Emésztőrendszeri daganatok (Gastrointestinális tumorok)

Az emésztőrendszeri daganatok előfordulása az utóbbi években egyre nő, így jelentős népegészségügyi problémát jelent. Az emésztőrendszeri daganatok közé sorolhatjuk a gyomor, a vékony- és vastagbél, a máj, az epehólyag és a hasnyálmirigy daganatait.

Az emésztőrendszeri daganatok közül a kolorektális daganatok előfordulása a leggyakoribb, a legrosszabb prognózisú emésztőrendszeri daganat a hasnyálmirigyrák.

Az emésztőrendszeri daganatok tünete lehet a fogyás vagy a vér megjelenése a székletben, különösen kolorektális daganatok esetén. Számos esetben azonban tünetmentesek vagy általános tünetekkel jelentkeznek, ezért fontos a szűrővizsgálatokon való részvétel.

A daganatos sejtekre jellemző a kontrollálhatatlan, nagy osztódóképesség, valamint hogy nem kíméli a biológiai határokat, beszűrődhet a környező szövetekbe, összenyomhatja a környező szerveket, illetve áttétet (metasztázis) adhat távolabbi szervekbe.

A daganatos betegségek okozta halálozás a világon a második helyen áll, azonban a daganatos betegek túlélése az utóbbi években folyamatosan nő, ami a szűrővizsgálatoknak, korai diagnosztizálásnak és a korszerű kezeléseknek köszönhető.

Az emésztőrendszeri daganatok típusai

Az emésztőrendszeri daganatoknak számtalan típusát különböztetjük meg:

  • nyelőcsőrák,
  • gyomorrák,
  • GIST (gasztrointesztinális stroma tumor),
  • májrák,
  • hasnyálmirigyrák,
  • epehólyagrák,
  • vastagbélrák,
  • vékonybélrák,
  • végbélrák.

Az emésztőrendszeri daganatok főbb tünetei

A daganatos megbetegedések tünetei lehetnek általánosak, mint például:

  • fáradtság,
  • gyengeség,
  • fogyás,
  • széklethabitus változása.

Lehetnek specifikusabbak is, mint például:

  • húsundor,
  • nyelési nehézség,
  • véres széklet,
  • véres hányadék,
  • vérszegénység,
  • étkezés utáni rosszullét, rossz emésztés,
  • hasi fájdalom,
  • tapintható hasi duzzanat.

Mikor forduljon orvoshoz?

Ha a fent felsorolt tüneteket észleli, minél hamarabb forduljon orvoshoz, hiszen ha a tünetek mögött daganat áll, a korai felismerés kiemelt fontosságú.

Az emésztőrendszeri daganatok kiváltó okai

A daganatok kiváltó oka a sejtek DNS-állományában bekövetkező mutációk, ami következtében a sejtek osztódása felgyorsul, kontrollálatlanná válik, és az így létrejött sejtek is tartalmazzák a DNS-mutációt.

A génmutációk egy részével születhetünk is, ekkor még csak hajlamunk lesz a betegségre. Születésünket követően szintén génmutációk alakulhatnak ki különböző környezeti tényezők hatására, pl. dohányzás, elhízás, alkoholizmus, helytelen táplálkozás, különböző vírusok. 

A daganat több mutáció együttes hatása révén alakul ki.

Az emésztőrendszeri daganatok diagnosztizálása

Attól függően, hogy hol helyezkedik el a daganat, a diagnosztizálásához szükség lehet ultrahang-, CT- vagy MR-vizsgálatra (pl. epehólyag, hasnyálmirigy vagy máj daganata esetén). Vastag- vagy végbéldaganat gyanúja esetén kolonoszkópia elvégzése indokolt, gyomordaganat esetén gasztroszkópia. Mind a kolonoszkópia, mind a gasztroszkópia esetén a vizsgálatot végző orvos nemcsak megtekinti az esetleges elváltozást, hanem biopsziás mintavételre is lehetősége nyílik. Ezen kívül a vérből tumormarkerek is nézhetők, ám ezek önmagukban soha nem adnak diagnosztikai bizonyítékot, a legtöbb esetben nyomonkövetésre alkalmasak.

A képalkotó vizsgálatok és a biopsziás mintavétel eredménye segít a daganat stádiumának megállapításában, a szövettani diagnózis felállításában, mely a további terápia megtervezése szempontjából kiemelt jelentőséggel bír.

Az emésztőrendszeri daganatok kezelése

Az emésztőrendszeri daganatok terápiájában a korai stádiumban végzett műtéti eltávolítással érik el a legjobb eredményt.

A műtéti kezelést szükség esetén kiegészítheti kemo- illetve radioterápia. Ha ezeket a beavatkozásokat a műtét előtt kapja a beteg, akkor neoadjuvánsnak (ekkor a daganat méretének csökkentésével jobb műtéti lehetőségeket teremtünk), míg ha a műtétet követően kapja, adjuváns terápiának nevezik. A legújabb gyógyszerek, célzott terápiák is kezelési alternatívát jelenthetnek.

Az emésztőrendszeri daganatok megelőzése

Az emésztőrendszeri daganatok megelőzése érdekében fontos az egészséges életmódra való törekvés, az optimális testsúly fenntartása, valamint a kiegyensúlyozott táplálkozás, amely során érdemes elkerülni a nitrátot, a nitritet tartalmazó ételeket, a vörös húsok fogyasztását, valamint a füstölt élelmiszereket, és az alkoholt is csak mértékletesség mellett javasolt fogyasztani. Az emésztőrendszeri daganatok közül a kolorektális karcinóma megelőzésében fontos a rostdús táplálkozás.

A megelőzés tekintetében fontos a szűréseken való részvétel. A kolorektális karcinóma korai diagnosztizálásának érdekében ajánlott minden 50-70 év közötti nőnek és férfinak kétévente vastagbél-szűrővizsgálaton részt vennie. (lásd még: Szűrővizsgálati összefoglaló férfiaknak, Szűrővizsgálati összefoglaló nőknek)

 

Cikkek a védőoltásokról

  • Be vagyok-e oltva?

    Az oltásoknál és az oltással kivédhető fertőző betegségek többségénél ki lehet mutatni, hogy a szervezetnek az adott kórokozóval szemben van-e védettsége. A védettség kimutatása általában vérvizsgálat segítségével történik. Egyes betegségeknél más...

    Olvass tovább

  • Egyéni védőoltás-szaktanácsadás

    Az oltások a fertőző betegségek megelőzésének alapkövei, a minél nagyobb számban történő immunizálás a járványok terjedésének esélyét csökkenti. Vannak azonban olyan állapotok, korábbi oltásokra adott reakciók, amikor az alapellátásban nem dönthető el...

    Olvass tovább

  • Foglalkozáshoz kötött védőoltások

    Egyes munkakörök és tevékenységek bizonyos fertőző betegség általi megbetegedés kialakulására nagyobb kockázatot hordoznak. Ezekben az esetekben egyes védőoltások beadása ajánlottá, kötelezővé válhat az egyén és környezetének védelme érdekében....

    Olvass tovább

  • Ingyenesen igénybe vehető védőoltások

    Magyarországon ingyenesen igénybe vehetők a gyermekkori, a munkakörhöz kötött, valamint a megbetegedési veszély esetén kötelező védőoltások, továbbá akoronavírus (SARS-CoV-2) elleni védőoltások. Mindezek mellett a meghatározott kockázati csoportok...

    Olvass tovább

  • Majomhimlő elleni védőoltás

    2022 májusában több európai országban, így Magyarországon is azonosítottak több majomhimlős esetet. A majomhimlő-fertőzöttek száma nem volt kiugróan magas az országban, de folyamatosan hétről hétre új esetek kerültek diagnosztizálásra. A...

    Olvass tovább

  • Nem kötelező, ajánlott felnőttkori oltások

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Nemzetközi utazásokhoz kötött védőoltások

    A föld sok országában számos olyan járványos fertőzőbetegség előfordulhat, amelyek más országokban gyakorlatilag már nincsenek jelen, illetve egyes betegségek a klimatikus viszonyok miatt eleve kizárólag a trópusokon találhatók meg. Az egyes...

    Olvass tovább

  • Oltás előtti és utáni tudnivalók

    A fertőzéseket kiváltó kórokozók, köztük a vírusok és a baktériumok okozta fertőzések ellen védőoltásokkal lehet a leghatékonyabban védekezni. A járványok terjedése tömeges oltással és megfelelő óvintézkedésekkel lassítható vagy megelőzhető. A védőoltás...

    Olvass tovább

  • Oltási ellenjavallatok

    Oltási ellenjavallatnak (vagy kontraindikációnak) nevezzük az olyan állapotokat, amelyek esetében az oltás beadása nem javasolt. Összességében kevés az olyan betegség vagy állapot, amely fennállásakor az oltás nem adható be. Az ellenjavallatok...

    Olvass tovább

  • Oltási időközök

    Az oltások esetében kiemelten fontos a biztonság, amely csak pontos és precíz megfigyelés és adatgyűjtés megvalósításával lehetséges. A biztonság és hatékonyság biztosítása érdekében az oltások között eltelt időtartamokra szakmai szabályok...

    Olvass tovább

  • Oltási reakciók

    A fertőzésekkel szemben védelmet nyújtó oltásoknak is lehetnek mellékhatásaik, ún. „oltási reakciót” válthatnak ki. Az esetek túlnyomó többségében ezek átmeneti, maguktól elmúló tünetek, melyek az immunizálásra adott természetes immunválasz...

    Olvass tovább

  • Oltások a várandósság alatt

    A várandósság időszakában a kismamák immunrendszere módosul, hajlamosabbak bizonyos fertőzésekre, amelyek árthatnak a magzatnak. A fertőző betegségek elleni védőoltásokat a kismamáknak a tervezett terhesség előtt érdemes beadatniuk, mert a...

    Olvass tovább

  • Varicella Zoster elleni védőoltás

    A Varicella zoster (VZV) a herpeszvírusok családjába tartozó kórokozó, mely elsősorban a bárányhimlő, idősebb életkorban pedig az övsömör megbetegedéseket okozza. A VZV elleni oltás ma már a kötelező gyermekkori védőoltások közé tartozik. A VZV...

    Olvass tovább

  • Védőoltások típusai

    A védőoltással – betegség megelőzés céljából – a betegség kórokozójára jellemző anyagokat (úgynevezett antigéneket) juttatnak a szervezetbe, amivel ellenanyag termelésére és a védekezés más formáira (pl. az immunsejtek által nyújtott közvetlen védelem...

    Olvass tovább

  • Védőoltással megelőzhető betegségek

    A védőoltások azáltal, hogy felkészítik, megedzik a szervezet fertőzések elleni védekező rendszerét (immunrendszerét), képesek kivédeni számos fertőző betegség, illetve annak súlyos állapotának kialakulását. Jelenleg az alábbi fertőző betegségek...

    Olvass tovább

Kapcsolódó tartalmak

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk