Az endokrin diszruptorok mindennapjaink részét képező vegyi anyagok, amelyek képesek beavatkozni az emberi szervezet hormonrendszerébe – a hormonreceptorokhoz kapcsolódva serkentik vagy gátolják az adott sejt tevékenységét, befolyásolják a különböző hormonok vagy receptorok előállítását és szállítását.
Az endokrin diszruptorok száma nagy, felhasználásra kerülő mennyiségük folyamatosan növekszik az ember jólétének növekedésével és az ipar fejlődésével. Tartós hatásuk az alapvető emberi jellegzetességek (pl. az első menstruáció időpontja) megváltozásához vezethet. Az endokrin diszruptorok által kiváltott hatások epigenetikusan az utód generációkra is öröklődhetnek.
Az endokrin rendszer
Az endokrin rendszer olyan összetett hálózat, amely hormonokat termelő endokrin mirigyekből áll. Az endokrin rendszer zavara komoly egészségügyi problémákhoz vezethet, mint például a cukorbetegség, a pajzsmirigyproblémák, a meddőség (nőknél és férfiaknál is) vagy bizonyos daganatos megbetegedések.
Az endokrin rendszer hormonjai kulcsfontosságú szerepet játszanak az alábbi folyamatok szabályozásában:
- anyagcsere: a pajzsmirigy hormonjai szabályozzák az energiatermelést;
- növekedés és fejlődés: a növekedési hormon biztosítja a csontok és izmok megfelelő fejlődését;
- szaporodás: a nemi hormonok (pl. ösztrogén és tesztoszteron) meghatározzák a szexuális érést;
- stresszállapot kezelése: a mellékvese kortizol nevű hormonja segít a stresszhelyzetek leküzdésében.
Miért veszélyesek az endokrin diszruptorok?
Az endokrin diszruptor a WHO meghatározása szerint „exogén anyag (vagy keverék), amely befolyásolja az endokrin rendszert és ennek következményeként káros egészségügyi hatások észlelhetők egy intakt szervezetben vagy annak utódaiban, vagy egyes szubpopulációkban”.
Az emberi szervezet működése során génszinten meghatározott az, hogy az endokrin szervek hogyan fejlődnek és működnek, milyen hormonhatásra milyen választ produkál a szervezet. Ezt a rendszert képes megzavarni az endokrin diszruptor(ok) jelenléte.
Az endokrin diszruptorok hatásai az endokrin rendszerre az alábbiak lehetnek:
- kapcsolódik a receptorhoz, de nem akkor és nem olyan mértékben, mint ahogy szükséges lenne, így a szervezet válaszreakciója megváltozik;
- kapcsolódik a receptorhoz, de nem aktiválja azt – így elfoglalja a helyet a fiziológiás (szervezet által termelt) hormonok elől és meggátolja a valós hormonreakciót;
- kapcsolódik a transzportfehérjékhez, amelyek a fiziológiás hormonokat szállítják – így megzavarja a hormonok eloszlását a szervezetben;
- kapcsolódik a hormonszintézis enzimjeihez, így megzavarja a szervezet hormontermelését és/vagy lebontását;
- megzavarja a hormonreceptorok termelődését – így túlzott vagy túl alacsony mértékű hormonhatás jelenik meg.
Az endogén diszruptorok leggyakrabban a hormonok receptorain hatnak. A szervezetben minden hormonnak külön receptora van, amely lehet teljesen egyedi, azonban léteznek különböző hormonreceptor-családok is. Az endokrin diszruptorok szempontjából ezek a legsérülékenyebbek, hiszen egy-egy receptorcsaládot befolyásoló endokrin diszruptor így a szervezet számos folyamatát képes befolyásolni. Az egyik legfontosabb ilyen receptorcsalád pl. az ún. szteroidreceptor-szupercsalád, amely nagyjából 150 tagból áll és magába foglalja a nemi hormonok, a mellékvesekéreg-hormonok, a pajzsmirigyhormonok, a D- és A-vitaminok, valamint számos egyéb hormon receptorait. Könnyen belátható, hogy ezt a receptorcsaládot befolyásoló endokrin diszruptor milyen széles körű negatív hatásokat produkálhat.
Milyen endokrin diszruptorok léteznek?
Az endokrin diszruptorok nagyon heterogén vegyületcsoport, nehezen sorolható fel az összes idetartozó anyag vagy hatóanyag, azonban egyvalami közös bennük: a hormonszerű hatás. Endokrin diszruptor csak olyan anyag lehet, amely kívülről jut be a szervezetbe – azonban nem feltétlenül szintetikus vegyületekről lehet szó csupán, számos természetes anyag is közéjük tartozik. A fitoösztrogének például növényi hatóanyagok, a dioxinok és a benzpirén pedig a tűzhányók működése által is a környezetbe juthatnak.
Endokrin diszruptor anyagok többek között az alábbiak:
- peszticidek egyes csoportjai (pl. DDT);
- ipari hormonhatású anyagok (dioxinok, poliklorinált difenilek);
- ftalátok;
- fenolok (pl. biszfenol A);
- szintetikus, hormonhatású gyógyszerek;
- növényi hormonok egyes csoportjai (fitoösztrogének) – bár ezek negatív vagy pozitív élettani hatásai még nem tisztázottak.
Lásd bővebben: Kémiai anyagok a szervezetünkben
Hogyan hatnak az endokrin diszruptorok?
Az utóbbi évtizedekben sok ezer endokrin diszruptor anyag került nyilvántartásba, így széles körű hatásaikat gyakorlatilag lehetetlen összegezni, és pontos hatásaik, valamint következményeik nem is minden esetben ismertek.
Reproduktív zavarok
Több tanulmány bizonyította, hogy az endokrin diszruptorok lehetnek ösztrogén (pl. BPA) vagy (anti)androgén (pl. vinclozolin) hatásúak. Bizonyos esetekben már szüléskor észlelhető elváltozásokat okoznak (hypospadiasis: a húgycső nyílása a pénisz alsó részén található, cryptorchidismus: hereleszállási zavarok), más esetekben funkcionális zavart okoznak, amely az ivarérett kor elérését követően mutatkozik meg (tumorképződés, meddőség).
Pajzsmirigyműködési zavarok
Az endokrin diszruptorok blokkolhatják a pajzsmirigyhormon termelését, befolyásolhatják a lebomlását és a kötődését is, így hatással vannak az e hormonok által szabályozott szervek működésére is, például az agy működésére.
Idegrendszeri hatások
Az agy számos hormonreceptorral rendelkezik, így az endokrin diszruptorok hatásai megnyilvánulnak az agy fejlődésének, illetve működésének megváltoztatásában is. Szignifikáns összefüggést láttak bizonyos endokrin diszruptorok (jellemzően BPA) és számos magatartási eltérés (szorongás, antiszociális magatartás, indulatkezelési zavar) között, valamint az endokrin diszruptorok befolyásolhatják az agresszivitás, a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és a depresszió előfordulását is.
Immunrendszer
Az endokrin diszruptorok befolyásolják az immunsejtek aktivitását és túlélését, közreműködnek az autoimmun kórképek kialakulásában. Növelik az allergiás jelenségek (pl. asztma) előfordulását is. Fokozzák a gyulladást, és serkentik számos autoimmun betegség kialakulását: pl. 1-es típusú cukorbetegség, rheumatoid arthritis, lupus.
Mit tehetünk az ártalmak csökkentése érdekében?
Az endokrin diszruptorok ártalmainak csökkentése érdekében kiemelten fontos a tudatos életmód és vásárlási szokások kialakítása.
A mindennapokban érdemes előnyben részesíteni az üveg vagy rozsdamentes acél tárolókat a műanyagok helyett, különösen az élelmiszerek és italok tárolásakor. A bioélelmiszerek fogyasztása szintén segíthet minimalizálni a peszticid-maradványok szervezetbe jutását, míg a természetes alapanyagú tisztítószerek és kozmetikumok választásával elkerülhetjük a káros vegyi anyagok bőrön keresztüli felszívódását. Ezen túlmenően a megfelelő hulladékkezelési gyakorlatokkal és a hormonális gyógyszerek helyes megsemmisítésével hozzájárulhatunk ahhoz, hogy ezek az anyagok ne kerüljenek vissza a környezetbe, ezzel védve a természetes ökoszisztémát és közvetetten saját egészségünket is.
Ajánlott tartalom:
Ftalátok
Növényvédőszerek
