Farkasvakság (nyctalopia) esetén látásromlás észlelhető szürkületkor vagy sötétben. A betegség a szem fényviszonyokhoz való alkalmazkodási zavara vagy fényérzékelési zavar esetén alakul ki. A farkasvakság nem önálló entitás, hanem különféle állapotok, betegségek tünete, melyek a szemgolyó különböző részeit érinthetik. Jelentkezhet gyermek- és felnőttkorban egyaránt.
Szemünk szürkületi körülményekhez vagy sötéthez való alkalmazkodásában szerepet játszó struktúrák a következők:
Retina (ideghártya): a szemgolyó hátsó részén fekvő hártya, amely fényérzékelő receptorokat (fotoreceptorokat) tartalmaz, csapokat és pálcikákat, melyek az alakjuk után kapták a nevüket. A csapok a színek és a finom részletek észleléséért felelős struktúrák, a pálcikák a szürkületi körülmények közötti látásért felelnek, és a fotoreceptorok kb. 95%-át teszik ki.
Írisz (szivárványhártya): apró izmokat tartalmaz, melyek segítségével a pupillák átmérője állítható, ezáltal a szembe bejutó fénymennyiség szabályozható. Ha világosban a pupillák nem szűkülnek össze időben, akkor túl nagy mennyiségű fény érheti a retinát, ami látási nehézséget okozhat. Fordított esetben, ha sötétben nem tágul ki kellően a pupilla, akkor kevés fény éri el a retina fotoreceptorait, így sötétben/szürkületkor alakul ki látászavar.
Farkasvakság olyankor is kialakulhat, ha a szem egyéb törőközegei károsodnak, melyek a retinára vetülő fény útjába esnek.
A farkasvakság legfőbb tünetei
Farkasvakság kétféleképpen alakulhat ki:
- ha kevés fény éri el a retinát: sötétebben, homályosabban látunk, ilyenkor nehezebb fókuszálni;
- a retina fotoreceptor adaptációjának zavara miatt: a retinák fényszenzorok, amelyek a szembe bejutó fényt alakítják át elektromos jelekké, és közvetítik a látókéreg felé az agyban. A retina fotoreceptorainak zavara esetén a receptorsejtek gyengén vagy egyáltalán nem reagálnak a fényre.
Amennyiben a farkasvakság hátterében A-vitamin-hiány áll, az alábbi tünetek kísérhetik:
- fáradékonyság;
- fogékonyság a fertőzésekre;
- meddőség;
- a szem extrém szárazsága;
- bőr- és hajszárazság;
- gyermekeknél a növekedés leállása.
A farkasvakság okai
A farkasvakság kialakulásának hátterében a fentebb említett kétféle mechanizmus állhat: ha nem jut kellő mennyiségű fény a retinára, vagy ha a retina nem működik megfelelően.
Így tehát minden olyan kórkép esetén farkasvakság alakulhat ki, amikor a fény retinához vezető útja akadályozott:
- szürkehályog;
- zöldhályog;
- lézeres szemműtétek (LASIK vagy hasonló beavatkozások).
Retinaeredetű betegségek esetén is kialakulhat farkasvakság:
- ritka, genetikai betegségek: csap-pálcika disztrófia, retinitis pigmentosa, veleszületett farkasvakság;
- A-vitamin-hiány esetén (különösen A-vitamin felszívódási zavar esetén, pl. gyomor bypass műtéten átesetteknél).
A farkasvakság lehetséges szövődményei
Számos, a farkasvakság hátterében álló szembetegség napközben is látásproblémát okoz. Befolyásolhatják az éleslátást, a színlátást, vagy egyéb panaszokat okozhatnak. A szem az egyik legfontosabb érzékszerv, ezért a látászavar számtalan problémát és veszélyes helyzetet teremthet.
Amennyiben szürkületkor vagy sötétben jelentkező problémát észlel látásával kapcsolatban, kerülje a vezetést vagy bármilyen veszélyes tevékenység végzését a szemészeti szakvizsgálatig!
A farkasvakság diagnosztizálása
A diagnózis felállítása szemészeti szakvizsgálattal történik.
A farkasvakság kezelése
A farkasvakság terápiája a kiváltó ok kezelésén alapszik. Néhány kórállapot jól kezelhető, vagy akár gyógyítható is, úgymint a szürkehályog vagy az A-vitamin-hiány.
Néhány kórállapot azonban nem gyógyítható – ilyenek a genetikai betegségek. Ezekben az esetekben a farkasvakság hatásainak és szövődményeinek limitálásán van a hangsúly.
A farkasvakság hátterében számtalan tényező állhat, így a kezelés is sokféle lehet. Minden esetben szemész kezelőorvos vezetésével történik a terápia.
A farkasvakság megelőzése
A farkasvakság néhány esetben megelőzhető, pl. gyomor bypass műtéten átesett páciensek esetén A-vitamin szedésével elkerülhető a vitaminhiány kialakulása.
Ajánlott tartalom:
