Érfestés

Az érfestés képalkotó vizsgálat, amely során kontrasztanyagot juttatnak az érpályába, hogy láthatóvá tegyék a különböző erek lefutását.  Az érfestés segít az orvosoknak megítélni az erek állapotát, és azonosítani az esetleges elzáródásokat, elváltozásokat.

 

Az érfestés típusai

Az érfestésnek számos típusa létezik attól függően, hogy a test mely részének az ereit vizsgálják. Az érfestés során a legtöbb esetben röntgenfelvételt készítenek.

 

Az érfestés leggyakrabban alkalmazott típusai:

  • szívkoszorúér-festés – a szív saját ereinek vizsgálatára,
  • agyi érfestés – az agy ereinek vizsgálatára,
  • tüdőérfestés – a tüdő ereinek vizsgálatára,
  • veseérfestés – a vese ereinek vizsgálatára,
  • alsó végtagi érfestés – az alsó végtag ereinek vizsgálatára.

 

Az érfestés alkalmazási területei

 

Az érfestés számos érbetegség és elváltozás felderítésében segít:

  • érelmeszesedés – az artériák betegsége, amely következtében megnő a stroke és a szívinfarktus kockázata;
  • perifériás artériás betegség – a végtagi artériák szűkülete, amely során romlik a végtag keringése és az oxigénellátása;
  • agyi aneurizma – az agyi artériákon található kiöblösödés; könnyen kiszakadhat, súlyos agyvérzést okozva;
  • angina pectoris – mellkasi fájdalom, amelyet a csökkent koszorúér-keringés okoz;
  • vérrögök és tüdőembólia – az alsó végtag és a tüdő ereinek elzáródása;
  • veseartéria szűkülete, elzáródása.

 Az érfestés a fenti elváltozások diagnosztizálásán kívül a terápiás terv kidolgozásához is segítséget nyújt.

 

Az érfestés előkészületei

A kezelőorvos informálja a beteget, hogy a vizsgálat előtt mikor ehet és ihat – egyes vizsgálatoknál fontos a sok folyadék fogyasztása, de van olyan érfestés is, amikor a vizsgálat előtt 6 órával már nem lehet inni. Ezt követően az orvos tájékoztatást ad az érfestés folyamatáról, kockázatairól a szedett gyógyszerek, az esetleges allergia és egyéb társbetegségek ismeretében.

 

Az érfestés folyamata

Az érfestés előtt egyes esetekben helyi érzéstelenítést és bódítást is alkalmazhatnak, gyermekeknél a vizsgálatot altatásban végzik. A vizsgálat során általában egy kanült/?/ helyeznek a kar vagy a comb egyik erébe, amelyen keresztül vékony csövet (katétert) vezetnek a vizsgálni kívánt szerv közelébe. Ezután beadják a kontrasztanyagot, és elkészítik a röntgenfelvételeket. A felvételek készítése során nem lehet mozogni, mert a képek minősége romlik, ami megnehezíti a kiértékelésüket.

 

A kontrasztanyag beadása után melegségérzet vagy akár enyhe mellkasi fájdalom jelentkezhet, de ezek az esetek nagy részében rövid időn belül elmúlnak. Ha az érfestés alatt bármilyen panasza van, feltétlenül tájékoztassa a vizsgálatot végző orvost!

 

A vizsgálat végén az orvos nyomókötést helyez fel néhány órára a megszúrt érre, hogy csökkentse a vérzés kockázatát.

 

Az érfestés után

A vizsgálat után a vérzésveszély miatt néhány óráig kórházi körülmények között megfigyelik a beteget, aki ezt követően – általában még az érfestés napján – hazamehet, és a vizsgálat másnapján már vissza is térhet a megszokott tevékenységeihez.

 

A vizsgálat napján:

  • pihenjen sokat, ne maradjon egyedül az esetleges szövődmények korai felismerése érdekében;
  • igyon sok folyadékot, hogy a kontrasztanyag minél hamarabb kiürüljön a veséjén keresztül.

 

Az érfestés esetleges mellékhatásai

Az érfestés biztonságos vizsgálat, azonban előfordulhatnak mellékhatások.

 

Az érfestés lehetséges mellékhatásai:

  • vérömleny kialakulása,
  • fájdalom, érzékenység a szúrás helyén.

 A fenti panaszok általában néhány nap, esetleg néhány hét alatt kezelés nélkül elmúlnak.

 

Az érfestés szövődményei

Az érfestésen átesett betegek nagy részénél nem alakul ki szövődmény, azonban – mint minden beavatkozás – az érfestés is magában hordozza a szövődmények kialakulásának lehetőségét.

 

  • Enyhe szövődmények:

    • a szúrás helyén kialakuló fertőzés – a környező bőrterület vörös, meleg és fájdalmas lesz (antibiotikumok szedésével a panaszok általában enyhülnek);
    • enyhe allergiás reakció a kontrasztanyagra.
  • Súlyos szövődmények:

    • kontrasztanyag okozta vesekárosodás,
    • szívinfarktus,
    • stroke,
    • az érfal sérülése, amely belső vérzéshez vezethet,
    • súlyos allergiás reakció a kontrasztanyagra.

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk