Eosinophilia esetén a szervezetben szokatlanul magas az eosinophil granulociták száma. Az eosinophil granulociták a fehérvérsejtek egy típusát képezik, az immunrendszer fontos részei.
Eosinophilia esetén az eosinophil granulociták száma rendellenesen magas (>500 eosinophil granulocita/mikroliter vér). Az eosinophil granulociták a szervezet védekező mechanizmusait támogatják az immunrendszer részeként, segítenek leküzdeni a gombák és paraziták okozta fertőzéseket, szabályozzák az allergiás reakciót. Bizonyos betegségek során, valamint egyes gyógyszerek mellékhatásaként is kialakulhat eosinophilia.
Sejtszámtól függően enyhe, közepes és súlyos fokú eosinophiliáról beszélünk. Magas eosinophilszám hátterében gyógyszermellékhatás, allergiás reakció, vagy akár súlyos vérképzőszervi megbetegedés is állhat.
Az eosinophilia legfőbb tünetei
Az eosinophilia nem mindig okoz tüneteket. Általában valamilyen háttérben zajló állapot/betegség következtében alakul ki, melyre a tünetek alapján lehet következtetni.
Az eosinophilia kiváltó oka
Sokféle állapotban emelkedhet az eosinophilok száma; ezek közül némelyek – mint a szezonális allergia, asztma vagy egyes gyógyszermellékhatások – gyakoriak, és általában nem jelentenek súlyos problémát. Eosinophiliához vezethetnek a különböző paraziták okozta fertőzések, valamint az immunregulációs zavarok, mint például az autoimmun betegségek (pl. gyulladásos bélbetegségek), az autoimmun szívizomgyulladás, a vasculitis (érgyulladás) és a szarkoidózis is. A vérképzőszervi betegségek is okozhatnak eosinophiliát. Végül pedig bizonyos genetikai megbetegedések is járhatnak örökletes eosinophiliával.
Ritkán az eosinophilok okozta gyulladás a szervezet bizonyos területeire koncentrálódik – ilyenkor eosinophil-betegségről vagy hypereosinophilia szindrómáról (HES) beszélünk.
Ezek közé az alábbiak tartoznak:
- Eosinophil cystitis: a húgyhólyag betegsége;
- Eosinophil fasciitis: a fasciákat (testszerte megtalálható kötőszövetes hártyák) érintő megbetegedés;
- Eosinophil pneumonia: a tüdőket érintő gyulladásos megbetegedés;
- Eosinophil gastrointestinalis betegség (EGID): eosinophil nyelőcsőgyulladás, valamint a vastagbelet, a gyomort és a vékonybelet érintő, eosinophil-szaporulattal járó gyulladások tartoznak ide;
- Churg–Strauss-szindróma: a tüdőt, a szívet, az orrmelléküregeket és más szerveket érintő érgyulladás;
- Hypereosinophiliás szindróma: általában a szívet, a központi idegrendszert, a bőrt és a légutakat érintő ritka betegség, melyet az eosinophilok folyamatosan magas száma jellemez.
Az eosinophilia diagnosztizálása
Az eosinophilia diagnosztizálásához a részletes anamnézisfelvétel és fizikális orvosi vizsgálat mellett a teljes vérkép vizsgálata is szükséges, mellyel megállapítható az eosinophil granulociták száma. A pontos diagnózis felállításához további vizsgálatok is indokoltak lehetnek, melyekről kezelőorvosa dönt.
Az eosinophilia kezelése
Az eosinophilia terápiája a kiváltó októl függően változó, azonban mindig az alapbetegség kezelésén alapszik. Eosinophil nyelőcsőgyulladás esetén például szteroid vagy egyéb gyógyszeres kezelésre lehet szükség. Amennyiben allergia vagy gyógyszermellékhatás áll a háttérben, akkor azok felderítése és az eosinophiliát okozó gyógyszer elhagyása, más készítménnyel való helyettesítése lehet a terápia. A parazitafertőzés féregellenes szerekkel kezelhető.
Az eosinophilia megelőzése
Az eosinophilia hátterében leggyakrabban allergiás megbetegedés áll, a terápia ilyenkor az allergia kezelésén alapszik. Bizonyos esetekben azonban egyéb, nem megelőzhető betegségek során alakul ki az eosinophilia.
Ajánlott tartalom:
