Az echinococcosis parazitafertőzés, amely emberekben kétféle formában jelenhet meg, attól függően, hogy az Echinococcus granulosus vagy az Echinococcus multilocularis nevű galandféreg okozza-e a fertőzést. Mindkét típusra igaz, hogy az első tünetek évek múltán jelentkeznek, és a fertőzés kezeletlen esetben halálos kimenetelű is lehet.
A cisztás echinococcosist az Echinococcus granulosus lárvákkal történő fertőzés okozza. Az Echinococcus granulosus Afrikában, Európában, Ázsiában, a Közel-Keleten, Közép- és Dél-Amerikában, valamint ritka esetekben Észak-Amerikában fordul elő. A parazita akkor terjed át a kutyákra, amikor azok más állatok úgynevezett „hidatidacisztákat” tartalmazó szerveit elfogyasztják. A ciszták a kutyákban kifejlett galandférgekké fejlődnek. A fertőzött kutyák ürülékükben galandféregpetéket ürítenek, amelyek szennyezik a talajt, a növényeket. A juhok, a szarvasmarhák, a kecskék és a sertések elfogyaszthatják a fertőzött talajban vagy a növényeken lévő galandféregpetéket; a lenyelt peték pedig kikelnek és cisztákká fejlődnek az állatok belső szerveiben.
Az emberre történő átvitel leggyakoribb módja a fertőzött kutya ürülékével szennyezett talaj, víz vagy élelmiszer véletlen elfogyasztása. A talajban található Echinococcus peték akár egy évig is életképesek maradhatnak. A betegség leggyakrabban a juhtenyésztéssel foglalkozó embereknél fordul elő, mivel a juhok a parazita köztes gazdájaként szolgálnak, továbbá a juhokkal dolgozó juhászkutyák jelenléte miatt, amelyek megehetik a fertőzött juhok belsőségeit.
Az alveoláris echinococcosist az Echinococcus multilocularis lárvastádiumával történő fertőzés okozza. Az Echinococcus multilocularis az egész világon megtalálható, különösen elterjedt Európa, Ázsia és Amerika északi féltekei részein. A kifejlett galandféreg általában rókákban, prérifarkasokban és kutyákban található. A fertőzés a galandféregpetével szennyezett élelmiszer vagy víz fogyasztásával terjed az emberre.
Mindkét galandféreg előfordul Magyarországon is.
Az echinococcosis legfőbb tünetei
A betegség első időszaka, amely évekig is eltart, teljesen tünetmentes. Az inkubációs periódus után a parazitákat tartalmazó, növekvő ciszták vagy hólyagok már tüneteket okoznak, amelyek attól függenek, hogy melyik szerv érintett.
A cisztás echinococcosis általában a májban vagy a tüdőben, kisebb gyakorisággal a lépben, a vesékben, a csontokban, az izmokban, a szívben, a szemben vagy a központi idegrendszerben jelentkezik. A máj érintettségére utalhat a hasi fájdalom, a hányinger, a hányás, a májmegnagyobbodás, a sárgaság. A tüdő érintettsége esetén krónikus köhögés, mellkasi fájdalom és légszomj a vezető tünetek.
Trauma következtében a ciszták kifakadhatnak, és enyhe-közepes fokú allergiás reakciót, vagy pedig súlyos anafilaxiás sokkot, akár halált is okozhatnak.
Az alveoláris echinococcosis inkubációs időszaka 5-15 év, és leggyakrabban a májban jelentkezik, tumorszerűen fejlődő hólyagocskák jellemzik. A parazita megjelenhet azonban más szervekben: a lépben, a tüdőben, az agyban is. A tünetek között a fogyás, krónikus hasi fájdalom, gyengeség és a májelégtelenség jelei szerepelnek. Kezeletlen esetben a betegek akár 50-75%-a meghalhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Bizonytalan eredetű hasi és mellkasi tünetek esetén mielőbb forduljon háziorvosához.
Az echinococcosis kiváltó okai
A betegséget az echinococcus parazitával történő fertőzés okozza, amely egyfajta galandféreg.
Az Echinococcus granulosus felnőtt formája a vadon élő és a házi kedvencként tartott kutyák bélrendszerében élősködik. A peték a széklettel ürülnek, majd petékkel szennyezett növény elfogyasztásával jutnak más gazdaszervezetbe. Az új gazdaszervezet bélrendszerében kikelnek a peték, és a bélfalon átjutva a májba, a tüdőbe vagy más szervekbe vándorolnak.
Az Echinococcus granulosus okozza a cisztás echinococcosist, idetartozik a máj, a csont és a tüdő Echinococcus granulosus fertőzése, de más szervben is megtelepedhetnek a lárvák. Az érintett szervben folyadékkal teli tömlők fejlődnek ki, amelyek növekedésük során károsítják a környező szöveteket.
Az Echinococcus multilocularis általában a rókák bélrendszerében élősködik, de a gazdaállattól eltekintve a fejlődés és a fertőzés folyamata nem különbözik az Echinococcus granulosus fertőzésétől. Ez a galandféreg leggyakrabban a májban telepszik meg, de megjelenhet más szervekben is. A fertőzés hatására nem ciszták, hanem apró hólyagocskák alakulnak ki, amelyek aztán tumorszerűen terjednek és károsítják a környező szöveteket.
Fokozott kockázatnak vannak kitéve:
- gyermekek,
- kutyatartók és családtagjaik,
- vadászok,
- juhtenyésztők.
Az echinococcosis lehetséges szövődményei
A betegség mindkét fajtája kezeletlen esetben halálos lehet.
Az echinococcosis diagnosztizálása
A diagnózis a tünetek kikérdezése mellett képalkotó vizsgálatok és laboratóriumi vizsgálatok segítségével történik. A beteg szervezet ellenanyagot (antitestet) termel a parazita ellen, amely a vérből kimutatható.
Az echinococcosis kezelése
A betegség korai diagnózisa fontos a hatékony kezeléshez. A terápia során a cisztát és/vagy az érintett szöveteket sebészi úton eltávolítják. A cisztás típus esetén ez végleges gyógyulást jelenthet. Alternatív eljárás, hogy a cisztát egy hosszú tű bevezetése után lecsapolják, és a leszívott folyadék helyébe a lárvákat elpusztító gyógyszert juttatnak. Nem operálható esetekben vagy a műtét kiegészítésére a paraziták elleni gyógyszer szedése jöhet szóba, amelyre hosszú ideig, akár élethosszig szükség lehet.
Az echinococcosis megelőzése
A betegség megelőzésének lényege, hogy megakadályozzuk a parazita szervezetbe kerülését.
- A kutyákat rendszeresen féregtelenítse.
- A kutyáknak ne adjon nyers vágóhídi belsőségeket.
- A kutyákat tartsa pórázon sétáltatáskor, közterületen az ürüléküket takarítsa el.
- A kutyákkal, macskákkal való foglalatosság után mindig mosson alaposan kezet.
- Ne fogyasszon olyan mosatlan élelmiszert vagy patak-, forrásvizet, amely kutyák vagy rókák ürülékével szennyezett lehet.
- Ne engedje, hogy a kutyák rágcsálókkal és más vadállatokkal táplálkozzanak.
- Kerülje a vadállatokkal, például a rókákkal, prérifarkasokkal és kóbor kutyákkal való érintkezést.
- Ne bátorítsa a vadállatokat arra, hogy közeledjenek az otthonához, és ne tartsa őket háziállatként.
