Az epilepsziás rohamot az agy hirtelen bekövetkező, kóros ingerlékenysége, az idegsejtek serkentő és gátló rendszereinek működészavara eredményezi. Az epilepsziás roham egy tünet, amely lehet epilepsziás betegség része, lehet más betegség tünete és lehet alkalmi, provokált roham.
Az epilepszia megjelenése bármely életkorban előfordulhat, azonban gyermekekben és a 60 év felettiek körében a leggyakoribb. A gyermekkori epilepsziák egy része felnőtt korra megszűnik. Gyakran életre szóló betegséget jelent ugyan, de megfelelő gyógyszerbeállítás mellett a rohamok ritkulnak vagy megszűnnek.
Rendkívül fontos, hogy ha a környezetében epilepsziás rohamot észlel, ne hagyja egyedül a beteget, hanem próbálja megóvni a sérülésektől.
Figyelem! Amennyiben a roham vagy eszméletlenség 5 percnél tovább tart, vagy a beteg megsérült roham közben, illetve ha élete első rohama zajlik, akkor azonnal kérjen segítséget: hívja a 112-t, és kérjen mentőt!
Az epilepszia főbb típusai és a rohamok főbb tünetei
Az epilepsziákat a görcsroham típusa alapján osztályozzák. A görcsrohamot aszerint jellemzik, hogy az agy mely területéről indul ki, a roham közben a tudat megtartott-e, valamint absence (elrévedés) vagy izomtevékenység (izomrángatózás, izomgörcs) kíséri-e.
A görcsök két fő csoportja különíthető el.
Fokális kiindulású rohamok
Az agy egy meghatározott területéről, az egyik féltekéről kiinduló roham (régebben parciális rohamnak is nevezték), és két típusát különítik el.
- Fokális indulású roham megtartott tudattal. A beteg a roham közben ébren és tudatánál van. Korábban egyszerű (szimplex) parciális rohamként is emlegették. Az alábbi tünetei lehetnek:
- változás az érzékelésben (ízek, szagok, hangok érzékelése, hallucinációk),
- változás az érzelmekben,
- kontrollálatlan izomrángások a karokban vagy a lábakban,
- fényfelvillanások észlelése, szédülés-, tűszúrásérzés.
- Fokális indulású roham tudatzavarral. A roham alatt a beteg zavart vagy elveszíti eszméletét. Korábban komplex (összetett) parciális rohamként is hívták. Jellemzői:
- elrévedés,
- ismétlő mozgások, pl. pislogás, csámcsogás, kéz-dörzsölés, ujjmozgások.
Generalizált indulású rohamok
A generalizált indulású rohamok az idegsejtek egész hálózatát és mindkét féltekét egy időben érintik. A generalizált rohamok hat típusa különíthető el.
- Absence rohamok. Üres tekintet, elrévedés, „a végtelenbe bámulás” jellemzi. Apró izommozgások kísérhetik, pl. pislogás, csámcsogás, gesztikulációk, ujjmozgások. Gyermekek körében gyakoribbak, általában rövidebb mint 10 másodpercig tartanak és gyakorta álmodozással keverhetőek össze. Petit mal típusú rohamnak hívták korábban.
- Atóniás rohamok. Más néven tónustalan rohamok. A rohamok során az izomkontroll elvész, az izmok elgyengülnek, egyes testrészek elgyengülhetnek – pl. a szemhéj lefelé csünghet, a fej oldalra hanyatlik, vagy a beteg a földre esik a rövid roham közben. Általában kevesebb mint 15 másodpercig tart. Korábban „drop attack”-ként is emlegették a rohamot.
- Tónusos rohamok. Az izomtónus fokozódásával járó rohamok. A karok, a lábak, a hát vagy a teljes test megfeszül, a beteg elesik. A tudat megtartott vagy kissé zavart lehet a rövid, általában kevesebb mint 20 másodpercig tartó roham alatt.
- Klónusos rohamok. A klónus gyors, ismétlődő izommegfeszüléssel és elernyedéssel (izomrángással) járó rosszullétet takar. A roham alatt az izmok folyamatosan, másodpercekig vagy akár egy percig rángatóznak, vagy másodpercektől akár két percig tartóan megfeszülnek, majd rángatózni kezdenek.
- Tónusos-klónusos rohamok. A roham az izmok megfeszülésének és ismételt, ritmikus rángatózásának (klónusának) kombinációja, jellemzően ez a fajta rosszullét az, amely elsőként az „epilepsziás roham” kifejezésről a laikusok eszébe jut. Korábban grand mal rohamnak is hívták. A rosszullét alatt a beteg eszméletét veszti, elesik, az izmai megfeszülnek és rángatóznak 1-5 percig. A beteg a roham közben elharaphatja a nyelvét, illetve fokozott nyálfolyás, a száj „habzása”, a széklet és a vizelet maga alá engedése történhet.
- Myoclonusos rohamok. Ez a rohamtípus rövid, sokkszerű izomösszehúzódásokat, rángásokat okoz. Általában pár másodpercig tartanak.
Az epilepsziás roham alatt az érintett személy – a roham típusától függően – eszméletét veszti (pl. a nagy roham, vagyis a grand mal roham alatt) vagy zavart lehet (pl. temporális epilepszia esetén). A nagyroham után a roham idejére emlékezetkiesés lép fel, utána aluszékonyság, alvás, majd fejfájás, testszerte izomfájdalom és fáradtság alakulhat ki.
Az epilepsziás roham közeledtét számos esetben tünetek jelezhetik, melyeket aurajelenségnek neveznek, ilyen például:
- melegségérzés,
- gyomortáji érzések,
- különös ízérzet a szájban,
- különös szag érzése,
- „deja vu” érzet.
Bizonyos esetben az epilepsziás roham előtt a betegen észlelt eltérések lehetnek figyelemfelhívóak a környezetük számára, például:
- arc kipirulása,
- szapora légzés,
- viselkedésváltozás.
Esetenként az epilepsziás rohamot követően a beteg tudata nem tisztul fel, vagy az is előfordulhat, hogy a rohamok folyamatosan ismétlődnek. Ilyenkor status epilepticus kialakulásáról beszélünk, amely potenciálisan életveszélyes állapot, mielőbbi orvosi ellátása szükséges a maradandó idegrendszeri és egyéb szervrendszeri károsodások, súlyos szövődmények megelőzése céljából!
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben valakinek élete első epilepsziás rosszulléte zajlott le, azonnali mentőhívás szükséges! A rosszullét hátterében számos tényező állhat, melyek közül némelyik életet veszélyeztető állapot, ezért azonnali orvosi ellátás és kivizsgálás szükséges.
Azonnal hívja a 112-t, és kérjen mentőt:
- élete első epilepsziás rohama esetén;
- ismeretlen személy epilepsziás rosszulléte esetén, amennyiben nem igazolható, hogy a személy epilepszia miatt kezelt beteg és rohamformája a korábbiakkal megegyező lefolyású;
- ha ismert epilepsziás egyénnél új típusú rohamforma jelentkezik;
- ha egy roham 5 percnél tovább tart;
- ha több roham követi egymást;
- ha a roham közben megsérül az érintett;
- ha a roham után az érintett nem kezd el lélegezni, vagy nem tér magához;
- ha a rohamot elszenvedő személy várandós vagy cukorbeteg;
- ha a görcsroham mellett magas láz is fennáll.
A fenti állapotok ismert epilepszia betegség esetén is mielőbbi orvosi segítséget igényelnek!
Ismert epilepsziás betegnél jelentkező roham esetén, amennyiben az a korábbi típusú rohamformáktól nem tér el, és a fent felsorolt esetek sem állnak fent, elegendő a rutin kontrollvizsgálat a gondozó neurológus orvosnál.
Mit tehetünk, amíg a mentőre várunk?
Semmilyen esetben ne próbáljuk megakadályozni a roham közben a beteg rángását! A legtöbb, amit tehetünk a beteg épségének megóvása érdekében, hogy próbáljuk megakadályozni a roham alatti sérülését, ezért amennyiben megoldható, tegyünk a feje alá puha takarót vagy plédet, illetve távolítsunk el a környezetéből oda nem illő, balesetet okozható tárgyat (pl. olló, éles eszköz)!
A közhiedelemmel ellentétben nincs veszélye annak, hogy a roham alatt a beteg lenyeli a nyelvét, ezért ne dugjunk semmit a szájába ennek megelőzése érdekében. Azonban győződjünk meg róla, hogy nincs-e protézis, folyadék vagy hányadék a szájában, amit félrenyelhet!
Mérjük le a roham idejét, illetve folyamatosan figyeljük az érintett légzését!
A roham végeztével helyezzük a beteget stabil oldalfekvésbe, ügyelve arra, hogy a légutak nyitva maradjanak és légzése akadályozatlan maradjon! Ne adjunk neki se inni, se enni mindaddig, amíg nem bizonyosodunk meg arról, hogy a roham befejeződött és a beteg teljesen magához tért!
Az epilepsziás roham kiváltó okai
Az epilepsziás roham kiváltó oka az agyban hirtelen létrejövő elektromos kisülések, melyek az epilepszia betegségben az agyi elektromos hálózatban bekövetkező zavarral magyarázható. A pontos oka ismeretlen; feltételezik a gének befolyásoló szerepét az agyi működésre, hiszen három epilepsziás beteg közül egy rendelkezik olyan családtaggal, aki szintén epilepsziával diagnosztizált.
Bizonyos esetben az epilepsziás roham az agyat ért károsodás, illetve egyéb provokáló tényezők – triggerek – jelenlétében lép fel.
Provokáló tényezők lehetnek például:
- alváshiány,
- villódzó fények,
- drog vagy alkohol fogyasztása,
- drog- vagy alkoholmegvonás,
- fertőző betegség,
- magas láz,
- alacsony vércukorszint,
- ioneltérések, metabolikus eltérések,
- gyógyszer mellékhatása (pl. antidepresszánsok),
- agyműködést érintő betegség (pl. stroke, agydaganatok),
- súlyos fejsérülések,
- autoimmun betegség (pl. SLE),
- agyi erek abnormalitása, vérzése,
- szülés során bekövetkező oxigénhiány.
Alkoholbetegeknél az alkoholelvonás során, vagy kábítószerelvonáskor, illetve egyes gyógyszerek hirtelen megvonásakor ún. alkalmi rohamok léphetnek fel.
Ide sorolható a gyermekkori lázgörcs is.
Az epilepsziás roham diagnosztizálása
Sok esetben nehéz elkülöníteni az epilepsziás betegség okozta rohamot más, egyéb tényező által kiváltott rohamtól, ezért kórházi megfigyelés ajánlott további kivizsgálás céljából minden, első epilepsziás rosszullétként feltételezett roham esetén.
Az epilepsziás roham diagnosztizálását a neurológus szakorvos végzi. A diagnózisalkotáshoz fontos a beteg és a hozzátartozók rohamleírása, az anamnézis felvétele, valamint a neurológiai vizsgálat, amikor a motoros, szenzoros és kognitív funkciókat vizsgálják. Ezt követően EEG-vizsgálatra kerül sor, melynek során elektródák segítségével monitorozzák az agyi aktivitást epilepsziát provokáló tényezők mellett.
Ha szükséges, MR, CT, PET vagy egyéb képalkotó vizsgálatokat is végezhetnek a diagnózis pontosításának érdekében. Kiegészítő vizsgálatként vérvételre (pl. vércukorszint-vizsgálat) és lumbálpunkcióra (központi idegrendszeri fertőzés gyanúja esetén) is szükség lehet.
Az epilepsziás roham lehetséges szövődményei
Epilepsziás rosszullét esetén megnő a traumás sérülések veszélye. A roham alatt az érintett eleshet, leeshet, megütheti magát, félrenyelheti az ételt vagy a nyálát, illetve ráharaphat a nyelvére. Ritka esetben ún. status epilepticus alakulhat ki. Ilyenkor a roham több mint 5 percig tart, vagy a rohamok között a beteg nem nyeri vissza az eszméletét. Ez az állapot súlyos agykárosodással járhat, ezért azonnali orvosi ellátása szükséges!
Az epilepsziás gyermekek nehezebbnek találhatják a tanulást vagy a koncentrálást.
A betegség krónikus volta miatt szorongásos zavarok, depresszió alakulhat ki.
Terhesség alatti rohamok az anya és a magzat életét is veszélyeztethetik.
A betegek körében extrém ritkán előfordulhat hirtelen epilepsziás halál. Jelenleg nem ismert a hirtelen halál pontos oka ezekben az esetekben, a kutatók szív- vagy légzőszervi okot valószínűsítenek a háttérben.
Az epilepsziás roham kezelése
A legtöbb esetben az epilepsziás roham magától oldódik. Az epilepsziával diagnosztizált betegek azonban hosszú távon a rohamok megelőzésének céljából gyógyszeres kezelésre, antiepileptikumokra szorulnak. A leggyakrabban alkalmazott antiepileptikumok: carbamazepin, lamotrigin, valproát, ethosuximid, levetiracetam. Egyes gyógyszerek megfelelő adagolását vérszintellenőrzéssel kontrollálják.
A gyógyszeres kezelés során a szükséges gyógyszer mennyiségét fokozatosan emelve állítják be. 3-5 év rohammentesség esetén a kezelőorvossal konzultálva megfontolható az epilepsziagyógyszer elhagyása. Fontos kiemelni, hogy a gyógyszer rendszeres és pontos mennyiségének bevételére fokozottan ügyeljenek, a szedett gyógyszer abbahagyása csak orvosi javaslatra történhet.
Az epilepsziára szedett gyógyszerek egy része magzatkárosító hatással rendelkezik, ezért fontos, hogy már a családtervezéskor keresse fel kezelőorvosát.
A gyógyszeres kezelésen kívül, ritka esetekben, a sebészi megoldás válhat szükségessé.
További megoldást jelenthet egy apró elektromos készülék elektródájának beültetése az agyba, amely a rohamok megfékezésében játszik szerepet (mély agyi stimuláció).
Ezen felül a ketogén diéta segíthet a betegeknek a rohamszám csökkentésében, ez főleg gyermekkorban eredményes.
Az epilepsziás roham megelőzése
A megelőzésre sok esetben nincs mód, azonban egyfajta megelőzést jelenthet az epilepsziás roham triggereinek kerülése. A triggerek a következők lehetnek:
Amennyiben epilepsziás rohamot jelző aurajelenségeket észlel magán, a sérülések megelőzése érdekében keressen egy biztonságos helyet, üljön vagy feküdjön le, és kérjen segítséget!
Az autóvezetés engedélyezését egyéni mérlegelés alapján a kezelőorvos végzi.
Az epilepsziás betegeknek évente egyszer kontrollvizsgálaton kell részt venniük.
Ajánlott tartalom:
