A fehérjevizelés (proteinuria) azt jelenti, hogy a vizeletben kóros mennyiségű fehérje van jelen. A fehérjevizelés valójában egy tünet, amelyet ártalmatlan okok, de akár komolyabb betegségek is kiválthatnak.
A fehérjéknek számos fontos funkciója van: segítenek az izmok és csontok felépítésében, a folyadékháztartás szabályozásában, a fertőzések leküzdésében, a sérült szövetek helyreállításában. A fehérjéknek a vérben kell maradniuk. Ha a fehérjék a vizeletbe kerülnek, akkor végleg elhagyják a szervezetet, ami az egészségre káros lehet.
Normál esetben a vizeletbe csak kevesebb mint 150 milligramm fehérje kerül naponta. Ha naponta több mint 150 milligramm fehérje van a vizeletben, akkor proteinuriáról beszélünk.
Ha napi 3-3,5 gramm fehérje található a vizeletben, akkor nephrosis szindróma áll fenn. Ez viszonylag ritka állapot, amikor a vesék túlzott mennyiségű fehérjét eresztenek át a vizeletbe.
A fehérjevizelést mindig komolyan kell venni. A proteinuria növelheti a szív- és érrendszeri betegségekből eredő halálozás kockázatát.
A proteinuria a krónikus vesebetegség (KVD) korai jele is lehet, amely a veseműködés fokozatos csökkenéséhez vezet, végül dialízist vagy veseátültetést tehet szükségessé. A cukorbetegség és a magas vérnyomás (hipertónia) károsíthatja leginkább a veséket – ezek a vesebetegségek leggyakoribb okai.
A vese működéséről bővebben itt olvashat.
A fehérjevizelés főbb tünetei
A fehérjevizelés korai szakaszában gyakran nem jelentkezik más tünet.
Később, előrehaladott állapotban jelentkezhet:
- az arc, has, boka és láb duzzanata, vizesedése (ödéma);
- gyakori vizelési inger;
- légszomj;
- kimerültség;
- hányinger, hányás;
- éjszakai izomgörcsök;
- étvágytalanság;
- habos vizelet.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fenti tünetek a krónikus vesebetegség tünetei. Ha ezeket a tüneteket tapasztalja – különösen a habos vizeletet és az ödémát –, azonnal forduljon orvoshoz.
A fehérjevizelés kiváltó oka
Ha a fehérje a vizeletbe kerül, akkor a vesék nem működnek megfelelően.
A glomerulusok apró erek csoportjai a vesében. Ezek végzik a salakanyagok és a felesleges víz kiszűrésének első lépését a vérből. A salakanyagok és a felesleges víz a vizelettel távozik a szervezetből. A glomerulusok nem engedik át a nagyobb fehérjéket vagy vérsejteket a vizeletbe. Ha a kisebb fehérjék „átcsúsznak” a glomerulusokon, akkor a vesében lévő hosszú, vékony csövek (tubulusok) visszaszívják a fehérjéket, és a szervezetben tartják őket.
A fehérjék akkor kerülhetnek a vizeletbe, ha a glomerulusok vagy a tubulusok károsodnak, illetve ha problémás a fehérjék visszaszívási folyamata.
A fehérjevizelésnek sokféle oka lehet:
- kiszáradás;
- gyulladás;
- alacsony vérnyomás;
- vesekövesség;
- túlzottan intenzív sport;
- stressz;
- mindennapos aszpirinszedés;
- hidegnek való kitettség;
- egyes immunrendszert érintő betegségek (pl. lupus, Goodpasture-szindróma);
- akut vesegyulladás (glomerulonephritis);
- myeloma multiplex;
- intravaszkuláris hemolízis (vörösvérsejtek szétesése az ereken belül);
- mérgezés;
- terhességi toxémia;
- trauma;
- krónikus vesebetegség;
- vesedaganat;
- szívelégtelenség.
A fehérjevizelés diagnosztizálása
Ha orvosa vesebetegségre gyanakszik, három hónapon belül háromszor megismétli a vizeletvizsgálatot. Ha a vizeletmintája minden alkalommal pozitív a fehérjék jelenlétére, akkor valószínűleg krónikus betegségben szenved. Minél korábban diagnosztizálják, annál nagyobb az esélye, hogy lassítható a vesebetegség előrehaladása.
A diagnosztizálásban az alábbi vizsgálatok segíthetnek:
- Kreatinin-clearence vizsgálat. A kreatinin salakanyag. A kreatininürítési teszt a kreatinin mennyiségét vizsgálja a vizeletben és a vérben. Ha a vesék egészségesek, a kreatinin a vérből a vizeletbe kerül. Ha a vesék nem működnek megfelelően, a kreatinin a vérben marad.
- GFR-vizsgálat. A GFR megmutatja, hogy mennyire jól működnek a vesék, és mennyire előrehaladott a vesebetegség.
- Vérvizsgálat a szérumban jelenlévő fehérjék szintjének mérésére.
- Képalkotó vizsgálatok. A CT- és az ultrahangvizsgálat segíthet azonosítani a következő állapotokat: vesekő, daganat, a húgyutak elzáródása.
- Vizeletfehérje-elektroforézis és immunfixáció.
- Vesebiopszia.
A fehérjevizelés kezelése
Mindig a fehérjevizelés kiváltó okát kell kezelni.
Ha vesebetegség okozza a proteinuriát, a kezelési terv tartalmazhat gyógyszeres kezelést, étrendi változtatásokat és testmozgást. Orvosa vérnyomáscsökkentő gyógyszert írhat fel, ha magas a vérnyomása. Ha alacsony a vérnyomása, évente be kell iktatnia a vizeletvizsgálatot és a vérnyomás ellenőrzését.
Cukorbetegség esetén kezeltetnie kell a vércukorszintjét. A GFR-vizsgálatot is évente el kell végezni.
Azoknak a várandósoknak, akiknek a kórtörténetében már előfordult terhességi toxémia, rendszeres ellenőrzéseken kell megjelenniük orvosuknál a terhesség során. Bár a preeklampszia súlyos állapot, általában napokkal vagy hetekkel a baba megszületése után elmúlik.
Ha proteinuriája van, de nincs cukorbetegsége, magas vérnyomása vagy más betegsége, orvosa vérnyomáscsökkentő gyógyszert írhat fel a vesekárosodás megelőzésére. Érdemes félévente ellenőrizni a vérnyomását, illetve vizeletvizsgálatot végeztetni, hogy megbizonyosodjon, nincs vesebetegsége.
Ha enyhe vagy átmeneti proteinuriája van, lehet, hogy nincs szüksége kezelésre.
A fehérjevizelés megelőzése
A proteinuriát nem lehet megelőzni, azonban számos proteinuriát okozó állapot gyógyszerekkel és életmódváltással kezelhető.
Otthon törekedjen a következőkre:
- kevesebb fehérje fogyasztása;
- a sófogyasztás korlátozása, ami csökkentheti a vérnyomást;
- több rost fogyasztása, ami segíthet a koleszterinszint csökkentésében és a vércukorszint szabályozásában;
- rendszeres testmozgás (törekedjen hetente legalább két óra mozgásra);
- rendszeres vércukorszint-ellenőrzés;
- dohányzásról való leszokás;
- kerülje a nem-szteroid gyulladáscsökkentő gyógyszerek (NSAID) szedését, kivéve, ha azt orvosa javasolja.
Ajánlott tartalom:
