelen van-e a szervezetben az IgM, illetve az IgG antitest, azonban ezek mennyiségéről nem ad információt.

Gyorsteszt esetén a vizsgálati eljárás menete:

• ujjbegyből vércseppvétel,
• eredménye 10-15 percen belül kiértékelhető.

Laboratóriumi teszt

A laboratóriumi vizsgálathoz teljes vér levétele és laboratóriumba küldése szükséges. A teszt típusától függően a nukleokapszid vagy a tüskefehérje ellen termelt IgM és IgG ellenanyagok mennyiségéről ad információt. Az eredményt általában BAU/ml mértékegységben adják meg. Ez a WHO által kidolgozott standard, mely megmutatja, hogy 1ml szérum mintában mennyi kötődő antitest található.

A teszt eredménye mindig tartalmaz egy mérési intervallumot is, ami megmutatja, hogy mi az a legkisebb és legnagyobb antitest mennyiség, amit a teszt pontosan ki tud mutatni. Jelenleg nem ismert az az ellenanyag küszöbérték, amely esetén kimondható, hogy biztosan védettek vagyunk.

A szerológiai vizsgálat előnyei:

• gyorsteszt esetén azonnali eredményt ad;

• a laboratóriumi vizsgálat nagy pontosságú és érzékenységű (típusától függően 96-100%);

• a gyorsteszt nem igényel speciális laboratóriumi körülményeket, bárhol könnyen elvégezhető;

• a PCR-teszthez képest jelentősen olcsóbb;

• nagy létszámú tömeg is könnyen és gyorsan letesztelhető a segítségével;

• alkalmas a koronavírus-oltás hatására kialakuló immunválasz igazolására.

Az egészségügyi szolgáltatók által végzett szerológia eredménye rögzítésre kerül az EESZT felületén.

A szerológiai vizsgálat hátrányai:

• az akut fertőzést és a vírus aktuális jelenlétét a szervezetben nem mutatja ki;

• a gyorstesztek kevésbé érzékenyek és pontosak, mint a laboratóriumban végzett szerológiai vizsgálatok.

A különböző tesztek kiértékelésének módjáról és az azok megérkezésének, megismerésének lehetőségeiről részletesebben külön cikkben tájékozódhat.