Az egyszerű húgyúti infekció – más néven hólyaghurut, cystitis vagy felfázás, angol elnevezése után röviden UTI (urinary tract infection) – a húgyutakban kialakuló gyulladás, amely magában foglalja a húgyhólyag, a húgyvezetékek (ureterek) és a vesemedencék gyulladását. Leggyakrabban mégis a húgyhólyagot érinti a fertőzés, ilyenkor alsó húgyúti fertőzésről van szó.
A húgyúti fertőzések a leggyakoribb fertőzések egyikének számítanak a nők esetén. A nők 40%-a tapasztal élete során legalább egy alkalommal húgyúti fertőzést, és a változókor során 10-ből 1 nő számol be az elmúlt egy évben jelentkező húgyúti panaszokról. A fertőzések halmozódása is gyakori: a megkérdezettek felénél újabb fertőzés jelenik meg egy éven belül.
A húgyúti infekció tünetei
A húgyúti fertőzés lehet tünetmentes is; de általában az alábbi tünetek jelentkeznek:
- gyakori, erős vizelési inger (dysuria),
- égő, csípő érzet vizeléskor,
- gyakori vizelés,
- pirosas (véres) vagy rózsaszínes színezetű vizelet,
- kismedencei fájdalom.
A hólyaghurutról bővebben itt olvashat.
A felső húgyúti traktus (húgyvezetékek, vesemedence) érintettsége esetén további kellemetlen tünetek tapasztalhatók:
- hidegrázás,
- hőemelkedés, láz,
- jelentős fáradékonyság,
- deréktáji fájdalom.
Felfázás, hólyaghurut: tények és tévhitek
Tévhit: csak nők esetében alakulhat ki felfázás.
Tény: a felfázás a nőket és a férfiakat is érintheti, nőknél azonban gyakrabban fordul elő, aminek anatómiai okai vannak: a nők húgycsöve rövidebb, mint a férfiaké, így a baktériumok is könnyebben, rövidebb úton érik el a húgyhólyagot. Az UTI-k gyakrabban fordulnak elő a változókor után, mivel az alacsonyabb ösztrogénszint hatására változások történnek a hüvely és a húgycső szöveteiben, melyek hatására a nők fogékonyabbak lesznek a fertőzésekre.
Tévhit: a felfázás mindig tünetekkel jár.
Tény: a felfázás a legtöbb esetben tünetekkel járó megbetegedés, általában fájdalmas, csípő, égő érzés jelentkezik vizeléskor, és gyakori vizelési inger jellemzi; azonban előfordulnak tünetmentes fertőzések is – ezt tünetmentes (aszimptómás) bacteriuriának nevezik. Ez utóbbi állapot gyakoribb idősebb emberek vagy állandó katétert viselő emberek esetén.
Tévhit: a felfázás minden esetben antibiotikummal gyógyítandó.
Tény: nem minden hólyaghurut esetén szükséges antibiotikus terápia. Előfordul, hogy a fertőzés nem jár tünetekkel (aszimptómás bacteriuria), ilyenkor általában nem szükséges specifikus antibiotikumos kezelés, kivéve várandós vagy legyengült immunrendszerű betegek esetén, vagy ha a páciens urológiai műtét előtt áll. Egyéb esetekben antibiotikus kezelésre akkor van szükség, ha a beteg kellemetlen tüneteket él át, és a baktériumok kimutathatók a vizeletéből.
Tévhit: a felfázás magától elmúlik.
Tény: a tünetmentes bacteriuria (aszimptómás bacteriuria) kezelés nélkül is megszűnhet, azonban az UTI-k ritkán gyógyulnak meg teljesen spontán, maguktól. Ha húgyúti fertőzés tüneteit észleli magán, mielőbb forduljon háziorvosához! Vizeletmintára és vizelettenyésztésre (a vizelet mikrobiológiai vizsgálata) lehet szükség, majd ezek eredményeinek függvényében megválasztható a megfelelő antibiotikum-terápia.
Tévhit: a felfázást átadhatja partnerének.
Tény: a felfázás nem fertőző, a fertőzés nem adható át szexuális vagy más fizikális kontaktus útján.
Tévhit: a hólyaghurut szexuális úton terjedő betegség (STD, sexually transmitted disease).
Tény: a szexuális aktus növelheti a felfázás kialakulásának valószínűségét, de önmagában nem okoz felfázást, így a hólyaghurut nem tartozik az STD-k közé. A szexuális együttlét során a baktériumok közelebb kerülhetnek a húgycsőhöz, azonban csökkenthető a hólyaghurut kialakulásának esélye az aktust követő vizeléssel (ilyenkor a kórokozó baktériumok a vizelettel ürülnek a húgycsőből, illetve a húgycsőnyílás környékéről).
Tévhit: a higiéniás és az öltözködési szokások befolyásolják a húgyúti fertőzések kialakulását.
Tény: sokan feltételezik, hogy bizonyos higiéniás szokások növelhetik az UTI-k kialakulásának kockázatát, azonban a hólyaghurut nincs összefüggésben azzal, hogy WC-használat után hogyan törlik meg intim tájékukat az emberek vagy hogyan használják a tampont. Mindemellett a szoros ruházat sem növeli a húgyúti fertőzések kialakulásának kockázatát.
A felfázás megelőzése
Különböző állásfoglalások ismertek a vörösáfonya megelőző hatásáról a felfázással kapcsolatban, jelenleg azonban még nem pontosan ismert a vörösáfonya hatásmechanizmusa, valamint az eddigi vizsgálati eredmények sem mutattak egyértelműen jótékony hatást.
A szervezet legjobb védekezőmechanizmusa a húgyúti fertőzésekkel szemben a megfelelő vizeletürítési sebesség (a baktériumok húgycsőből való kimosására), a bőséges folyadékfogyasztás és a rendszeres vizeletürítés. Lehetőség szerint tartózkodjon attól, hogy hosszú ideig visszatartsa vizeletét!
Az utóbbi időben egyre gyakrabban javasolják az orvosok a különböző probiotikumok használatát (joghurt, kefir, fermentált élelmiszerek fogyasztása). Bár nem áll rendelkezésre egyértelmű bizonyíték a probiotikumok megelőző szerepéről, de egészséges hüvelyi- és bélflórát biztosítva, más egyéb megelőző intézkedésekkel együtt alkalmazva hatékony lehet a felfázás elkerülésében.
Azoknak a nőknek, akik gyakran szenvednek visszatérő hólyaghuruttól, érdemes konzultálniuk kezelőorvosukkal a gyógyszeres megelőzési lehetőségektől (pl. alacsony dózisú antibiotikum, hüvelyi ösztrogén alkalmazása menopauza után).
Ajánlott tartalom:
Vizeletkiválasztó rendszer (Húgyúti rendszer)
