Az éreredetű agyi szindrómák (cerebrovascularis szindrómák) leggyakoribb fajtája a stroke. A stroke tünetegyüttes: az agy egyes részeinek 24 óránál tovább fennálló vérellátási zavara által okozott agyműködési rendellenesség. Gyorsan alakul ki, és azonnali sürgősségi ellátást igényel. Azonnali ellátás hiányában percről percre jelentős számban károsodnak az idegsejtek és egyre inkább csökken a maradványtünetek nélküli gyógyulás esélye.
Az agy rendkívül érzékeny az oxigénhiányra, ezért a stroke tünetei nagyon gyorsan kialakulhatnak. A központi idegrendszer funkciói az agyban csoportosulnak, és mivel nem rendelkezik oxigéntartalékkal, a stroke tünetei és következményei drámaiak lehetnek. A tünetek hátterében két fő folyamat állhat: a trombózissal járó agyi infarktus és/vagy az erek sérülésével járó agyvérzés. A stroke érelzáródással járó vagy vérzéses eredete képalkotó vizsgálatokkal igazolható (CT, MRI).
A különböző agyterületeket más és más artériák látják el vérrel. Az érintett értől és így az adott agyterület funkciójától függően a stroke tünetei változatosak lehetnek.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha féloldali, az arc eltorzulásával járó zsibbadást észlel, átmeneti vagy tartós féloldali gyengeséget, szótalálási nehézséget, kettős látást, homályos látást, szédülést tapasztal, azonnal hívjon mentőt, akkor is, ha panaszai maguktól elmúlnak!
Arteria cerebri media (ACM) szindróma
Az arteria cerebri media az azonos oldali agyfélteke jelentős részének és a mélyebb agyi struktúrák vérellátásáért felelős ér. Ischaemiás (érelzáródással járó) stroke vagy a területét érintő agyvérzés esetén változatos tünetek jelentkezhetnek. A tünetek attól is függnek, hogy az ér eredését követően a kezdeti szakaszán, vagy az eredésétől távolabb, az ér oszlásai után valamely kisebb ágban történik-e az elzáródás. Ugyanígy, az agyvérzés okozta tünetek is a vérömleny kiterjedésétől és a vérömleny által érintett agyterülettől függenek.
Az arteria cerebri media szindróma jellemző tünetei lehetnek az alábbiak (a teljesség igénye nélkül):
- jobboldali ACM-érintettség esetén: ellenoldali testfél gyengesége, teljes bénulása, zsibbadása, érzészavara, számolási zavar, neglect-szindróma (a páciens nem vesz tudomást a baloldali testrészeiről, a tér, a tárgyak és a rajzlap bal oldaláról), féloldali látótérkiesés;
- baloldali ACM-érintettség esetén: ellenoldali testfél gyengesége, teljes bénulása, zsibbadása, érzészavara, féloldali látótérkiesés, domináns félteke esetén beszédzavar.
Nagy kiterjedésű stroke esetén életveszélyes állapotot okozhat: malignus media szindróma alakulhat ki. Ebben az esetben a jellemző tünetek mellett a kialakuló nagy kiterjedésű agyödéma (vizenyő) miatt tudatzavar, jelentős koponyaűri nyomásfokozódás, beékelődés jöhet létre. Megfelelő kezelés hiányában a beteg halálához vezethet.
Arteria cerebri anterior (ACA) szindróma
Az arteria cerebri anteriort érintő stroke-ok ritkábbak, mint az ACM területiek. Az ér a homlok- és a fali lebeny középvonal melletti részének, valamint a mélyebb agyi struktúrák ellátásáért is felelős. Jellemző tünetei között az artikulációs zavar (dysarthria), beszédzavarok (aphasia), végtagi gyengeség, vizelet inkontinencia említendő.
Arteria cerebri posterior (ACP) szindróma
Az arteria cerebri posterior a nyakszirti lebeny, a hallólebeny alsó része, valamint a thalamus vérellátásáért felel. Jellemző tünetei: féloldali látótérkiesés (ellenoldali homonym hemianopia), féloldali érzéskiesés. Az egyoldali érzéskiesés és a féloldali látótérkiesés végtagi bénulás hiányában ACP területi stroke-ot sugall.
Agytörzsi tünetegyüttes
Az arteria vertebralisok, a belőlük képződő arteria basilaris (agyalapi artéria), valamint az arteria basilarisból eredő ágak az agytörzs vérellátásáért felelnek. Az agytörzsben számos, az életműködéshez szükséges funkciókat szabályozó központ szerepel (légzés, keringés központja, éberség stb.), ezért az agytörzsi stroke életveszélyes állapot, gyakran az érintett azonnali halálát okozza. Az erek elzáródásának magasságától függően a tünetek változatosak lehetnek.
Jellemző tünetei az alábbiak:
- hirtelen halál vagy eszméletvesztés, tudatzavar;
- szemmozgászavarok, látászavarok, kettős látás;
- viselkedésbeli változás;
- aluszékonyság;
- hallucináció;
- féloldali gyengeség vagy zsibbadás, érzéskiesés;
- négyvégtagi gyengeség vagy bénulás (tetraparesis, tetraplégia), érzéskiesés, zsibbadás;
- nyelészavar;
- szédülés;
- hányinger, hányás;
- száj körüli zsibbadás.
Kisagyi stroke szindróma
A kisagyat ellátó artériák stroke-ja esetén alakul ki, jellemző tünetei lehetnek:
- hányinger, hányás;
- szédülés;
- bizonytalanságérzés, egyensúlyzavar;
- beszédzavar (skandáló beszéd);
- koordinációs nehézség, végtagi ügyetlenség (ataxia);
- horizontális szemmozgászavar (nystagmus);
- tudatzavar vagy kóma.
Arteria carotis szindróma
A szindrómát az arteria carotis interna elzáródása okozza. Attól függően, hogy hirtelen vagy krónikusan jelentkezik, valamint hogy milyen a beteg agyalapon található agyi artériák kapcsolatai (anasztomózisai, Willis-kör) az ellenoldali félteke artériáival, változatos formában jelentkezhet, de tünetei nagyban hasonlítanak az ACM ellátási zavaraihoz.
Tisztán motoros lacunaris szindróma, tisztán szenzoros lacunaris szindróma
A kisebb agyi erek elmeszesedése és elzáródása lacunaris stroke kialakulásához vezet. Az érintett (kis) területen az agyszövet elpusztul, idővel felszívódik, helyén apró üregek (lacunák) alakulnak ki, melyek képalkotó vizsgálatokkal (CT, MRI) azonosíthatók. A kis lacunaris stroke-ok mennyiségétől, kiterjedésétől és elhelyezkedésétől függően okozhatnak izoláltan motoros (mozgási) vagy szenzoros (érzészavart okozó) tüneteket.
Ajánlott tartalom:
Átmeneti ischaemiás roham (TIA)
