A gyomor- és bélrendszer bármely területén, de leggyakrabban a vastagbélben kialakuló zsákszerű kiöblösödések, más néven gurdély (divertikulum) jelenlétét divertikulózisnak nevezzük. Leggyakrabban a vastagbél falának leggyengébb helyén, főként az utolsó szakaszán (szigmabél) és a leszálló vastagbélben (colon descendens), ritkábban a vakbél (coecum) területén alakul ki.
A divertikulumok többnyire csoportosan jelentkeznek, méretük általában 5-25 mm, de előfordulnak ennél jóval nagyobb tágulatok is. A betegség kialakulásához feltételezhetően a genetikai hajlam, a mozgásszegény életmód és a helytelen, jellemzően rostszegény étrend együttes hatása vezet.
A divertikulózis főbb tünetei
A divertikulózis többnyire nem okoz panaszt; az eltérés egyéb okból végzett vizsgálat során, véletlenszerűen derül ki. A ritkább esetben előforduló tünetes betegségben visszatérő enyhe hasi fájdalom jelentkezhet, mely étkezésre általában fokozódik, székletürítés vagy gáz ürülése után enyhül.
A fájdalom pontja a divertikulum elhelyezkedésétől függ, leggyakrabban az alhas bal oldalára lokalizálódik. Székrekedés, puffadás, hasi feszülés kísérheti.
Mikor forduljon orvoshoz?
Állandó vagy visszatérő hasi fájdalom vagy a fentebb felsorolt tünetek bármelyikének észlelése esetén keresse fel háziorvosát, aki szükség esetén gasztroenterológiai (emésztőrendszeri) kivizsgálást fog kezdeményezni.
Amennyiben Önnél már diagnosztizálták a divertikulózist, és erős, egyre fokozódó, görcsös hasi fájdalom, hányás, hányinger, valamint magas láz jelentkezik, keresse fel a területileg illetékes sürgősségi betegellátó osztályt, vagy hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A divertikulózis lehetséges kiváltó okai
A betegség kialakulásában genetikai tényezők (a vastagbél felépítése és mozgékonysága), a mozgásszegény életmód és döntően a helytelen táplálkozás (kevés rostot tartalmazó étrend) játszik szerepet.
A divertikulózis lehetséges szövődményei
A divertikulumban megrekedt béltartalom pangása miatt gyulladás (diverticulitis) alakulhat ki.
Jellemző tünetei:
- erős hasi fájdalom, amely lehet időszakos vagy állandó,
- székelési szokások megváltozása,
- ritka esetben szurokszéklet (gyomorvérzés miatt),
- heveny gyulladás jeleként hőemelkedés vagy láz jelentkezhet,
- előfordulhat étvágytalanság, hányinger és hányás.
A nem kezelt gyulladás további szövődményeként rendellenes sipolyjárat (fisztula) képződhet a bélrendszer egyes részei között. A sipolyjárat akár a húgyhúlyagba is nyílhat. További szövődményként tályog, szűkület (stenosis) vagy bélelzáródás (ileus) keletkezhet.
A kiboltosulás fala átszakadhat, aminek következtében hashártyagyulladás (peritonitis) jöhet létre. A divertikulumokból életet veszélyeztető bélvérzés indulhat el. A tartósan fennálló diverticulitis megnöveli a rosszindulatú daganat kialakulásának kockázatát.
A divertikulózis diagnosztizálása
A kórisme felállítása a kórelőzmény felvételén, fizikális vizsgálaton, valamint laboratóriumi és képalkotó vizsgálatokon alapszik. A kórisme felállítása, illetve a vastagbélrák kizárása érdekében vastagbéltükrözés (kolonoszkópia) elvégzése a legfontosabb vizsgálat. Ma már ritkábban alkalmazzák a diagnosztikában a vastagbél kontrasztanyagos röntgenvizsgálatát (irrigoscopia). A laboratóriumi vizsgálatok a beteg általános állapotáról és az esetlegesen fennálló gyulladás fokáról nyújtanak fontos információt.
Heveny gyulladás (akut diverticulitis) esetén a kolonoszkópia későbbi időpontban végezhető csak el. A diverticulitis és egyéb szövődmények kimutatására különböző képalkotó vizsgálati módszerek alkalmazhatók. Súlyos akut hasi fájdalom diagnosztizálása során a CT-vizsgálat a leghasznosabb, de végezhetnek hasi röntgen, ultrahang- vagy MR-vizsgálatot is.
A divertikulózis kezelése
A nem szövődményes divertikulózis nem igényel speciális kezelést. Ebben az állapotban ajánlott a rostanyagban gazdag étrend, a bőséges folyadékfogyasztás és a rendszeres, könnyű székletürítés biztosítása. Rostforrások lehetnek a szárított vagy friss gyümölcsök, zöldségek, gabonafélék (gabonakorpa és ebből készült ételek), száraz hüvelyesek, olajos magvak, barna rizs. Panaszos, de szövődménymentes esetekben a diétára való fokozott odafigyelés mellett fájdalomcsillapító gyógyszerek segíthetnek.
Diverticulitis esetén folyékony, pépes étrend bevezetése és antibiotikum-kezelés történik. A súlyos esetek kórházi ellátást igényelnek, amelynek során ún. konzervatív kezelésre – a bél nyugalomba helyezése (éhezés) és infúziós antibiotikum-terápia –, vérzés esetén vérpótlásra, valamint a folyadék- és elektrolit-háztartás rendezésére kerül sor. Sebészi beavatkozás szükséges szövődmények – a bél átfúródása, tályog, sipoly, bélelzáródás és jelentős vérzés – megléte esetén.
A divertikulózis megelőzése
Rendszeres testmozgással megelőzhető a renyhe bélmozgás, és ezáltal elősegíthető a vastagbél kiöblösödéseiben megrekedő széklet továbbhaladása. Az élelmi rostok bőséges bevitelével megelőzhető a divertikulózis súlyosbodása, és enyhíthetők a betegség tünetei.
Mivel a diverticulitis vastagbélrák kialakulására hajlamosíthat, az 50-70 év közötti férfiak és nők számára különösen fontos a szervezett népegészségügyi, meghívásos vastagbélszűrésen való részvétel.
Divertikulózis időskorban
Időskorban fokozottan kell ügyelni a megfelelő folyadékbevitelre, az egészséges, rostban dús táplálkozásra és a rendszeres testmozgásra, amivel megelőzhető a divertikulózis kialakulása, illetve jelentősen enyhíthetők a betegség által okozott panaszok. A divertikulózis időskorban történő kórismézése esetén különösen fontos a vastagbélrák irányában történő kivizsgálás.
Ajánlott tartalmak:
