Életünk során – az élelmiszerek fogyasztásával, tárgyaink használatával, a belélegzett levegő által – számos kémiai anyaggal lépünk kapcsolatba. Egyes kémiai anyagok többféle betegség kialakulásában szerepet játszhatnak, ezért kiemelten fontos az expozíció minimalizálása.
Az égésgátlók a különféle használati és berendezési tárgyakban, illetve az építőanyagokban megtalálható vegyületek, melyek feladata az adott termék gyúlékonyságának csökkentése, biztonságos használatának növelése. A termékekből a környezetbe kerülve nagyon hosszú idő alatt bomlanak le. Zsíroldékonyságuk miatt az élő szervezetekben is felhalmozódhatnak.
Hol találkozhatunk égésgátlókkal?
Az égésgátlók megtalálhatók az elektromos és elektronikus berendezések műanyag borításaiban, lakástextilekben, kárpitozott bútorokban, matracokban, szigetelőanyagokban, padlózatban, illetve számos használati tárgyban is.
Hogyan juthat égésgátló a szervezetbe?
Az égésgátlókat tartalmazó termékekből a vegyületek a környezetbe juthatnak, így az ülepedett porban és a beltéri levegőben is előfordulnak. A környezetbe kijutott és az élő szervezetekben felhalmozódott égésgátlók például a nagyobb testű halak és a magas zsírtartalmú élelmiszerek fogyasztásával is bekerülhetnek a szervezetünkbe.
Az égésgátlók egészségkárosító hatásai
A leggyakrabban használt égésgátlók a polibrómozott-difenil-éterek (PBDE-vegyületek). A PBDE-vegyületek hatással lehetnek a pajzsmirigyhormonok működésére, ezáltal károsíthatják az idegrendszer fejlődését. A magzati és csecsemőkori kitettség neurológiai és pszichiátriai kórképek kialakulásához vezethet, viselkedészavarokat, hiperaktivitást, illetve a tanulási képesség és a memóriafunkciók csökkenését okozhatják. Hozzájárulhatnak a nemi működés zavarainak megjelenéséhez, károsíthatják a máj működését, valamint daganatkeltő hatásukat is feltételezik.
Veszélyeztetett korosztály
A magzatok és a csecsemők magasabb kockázatnak vannak kitéve, mivel idegrendszerük, nemi szerveik még fejlődés alatt állnak, és a PBDE-vegyületek az anyai vérből a magzatba és az anyatejbe is bejutnak. A földön játszó gyermekek számára is fokozott kockázatot jelentenek, hiszen az ülepedett por könnyen a szervezetükbe kerül.
Mit tehetünk az expozíció csökkentése érdekében?
Az expozíció csökkentésében fontos szerepe van a vásárlói tudatosságnak is.
Hasznos tanácsok az expozíció csökkentése érdekében.
A környezetbarát tanúsítvánnyal rendelkező, PBDE-mentes termékek vásárlásával csökkenthetjük az égésgátlók koncentrációját a környezetben.
A ragadozó halakban több egészségre káros anyag is felhalmozódhat, ezért válasszunk inkább növényevő, vagy kisebb testű, kevésbé zsíros testű halfajokat!
Kerüljük a zsíros ételek fogyasztását! A kismamák számára a szoptatás alatt javasolt a fogyókúra kerülése, mert ilyenkor a szervezet zsírszöveteiben elraktározódott káros anyagok az anyatejbe kerülhetnek.
A rendszeres nedves takarítás és a megfelelő szellőztetés csökkenti az otthonainkban felhalmozódó káros anyagok koncentrációját.
Gépi szőnyeg vagy szőnyegpadlók helyett inkább egyszerű, szőtt vagy csomózott textilszőnyeget vásároljunk.
Poliuretán habbal töltött párnák helyett inkább pehely, toll, gyapjú vagy poliészter töltésűt válasszunk.
Fontos, hogy a matracok, kárpitozott bútorok védőhuzata ép maradjon!
Ne adjuk kisgyermekeink kezébe távirányítót, mobiltelefont!
Tudatos vásárlással hozzájárulhatunk az elektronikai hulladékok mennyiségének csökkentéséhez!
Ajánlott tartalom:
Kémiai anyagok a szervezetünkben
Mikroműanyagok a környezetünkben
Veszélyes anyagok a kertben, udvarban
Penészgombák és mikotoxinok
Policiklusos aromás szénhidrogének
PFAS
