A közhiedelemmel ellentétben fagyási sérülés nem csak „mínuszokban” szerezhető, és nincs szükség fagypont alatti hőmérsékletre ahhoz sem, hogy a szervezet működése a hideg miatt zavart szenvedjen vagy leálljon.
A testet érintő fagyási sérülés már akkor is bekövetkezik, amikor az alacsony hőmérséklet hatására a bőr, a végtagok, ujjak, orr, fül, vagyis a „kiálló” testrészek hajszálerei olyannyira összehúzódnak, hogy bennük a vérkeringés elégtelennek bizonyul, leáll – ezáltal a szövetek oxigén- és tápanyagellátása elégtelenné válik, a szövetekben pusztulás következik be.
A fagysérülés tünetei
A huzamosabb időn keresztül vagy hirtelen igen nagy hidegnek kitett testrészekben először szúró, nem ritkán fájdalmas érzés tapasztalható, majd pedig zsibbadás, érzéketlenség, esetleg viszketés. A bőr sápadt, fakó, ez is a vérkeringés csökkenését jelzi. Ez jelenti az elsőfokú fagyási sérülést.
Lásd még: Enyhe fagyás
A következő lépcsőfok, a másodfokú fagyási sérülés, amely során a fagysérült testrész megduzzad, vizenyőssé válik, esetenként akár vérrel telt hólyagok is megjelennek. Ha a károsodás tovább, harmadfokon folytatódik, akkor már a jelentőssé vált duzzadás és hólyagképződés mellett a sérült testrészen a bőr száraz, viaszos képet mutat.
A legsúlyosabb, negyedfokú fagyási sérülés esetében a bőr, illetve az érintett testrész elhal, ennek következtében megfeketedik, illetve teljesen érzéketlenné válik, amputálódik.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fagysérülésnek láthatóan súlyosabb, illetve a felmelegedést követően is megmaradó tünetei vannak, mielőbb keresse fel a területileg illetékes sürgösségi osztályt!
Amenyiben személyesen nem tud orvoshoz fordulni úgy hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A fagysérülés következményei
Hidegre a szöveteket ellátó hajszálerek összehúzódással reagálnak, így egy bizonyos határon túl bennük a vérkeringés már nem lehetséges. Ha a test egy részén a vérkeringés huzamosabb ideig szünetel, akkor az adott testrész oxigénhiány következtében elhal.
Az erek összehúzódását számos gyulladásos sejt és az általuk termelt anyagok felszabadulása kíséri, ezzel is hozzájárulva a szövetek károsodásához. A további szövetkárosodás oka a vérlemezkék összecsapódása és egyéb vérrögképző faktorok felszabadulása történhet, amely vérrögök kialakulásához vezet, ezzel tovább rontva szervek, szövetek vérellátását.
Amennyiben a külső hőmérséklet fagypont alatti, a víz, jéggé válása során, kitágul. A szervezet testfolyadékait érintő fagyás során is ugyanez következik be: a kialakuló jégkristályok a tágulás során megsérthetik, roncsolhatják a környezetükben lévő szöveteket, mivel egyszerűen nagyobb helyre van szükségük.
Komolyabb, esetleg elhanyagolt fagysérülések következtében tartós vagy maradandó károsodással is számolni kell. A súlyos fagysérülések esetén – az elhalt, bomlásnak induló szövetek miatt – jelentősen megnő a vérmérgezés (szepszis) esélye. Ha a károsodás nagymértékű és a testrészben mélyen idézett elő szövetelhalást, ez esetben akár az elfagyott testrészek amputációja is felléphet.
A fagysérülések kezelése
Legfontosabb teendő a hideghatás megszüntetése. Ezt követheti a „fagyos” testrész óvatos, 10-30 percen át tartó felmelegítése megfelelő betakarással, 37-39 Celsius fokos melegfürdő, semmiképpen sem forró vízzel. Ha a tünetek megszűntek, és az érintett területen a vérkeringés megindult, nincs egyéb házilagos teendő.
A házilagos felmelegítés kerülendő, amennyiben nem csak lokalizált fagysérülés történt, hanem az egyidejűleg a test kihűlésével is járt, mert ilyen esetben a szakszerűtlen kezelés, felmelegítés a vérkeringés felborulásához, életveszélyes állapot (sokk) kialakulásához vezethet. A kihűlés minden esetben kórházi kezelést igényel!
Fontos! Amennyiben a fagysérülés súlyossága eléri a másodfokot, ellátása orvosi segítséget igényel. A kezelés általában az égési sérülések ellátásához hasonlóan zajlik: steril kötés, a sérült testrész felpolcolása, szükség esetén fájdalomcsillapítók adhatók. Harmad-, negyedfokú sérülés esetén mindenképpen kórházi kezelés szükséges!
A fagyási sérülések megelőzése
Mindenekelőtt fontos megjegyezni, hogy fagysérülés – nagy hidegben – igen rövid idő, akár néhány perc alatt is bekövetkezhet. Különösen veszélyeztetettek a végtagok, a kéz- és a lábujjak, a fülek, az orr, az áll. Azt is fontos tudni, hogy az erős széllel párosuló hideg fokozottan vonja el a test hőjét; ezekben az esetekben nemcsak a hőérzet jelez hidegebbet, hanem a valóságban is jobban hűl a test.
Az említett érzékenyebb testrészek, testfelületek védelmével és a meleg, de réteges, esetenként vízhatlan öltözködéssel megelőzhető a fagysérülés.
Extrém időjárási körülmények között, illetve, ha ilyenek várhatóan bekövetkezhetnek, a megelőzés, hideg elleni védekezés eszköztárát is bővíteni kell. Idetartoznak a takarók, a hosszabb időn át biztonságot jelentő, melegen tartó eszközök, ételek-italok, stb. – ám az erre vonatkozó felkészülés szakszerűsége már a túlélő-tudományok kategóriájába tartozó ismereteket igényli.
Kapcsolódó tartalmak:
