Az epilepszia az agy működési zavara, amely során az agyban található idegsejtek abnormális működése miatt görcsroham, furcsa viselkedés, eszméletvesztés, hallucinációk alakulhatnak ki.
Epilepsziadiagnózisról két átélt epilepsziás roham után beszélhetünk. Gyógyszeres kezeléssel vagy műtéttel az epilepsziás betegek többsége jól kezelhető.
Az epilepszia főbb típusai és a rohamok főbb tünetei
Az epilepsziát a görcsroham típusa alapján osztályozzák. A görcsrohamot aszerint jellemzik, hogy az agy mely területéről indul ki, a roham közben a tudat megtartott-e, valamint absence (elrévedés) vagy izomtevékenység (izomrángatózás, izomgörcs) kíséri-e.
A görcsroham két fő csoportja különíthető el.
Fokális kiindulású rohamok
Az agy egy meghatározott területéről, az egyik féltekéről kiinduló roham (régebben parciális rohamnak is nevezték), és két típusát különítik el.
Fokális indulású roham megtartott tudattal
A beteg a roham közben ébren és tudatánál van. Korábban egyszerű (szimplex) parciális rohamként is emlegették.
Az alábbi tünetei lehetnek:
- változás az érzékelésben (ízek, szagok, hangok érzékelése, hallucinációk);
- változás az érzelmekben;
- kontrollálatlan izomrángások a karokban vagy a lábakban;
- fényfelvillanások észlelése, szédülés-, tűszúrásérzés.
Fokális indulású roham tudatzavarral
A roham alatt a beteg zavart vagy elveszíti eszméletét. Korábban komplex (összetett) parciális rohamként is hívták.
Jellemzői:
- elrévedés;
- ismétlő mozgások, pl. pislogás, csámcsogás, kézdörzsölés, ujjmozgások.
Generalizált indulású rohamok
A generalizált indulású rohamok az idegsejtek egész hálózatát és mindkét féltekét egy időben érintik.
Hat típusa különíthető el:
Absence rohamok. Üres tekintet, elrévedés, „a végtelenbe bámulás” jellemzi. Apró izommozgások kísérhetik, pl. pislogás, csámcsogás, gesztikulációk, ujjmozgások. Gyermekek körében gyakoribbak. Általában kevesebb mint 10 másodpercig tartanak, és gyakorta álmodozással keverhetők össze. Petit mal típusú rohamnak hívták korábban.
Atóniás rohamok. Más néven tónustalan rohamok. A roham során az izomkontroll elvész, az izmok elgyengülnek, egyes testrészek elgyengülhetnek – pl. a szemhéj lefelé csünghet, a fej oldalra hanyatlik, vagy a beteg a földre esik. Általában kevesebb mint 15 másodpercig tart. Korábban „drop attack”-ként is emlegették a rohamot.
Tónusos rohamok. Az izomtónus fokozódásával járó roham. A karok, a lábak, a hát vagy a teljes test megfeszül, a beteg elesik. A tudat megtartott vagy kissé zavart lehet a rövid, általában kevesebb mint 20 másodpercig tartó roham alatt.
Klónusos rohamok. A klónus gyors, ismétlődő izommegfeszüléssel és elernyedéssel (izomrángással) járó rosszullétet takar. A roham alatt az izmok folyamatosan, másodpercekig vagy akár egy percig rángatóznak, vagy néhány másodperctől akár két percig tartóan megfeszülnek, majd rángatózni kezdenek.
Tónusos-klónusos rohamok. A roham az izmok megfeszülésének és ismételt, ritmikus rángatózásának (klónusának) kombinációja, jellemzően ez a fajta rosszullét jut elsőként a laikusok eszébe az „epilepsziás roham” kifejezésről. Korábban grand mal rohamnak is hívták. A rosszullét alatt a beteg eszméletét veszti, elesik, az izmai megfeszülnek és rángatóznak 1-5 percig. A beteg a roham közben elharaphatja a nyelvét, illetve fokozott nyálfolyás, a száj „habzása”, a széklet és a vizelet maga alá engedése történhet.
Myoclonusos rohamok. Ez a rohamtípus rövid, sokkszerű izomösszehúzódásokat, rángásokat okoz, melyek általában pár másodpercig tartanak.
Az epilepsziás roham alatt az érintett személy – a roham típusától függően – (pl. a nagy roham, vagyis a grand mal roham alatt), vagy lehet (pl. temporális epilepszia esetén). A nagy roham után emlékezetkiesés lép fel a roham idejére, utána aluszékonyság, alvás, majd fejfájás, testszerte izomfájdalom és fáradtság alakulhat ki.
Az epilepsziás roham közeledtét számos esetben tünetek jelzik, melyeket aurajelenségnek neveznek. Ilyen például:
- melegségérzés;
- gyomortáji érzések;
- különös ízérzet a szájban;
- különös szag érzése;
- „déjà vu” érzet.
Bizonyos esetben az epilepsziás roham előtt a betegen észlelt eltérések lehetnek figyelemfelhívóak a környezetük számára, például:
- arc kipirulása;
- szapora légzés;
- viselkedésváltozás.
Esetenként az epilepsziás rohamot követően a beteg tudata nem tisztul ki, vagy az is előfordulhat, hogy a rohamok folyamatosan ismétlődnek. Ilyenkor status epilepticus kialakulásáról beszélünk, amely potenciálisan életveszélyes állapot, ezért mielőbbi orvosi ellátása szükséges a maradandó idegrendszeri és egyéb szervrendszeri károsodások, súlyos szövődmények megelőzése céljából!
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben valakinek élete első epilepsziás rosszulléte zajlott le, azonnali mentőhívás szükséges! A rosszullét hátterében számos tényező állhat, melyek közül némelyik életet veszélyeztető állapot, ezért azonnali orvosi ellátás és kivizsgálás szükséges.
Azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt:
- élete első epilepsziás rohama esetén;
- ismeretlen személy epilepsziás rosszulléte esetén, amennyiben nem igazolható, hogy epilepszia miatt kezelt beteg és rohamformája a korábbiakkal megegyező lefolyású;
- ha ismert epilepsziás egyénnél új típusú rohamforma jelentkezik;
- ha egy roham 5 percnél tovább tart;
- ha több roham követi egymást;
- ha a roham közben megsérül az érintett;
- ha a roham után az érintett nem kezd el lélegezni, vagy nem tér magához;
- ha a rohamot elszenvedő személy várandós vagy cukorbeteg;
- ha a görcsroham mellett magas láz is fennáll.
A fenti állapotok ismert epilepszia betegség esetén is mielőbbi orvosi segítséget igényelnek!
Ha ismert epilepsziás betegnél a roham nem tér el a korábbi típusú rohamformáktól, és a fent felsorolt esetek sem állnak fent, elegendő a rutin kontrollvizsgálat a gondozó neurológus orvosnál.
Az epilepszia kiváltó okai
Az agyban található idegsejtek normál esetben összehangoltan működnek, azaz szabályozott az egyes idegcsoportok aktiválódása (ami elektromos kisüléssel jár) és gátlása. Epilepsziában ez az egyensúly felborul, és olyan agyi gócok alakulhatnak ki, amelyek hirtelen, fokozottan aktiválódnak, és az így keletkező elektromos jel továbbterjed más agyterületekre is, ami görcsrohamot okoz.
Az epilepszia pontos oka az esetek kb. felében ismeretlen. Bizonyos epilepsziatípusok öröklődnek, a kutatók úgynevezett epilepsziagéneket is azonosítottak már.
Görcsrohamokat ugyanakkor más betegségek is okozhatnak (tüneti epilepszia), ha az agyi működést károsítják vagy befolyásolják, mint például:
- fejsérülések, trauma, stroke;
- agyhártyagyulladás, agyvelőgyulladás;
- agytumorok vagy egyéb agyi elváltozás (pl. Alzheimer-kór);
- agyi károsodás magzati korban (pl. anyai fertőzés, alultápláltság, oxigénhiány);
- krónikus alkoholfogyasztás (alkoholbetegség) vagy droghasználat;
- magas vagy alacsony vércukorszint (hiperglikémia, hipoglikémia);
- ioneltérések, sav-bázis háztartás zavarai.
Időskorban stroke és demencia miatt alakul ki gyakrabban epilepszia.
Ugyancsak epilepsziás rohamszerű rosszullétet provokálhat pl. a szívritmuszavar talaján kialakult keringésmegállás, melynek következtében átmeneti/perzisztáló agyi keringészavar jelentkezhet.
Az epilepszia lehetséges szövődményei
Epilepsziás rosszullét esetén megnő a traumás sérülések veszélye. A roham alatt az érintett eleshet, leeshet, megütheti magát, félrenyelheti az ételt vagy a nyálát, illetve ráharaphat a nyelvére. Ritka esetben ún. status epilepticus alakulhat ki. Ilyenkor a roham több mint 5 percig tart, vagy a rohamok között a beteg nem nyeri vissza az eszméletét. Ez az állapot súlyos agykárosodással járhat, ezért azonnali orvosi ellátása szükséges!
Az epilepsziás gyermekek nehezebbnek találhatják a tanulást vagy a koncentrálást.
A betegség krónikus volta miatt szorongásos zavarok, depresszió alakulhat ki.
Várandósság alatt a rohamok az anya és a magzat életét is veszélyeztethetik.
Hirtelen epilepsziás halál a betegek körében extrém ritkán fordul elő. Jelenleg nem ismert a hirtelen halál pontos oka, a kutatók szív- vagy légzőszervi okot valószínűsítenek a háttérben.
Az epilepszia diagnosztizálása
Élete első epilepsziás rosszulléte esetén azonnali mentőhívás szükséges!
A sürgősségi osztályon a neurológus szakorvos részletes anamnézisfelvételt és fizikális vizsgálatot követően további vizsgálatok alapján (laboratóriumi vizsgálatok, képalkotó vizsgálatok, pl. koponya CT- vagy MRI-vizsgálat) dönt a további kezelésről és az esetleges neurológiai osztályos felvételről. Amennyiben az epilepsziás rosszullét hátterében nem igazolódik laboratóriumi vagy képalkotó vizsgálatokkal észlelhető eltérés (ionzavar, vércukorszint-eltérés, agydaganat, agyvérzés, stroke stb.), és felmerül az epilepszia betegség lehetősége, neurológiai osztályos felvétel és EEG-vizsgálat válhat szükségessé.
Az epilepszia kezelése
Az epilepszia kezelésére elsődlegesen az használatos, amely megakadályozza a rohamot kiváltó kóros idegsejtek aktiválódását. A kezelés segítségével a rohamok gyakorisága csökkenthető, egyes emberekben teljesen meg is szüntethetők. Bizonyos esetekben élethosszig tartó gyógyszeres kezelésre van szükség.
Fontos! Ezeket a gyógyszereket mindennap szedni kell – akár már egy dózis kihagyása is rohamot indukálhat.
Egyes esetekben, ha a góc jól körülhatárolható, agyműtéttel eltávolítható az agynak az az apró része, amely a rohamok kialakulásáért felelős, feltéve, hogy könnyen hozzáférhető, és eltávolítása nem okoz súlyos problémákat.
Tüneti epilepszia esetén a kiváltó ok kezelése szükséges (például a magas láz csillapítása, a fertőzés vagy az agytumor kezelése, ioneltérés rendezése stb.).
További terápiás lehetőségként felmerülhet a mellkas bőre alá beültethető, pacemakerhez hasonlító elektromos eszköz használata is, amely alkalmas a rohamok kontrollálására. Idetartozik a mély agyi stimuláció és a vagusideg-stimuláció nevű eljárás is.
Mit tehet epilepszia esetén?
Ismert epilepszia esetén fontos kerülni az olyan helyzeteket vagy munkákat, ahol magasban vagy vízben kell tartózkodni, vagy nehéz gépeket kell kezelni. Úszás közben mindig legyen a közelben egy személy, mivel a vízben is kialakulhat roham.
A járművezetésre való egészségügyi alkalmasság kötelezően felülvizsgálandó epilepsziás rohamok, illetve eszméletvesztés esetén. A vezetéstől mindaddig tartózkodni kell, amíg a rohamok nem kontrolláltak. A járművezetői engedély új egészségügyi alkalmassági vélemény esetén kapható vissza.
Gyermekeknél a magas zsírtartalmú, alacsony szénhidráttartalmú ketogén diéta csökkentheti a rohamok számát.
Nők esetén a kezelőorvos tanácsára van szükség az alkalmazható fogamzásgátló módszerekkel kapcsolatban, mivel a fogamzásgátló tabletták befolyásolhatják az antiepileptikumok hatásosságát.
Az epilepszia megelőzése
A gyógyszerek szedésével és a kiváltó okok – ún. triggerek – elkerülésével megelőzhető az újabb epilepsziás roham.
Rohamot válthatnak ki az alábbiak:
- kevés alvás;
- fizikai vagy érzelmi stressz;
- hormonális változások;
- láz;
- alkohol- vagy drogfogyasztás;
- villódzó fények;
- koffein;
- étkezések kihagyása;
- fertőző betegségek;
- hányás, hasmenés;
- székrekedés;
- allergia;
- menstruáció;
- hőmérséklet-változás.
Epilepszia várandósság idején
Ha valproátot szed, terhesség tervezése esetén konzultáljon orvosával, mivel ez a gyógyszer károsíthatja a magzatot, így másik antiepilektikum használata válik szükségessé.
Ajánlott tartalom:
