Érzéstelenítés

Az érzéstelenítők olyan hatóanyagú gyógyszerek, amelyek alkalmazásának elsődleges célja a fájdalomérzet kiküszöbölése orvosi/műtéti beavatkozások során, illetve betegségek esetén.

Az érzéstelenítés módját a beavatkozást végző orvos minden esetben mérlegeli a páciens meglévő betegségeire, általános egészségi állapotára, az általa szedett gyógyszerekre és az alkalmazandó érzéstelenítés sajátosságaira tekintettel.

Az érzéstelenítés típusai

A fájdalomérzet helye, kiterjedése és kiküszöbölésének módja alapján az érzéstelenítésnek több fajtája van:

Általános – a teljes testet érintő – érzéstelenítés: a mély alvást előidéző gyógyszerek, illetve altatógáz által a teljes narkózisban végzett műtéti beavatkozások fájdalommentesek, azokról még emlékei sem maradnak a páciensnek. A gyógyszeres altatás során a vénába juttatott hatóanyag mintegy 30 másodperc elteltével idézi elő az általános érzéstelenítést (altatás, narkózis).

Epidurális (gerincvelői) érzéstelenítés: nagyobb területen okoz érzékvesztést, általában az altest, a medencetájék, az alsó végtagok érzéstelenítésére használt módszer. Gyakran alkalmazzák a szülési fájások enyhítésére is. Az érzéstelenítőt vagy fájdalomcsillapítót egy vékony csövön (katéteren) keresztül juttatják be a gerincvelő közelébe (a katétert helyi érzéstelenítésben vezetik be a megfelelő csigolyák között).

Helyi érzéstelenítés: közvetlenül a beavatkozás által érintett területen hat. Az érzéstelenítő átmenetileg gátolja a környéki érzőidegek működését, így megakadályozza, hogy a fájdalmat okozó ingerek eljussanak az agyba.

Az érzéstelenítés lehetséges szövődményei

Az általános – altatásos – érzéstelenítést követően előfordulhat:

  • szédülés;
  • enyhe rosszullét;
  • fejfájás;
  • torokfájás;
  • vizeletürítési nehézségek;
  • émelygés.

Az epidurális érzéstelenítés következtében előfordulhat:

  • az epidurális tér környezetének sérülése;
  • alacsony vérnyomás;
  • a szúrás környezetének fertőződése;
  • fejfájás;
  • idegkárosodás.

A helyi érzéstelenítés során esetlegesen előfordulhat:

  • allergiás reakció;
  • vérzés;
  • idegkárosodás.

A súlyos szövődmények nagyon ritkák a mindennapi orvosi gyakorlatban alkalmazott érzéstelenítési módszerek esetében.

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk