Az emlőr rosszindulatú daganatainak egyik kezelési módja az emlőeltávolítás, amely lehet részleges, amikor csak a daganat által érintett részt távolítják el (emlőmegtartó műtét), és lehet teljes, amikor az egész emlőt eltávolítják (mastectomia).
A masztektómiát prevenciós (megelőző) célból is végezhetik a rák magas kockázata esetén – ezt profilaktikus műtétnek nevezzük.
Az emlőeltávolítás elvégzésének okai
Az emlőeltávolítás elsődleges oka az emlődaganat eltávolítása és a kiújulás esélyének megakadályozása. A teljes emlőeltávolítást akkor ajánlják, ha a daganat nagy a mell méretéhez képest, vagy ha több daganat is van a mellben. A műtéti javallatot erősíti az is, ha a kemoterápiára vagy a sugárkezelésre nem megfelelő a terápiás válasz.
Teljes emlőeltávolítást végezhetnek megelőzés céljából is, ha az emlőrákra hajlamosító genetikai mutáció igazolt (BRCA-génmutáció, családi halmozódás), vagy ha az egyik oldali emlőben előforduló rosszindulatú elváltozásnak néhány évvel később az ellenkező oldalon is várható a kialakulása.
A részleges emlőműtét után általában heti 5 alkalommal van szükség sugárkezelésre 5-7 héten át, ennek elkerülése érdekében is választhatják a nők a teljes emlőeltávolítást.
5 cm-nél kisebb elváltozásnál nem ajánlott a teljes emlőeltávolítás, mert a statisztikák szerint nem magasabb a túlélési arány, mint a részleges műtét után sugárkezelésben részesülőknél. Jelenleg a mellrákműtétek kb. 30-35%-ában végeznek teljes emlőeltávolítást. Ha a környéki nyirokcsomókban nincs kimutatható áttét, akkor a sugárkezelés elhagyható. A műtéttel egyidejűleg – de később is – emlő-helyreállító műtét végezhető.
Az emlőeltávolító műtét előkészítése
A masztektómiát sebész végzi altatóorvos (aneszteziológus) közreműködésével. Ha a műtétet követően rögtön sor kerül a mellhelyreállító műtétre, akkor a beavatkozást onkoplasztikus végzi.
A műtét előtt az alábbi vizsgálatokra van szükség:
- szövettani mintavétellel igazolni kell a diagnózist;
- képalkotó eljárásokkal (mammográfia, ultrahang, MR) meg kell határozni a daganat kiterjedését;
- közvetlenül a műtét előtti időszakban általános vizsgálatokat végeznek (vérvétel, vizeletvizsgálat);
- konzultációra is sor kerül az altatóorvos, a plasztikai sebész, az onkológus, valamint szükség esetén pszichológus közreműködésével.
Az emlőeltávolító műtét menete
A beavatkozást általában regionális vagy általános érzéstelenítésben (altatásban) végzik. A sebész vágást ejt a mell körül, hogy eltávolítsa az emlőt, illetve szükség esetén az alatta lévő mellizomzatot és a hónaljárok nyirokcsomókat tartalmazó zsírszövetét. A beavatkozás általában kb. 2 órát vesz igénybe. Hosszabb ideig tart, ha emlő-helyreállítást is végeznek a műtét során.
Az azonnali rekonstrukció nem kivitelezhető minden esetben – ha például kemo- vagy sugárterápia szükséges, akkor meg kell várni a kezelések végét.
Az emlőeltávolító műtét után
Az emlőeltávolítást követően – a körülményektől függően – 1-7 napos kórházi tartózkodás szükséges, az emlő-helyreállító műtéttel kiegészített masztektómia esetén általában hosszabb időre van szükség. A seb gyógyulásakor enyhe fájdalom, kényelmetlenség, zsibbadás jelentkezhet a mellben vagy a hónaljban.
Az emlőeltávolítás lehetséges szövődményei
Mint minden műtét esetében, emlőeltávolítás után is kialakulhatnak szövődmények, de arányuk nem jelentős. A beavatkozásra a nők különbözőképpen reagálnak: egyes mellékhatások a többségüknél megjelennek, és vannak ritkábban előfordulók. A tünetek nagy része megfelelő kezeléssel enyhíthető.
Az emlőeltávolítás jellemző mellékhatásai:
- zsibbadás, bizsergés (esetleg enyhe fájdalom) a karban vagy a vállban – idővel enyhülhet, de a nyirokcsomók eltávolítása mellett sérülő idegek miatt a terület érzékelése végleg megváltozhat;
- a mell, a kar, a kéz vagy a mellkas duzzanata a nyiroknedv felszaporodása miatt, ami a nyirokcsomó-eltávolítás következménye (limfödéma);
- folyadékgyülem (szeróma) képződése az emlőben vagy a hónaljban lévő hegben, esetleg a környékén;
- sebfertőzés – ha helyi és antibiotikus kezelésre nem javul, szükség lehet a műtéti terület feltárására, kitisztítására;
- vérzés, vérömleny képződése a műtéti területen – nagyobb mennyiség vagy kiterjedés esetén további műtétre lehet szükség.
Az emlőeltávolítás pszichés hatásai
A mell eltávolítása a nők számára komoly lelki traumát jelenthet, mert úgy érezhetik, hogy a nőiességük már nem teljes. A pszichés megterhelést súlyosbíthatják a műtét utáni mellékhatások, a fáradékonyság, a női nemi hormonok csökkenésével járó szexuális problémák (pl. a nemi vágy csökkenése, hüvelyszárazság). Mindezek együttesen szégyenérzethez, önértékelési és testképzavarokhoz, depresszióhoz, súlyos esetben akár öngyilkossági gondolatokhoz is vezethetnek.
Az önbizalom javításában sokat segíthet az emlő-helyreállító műtét, amely történhet saját testszövet felhasználásával vagy implantátum beültetésével. A plasztikai beavatkozás mellett alternatíva lehet a melltartó alatt viselhető mellprotézis is.
A műtét után jelentkező súlyosabb pszichés problémák, hosszan tartó depresszió esetén érdemes pszichológushoz vagy pszichiáterhez vagy mentálhigiénés szakemberhez fordulni, aki segítséget nyújthat az énkép erősítésében, az olyan hozzáállás kialakításában, hogy továbbra is teljes értékű emberként tekintsen magára.
Öngyilkossági gondolatok esetén a nap 24 órájában az ország egész területéről (mobilról és vezetékes telefonról is) ingyenesen hívható a 116-123-as lelkielsősegély-szolgálat.
Ajánlott tartalmak:
Emlőrák: tények és tévhitek
BRCA1- és BRCA2-mutációk
Szűrővizsgálati összefoglaló nőknek
Emlődaganatok kemoterápiás kezelése
