A diszkalkulia a számolási, matematikai készségeket érintő tanulási zavar, amelyre legtöbbször gyermekkorban fény derül, de sok felnőtt él diszkalkuliával anélkül, hogy tudna róla.
A diszkalkulia nem fogyatékosság vagy betegség, és általában nem jár együtt alacsonyabb intellektussal.
A diszkalkuliával élők agya nem úgy dolgozza fel a számokkal és a matematikával kapcsolatos információkat, mint másoké, ezért számukra nehezebb ezeknek az információknak a kezelése. Ez a tanulási zavar az emberek kb. 3-7%-ánál fordul elő.
A diszkalkulia legfőbb tünetei
A tünetek függenek az érintett életkorától, illetve hogy a matematikai folyamatok melyik részét érinti a zavar.
Kisgyermekkorban problémát okozhat:
- az egyesével számolás;
- egy szám és az azonos számú tárgyak összekötése;
- a számok rendszerezése;
- a számok és matematikai szimbólumok felismerése.
Iskoláskorban problémát okozhat (leggyakrabban ekkor derül fény a zavarra):
- az ujjak segítségével kiszámolni valamit;
- kevés számú tárgy darabszámának számolás nélküli megbecslése;
- a szorzótábla megtanulása;
- egyszerű számítások fejben elvégzése;
- számok rendszerezése tizedesjegyek alapján stb.
Kamasz- és felnőttkorban problémát okozhatnak a következők:
- visszafelé számolás;
- nagyobb problémák kisebbekre osztása, hogy kezelhetőbbek legyenek;
- tárgyak méretének, mennyiségeknek a megmérése;
- érmék és bankjegyek egymásba átváltása;
- törtek megértése, átváltása stb.
Kísérő tünetként megjelenhetnek túlzott érzelmi reakciók, amikor számolásos feladatra kerül sor, úgymint:
- szorongás;
- indulatkitörések;
- akár fóbiáig fokozódó félelem az iskolától;
- testi tünetek (hányinger, hányás, hasmenés, gyomorfájás, izzadás).
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha gyermekénél a fenti tünetek érzékelhetők, forduljon tanárához, óvodapedagógusához, aki a pedagógiai szakszolgálathoz irányítja.
A diszkalkulia kiváltó okai
A zavar oka nem ismert. Egyes feltételezések szerint családi halmozódás figyelhető meg, de ennek igazolása még nem történt meg. A diszkalkuliával élők agyának érintett területei különböznek a zavarban nem szenvedőkétől: az adott terület kevésbé fejlett és kevesebb idegi kapcsolat alakul ki benne.
A diszkalkulia gyakran jelentkezik más zavarokkal együtt, például:
- ADHD (figyelemzavaros hiperaktivitás zavar);
- diszlexia, diszgráfia;
- szenzoros feldolgozási zavarok;
- autizmus spektrumzavar.
A diszkalkuliával élők között nagyobb az egyes mentális zavarok megjelenésének gyakorisága, úgymint:
- szorongásos zavar, pánikzavar;
- viselkedési zavarok;
- bipoláris zavar;
- depresszió.
Egyes betegségek kiválthatnak úgynevezett szerzett diszkalkuliát, amely nem tanulási zavar, hanem az agy károsodásának (fejsérülés, agyat károsító betegség) következménye.
A diszkalkulia lehetséges szövődményei
A diszkalkulia nehezíti a tanulást a matematikával rokon területeken. A kudarcélmények miatt az érintettek olyan következményekkel szembesülhetnek, mint a szorongás vagy depresszió.
A diszkalkulia diagnosztizálása
Az első jeleket általában a szülők és a pedagógusok észlelik. A diagnózis érdekében a területileg illetékes pedagógiai szakszolgálathoz kell fordulni.
A diszkalkulia kezelése
A kezelés annál sikeresebb, minél hamarabb elkezdődik a fejlesztés. A kezelési terv alapján több szakember is részt vesz a munkában. Súlyosabb esetben a tanuló felmentést kaphat matematikából, de ez nem jelenti azt, hogy a fejlesztés abbamarad.
Mit tehet otthon?
A diszkalkuliás gyermeknek sok biztatásra, dicséretre van szüksége, és fontos, hogy olyan tevékenységeket is végezzen, amelyek sikerélménnyel párosul.
A diszkalkulia megelőzése
A diszkalkulia oka nem ismert, így a megelőzésének sincsen ismert módja.
