D-vitamin

A D-vitamin (más néven kalciferol) szerepét a csontok egészségében már régóta ismerik, de az utóbbi időben az is egyértelművé vált, hogy ennél sokrétűbb a feladata a szervezetben. Az immunrendszer működése, az utódnemzés és a lelki egészség mellett más funkciókban is felismerték és kutatják a szerepét. Hazánkban kifejezetten gyakori a D-vitamin-hiányos állapot: a téli hónapokban a lakosság túlnyomó többségét érinti.

A D-vitamin egy zsírban oldódó vegyület. Egyrészt táplálékokkal vihető be a szervezetbe, másrészt maga a szervezet is előállítja, ha a szükséges anyagok rendelkezésre állnak. Ehhez az utóbbi folyamathoz napfényre van szükség: az abban található UV-B-sugárzás hatására a bőrben szintetizálódik az anyag.

A D-vitaminnak kétféle formáját is ismerjük: a D2, más néven ergokalciferol a vitamin előanyaga, a D3, vagyis a kolekalciferol pedig maga a vitamin. Mindkét forma megtalálható a természetben: az elsőt növények és gombák állítják elő UV-B-sugárzás hatására, a második az állatok és emberek szervezetében termelődik, szintén napfény hatására.

A D-vitamin szerepe

A D-vitamin legrégebben ismert szerepe a csontok egészsége miatt létfontosságú kalcium és foszfor felvételében, anyagcseréjében van. A vitamin hiányában a szervezet nem tud megfelelő mennyiségű kalciumot felvenni. A megfelelő mennyiségű D-vitamin és a kalcium bevitele a csontritkulás (osteoporosis) megelőzésének alapvető feltétele.

Lásd még: D-vitamin és a csontok egészsége

A D-vitamin ezenkívül számos más sejtfolyamatban is részt vesz. Gyulladásgátló, antioxidáns és idegeket védő tulajdonságai miatt az izmok funkcióját, az immunrendszer teljesítményét és az agysejtek aktivitását is támogatja, ezzel részben lassíthatja az időskori szellemi hanyatlás (demencia) folyamatát.

Lásd még: D-vitamin és az immunrendszer

Megfelelő szintjét összefüggésbe hozták egyes daganattípusok és szívbetegségek kisebb gyakoriságával, ahogy a szklerózis multiplex kialakulási esélyének csökkenésével is. A magas D-vitamin-kezelés terápiás hatásait jelenleg is kutatják. A pikkelysömör tünetei is javulást mutatnak a hatására. Megfelelő szintje csökkenti az inzulinrezisztencia és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának esélyét.

Ezenkívül hatással van a termékenységre és a magzati fejlődésre is.

Lásd még: D-vitamin és a női egészség

Hiányának, túladagolásának tünetei

Magyarországon – különösen a téli hónapokban – kifejezetten gyakori a D-vitamin-hiányos állapot. Ennek oka, hogy a kevés, alacsony szögben beeső napfény és a kevés szabadban töltött idővel járó életmód miatt nem tud elegendő D-vitamin termelődni a bőrben.

D-vitamin-hiány gyakrabban alakulhat ki:

A D-vitamin-hiány következményei lehetnek:

  • csontritkulás (osteoporosis);
  • gyermekeknél súlyos hiány esetén angolkór (a csontok puhák, deformálódnak);
  • felnőtteknél visszafordítható csontlágyulás (osteomalacia);
  • fertőzéseknek való nagyobb kitettség;
  • csont- és izomfájdalmak.

Feltételezhetően egyes pszichiátriai betegségek (pl. depresszió, skizofrénia) kialakulásával is összefüggésbe hozható a D-vitamin alacsony szintje.

A D-vitamin túladagolása

A D-vitamin túladagolható, ennek tünetei akkor jelentkeznek, ha hosszabb ideig napi 4000 NE-nél nagyobb mennyiséget szed valaki. Túladagolás étellel bevitt D-vitaminból vagy túl sok napfény által nem fordul elő.

A túladagolás tünetei lehetnek:

A vérvizsgálat ilyenkor emelkedett kalciumszintet mutat, amely hosszú távon az erek meszesedéséhez, illetve vese- és szívproblémákhoz vezethet.

A D-vitamin napi ajánlott beviteli szintje

A jelenlegi ajánlások szerint felnőtteknek a D-vitamin napi ajánlott bevitele 2000 NE októbertől márciusig. Fertőző betegségek, menopauza és csontritkulás esetén ezt ajánlott megemelni 4000 NE-re.

A D-vitamin forrásai

A nap UV-B-sugárzása biztosítja a megfelelő mennyiségű D3-vitamin termelődését a bőrben. Élelmiszerekből csak kisebb mennyiségek vihetők be.

Legjobb forrásai:

  • tőkehalolaj;
  • lazac;
  • tonhal;
  • szardínia;
  • marhamáj;
  • tojássárgája.

Az ajánlások szerint Magyarországon októbertől márciusig naponta plusz 2000 NE szedése javasolt. (A D3 forma felszívódása hatékonyabb, mint a D2-é.)

D-vitamin fontosságga különböző életszakaszokban

A várandósság alatt különösen fontos a D-vitamin megfelelő szintje, mert a hiány magzati károsodást okozhat.

Gyermekeknél a csontfejlődés megfelelő menete miatt kell odafigyelni rá, de nekik kisebb mennyiség is elegendő. Konzultáljon a vitaminpótlás menetéről a gyermekorvossal, aki azt is figyelembe veszi, hogy az anyatej kevesebbet tartalmaz ebből az anyagból, mint a tápszerek.

Az idősek gyakran kevesebb időt töltenek a szabadban, náluk a napfény hiánya miatt jobban oda kell figyelni a vitaminok pótlására.

 

Cikkek a védőoltásokról

  • Be vagyok-e oltva?

    Az oltásoknál és az oltással kivédhető fertőző betegségek többségénél ki lehet mutatni, hogy a szervezetnek az adott kórokozóval szemben van-e védettsége. A védettség kimutatása általában vérvizsgálat segítségével történik. Egyes betegségeknél más...

    Olvass tovább

  • Egyéni védőoltás-szaktanácsadás

    Az oltások a fertőző betegségek megelőzésének alapkövei, a minél nagyobb számban történő immunizálás a járványok terjedésének esélyét csökkenti. Vannak azonban olyan állapotok, korábbi oltásokra adott reakciók, amikor az alapellátásban nem dönthető el...

    Olvass tovább

  • Foglalkozáshoz kötött védőoltások

    Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében....

    Olvass tovább

  • Ingyenesen igénybe vehető védőoltások

    Magyarországon ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a munkakörhöz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá akoronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások. Mindezek mellett a meghatározott kockázati csoportok...

    Olvass tovább

  • Majomhimlő elleni védőoltás

    2022 májusában több európai országban, így Magyarországon is azonosítottak több majomhimlős esetet. A majomhimlő-fertőzöttek száma nem volt kiugróan magas az országban, de folyamatosan hétről hétre új esetek kerültek diagnosztizálásra. A...

    Olvass tovább

  • Nem kötelező, ajánlott felnőttkori oltások

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Nemzetközi utazásokhoz kötött védőoltások

    A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes...

    Olvass tovább

  • Oltás előtti és utáni tudnivalók

    A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás...

    Olvass tovább

  • Oltási ellenjavallatok

    Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok...

    Olvass tovább

  • Oltási időközök

    Az oltások esetében kiemelten fontos a biztonság, amely csak pontos és precíz megfigyelés és adatgyűjtés megvalósításával lehetséges. A biztonság és hatékonyság biztosítása érdekében az oltások között eltelt időtartamokra szakmai szabályok...

    Olvass tovább

  • Oltási reakciók

    A fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. „oltási reakciót” válthatnak ki. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, melyek az immunizálásra adott természetes immunválasz...

    Olvass tovább

  • Oltások a várandósság alatt

    A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a...

    Olvass tovább

  • Varicella Zoster elleni védőoltás

    A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A VZV...

    Olvass tovább

  • Védőoltások típusai

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Védőoltással megelőzhető betegségek

    A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek...

    Olvass tovább

Kapcsolódó tartalmak

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk