A fogágy (parodontium) a fogat körülvevő rögzítőszerkezet összessége, amelynek része a gyökérfelszín, a rögzítőrostok, a fogíny és maga az állcsont. A nem megfelelő szájhigiéné miatt a baktériumok megtelepedhetnek a fogakon, és fogínygyulladást hozhatnak létre. Ha a kezeletlen fogínygyulladás ráterjed a fogat körülvevő fogágyra, és károsítja annak szöveteit, fogágybetegségről (parodontitis) beszélünk.
Kezdetben csak az íny érintett; ebben a stádiumban a betegség még visszafordítható, maradandó károsodást nem okoz. Később a folyamat a fogat körbevevő és rögzítő egyéb szöveteket is érintheti: a gyökérfelszínt, a rögzítőrostokat, a csontot. Mindez idővel a fogak kilazulásához, elvesztéséhez vezethet.
A fogágygyulladás a felnőttkori fogvesztés egyik leggyakoribb oka.
A fogágybetegség főbb tünetei
A fogágybetegség (parodontitis) első tünete általában a fogínygyulladás, amely az íny kipirosodásával és duzzanatával, fogmosáskor jelentkező vérzéssel, kellemetlen lehelettel és olykor fájdalommal jár.
A fogínygyulladás idővel fogágybetegséggé alakul, amely következtében a csont pusztulásnak indul, a gyulladt, a duzzadt íny viszont a fognyakon marad. Ínytasakok jönnek létre, amelyek tartalma fogmosás során már nem tartható tisztán, emiatt a betegség egyre súlyosabbá válik. Később az ínyszél láthatóan visszahúzódik, szabaddá válik a fognyak, és érzékeny lesz az érintett fog.
A fogágybetegség tünetei:
- fájó, piros, esetleg sötétedő fogíny;
- kellemetlen szájszag (az elszaporodó baktériumok bomlástermékei miatt);
- a fogíny visszahúzódása;
- mozgó fogak.
Előrehaladott fogágybetegségre utal a fogak meglazulása, lötyögése; ebben a stádiumban a fogágy már annyira károsodott, hogy nem tudja helyén tartani a fogat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Ha a fogíny elváltozásait – vérzés, duzzanat, vörösebbé válás – vagy bármilyen fogászati panaszt tapasztal, akkor mielőbb forduljon fogorvoshoz. Felkereshet állami- vagy magánorvosi rendelőt is; a fogbetegségek nagy részét, köztük a fogágybetegséget állami ellátás keretében, térítésmentesen is kezelik.
Javasolt részt venni legalább félévente-évente fogorvosi vizsgálaton.
A fogágybetegség kiváltó okai
A fogágybetegséget baktériumok, a lepedék és a fogkő együttese okozza: a fogak felszínén képződő lepedéket a baktériumok hozzák létre, ami nem megfelelő szájhigiénia esetén gyulladásos folyamatot indít el. A folyamatot tovább ronthatja a hosszú ideig fennálló lepedékből létrejövő fogkő.
Kezdetben csak az íny érintett; ebben a stádiumban a betegség még visszafordítható, maradandó károsodást nem okoz. Később a folyamat a fogat körbevevő és rögzítő egyéb szöveteket is érintheti: a gyökérfelszínt, a rögzítőrostokat, a csontot. Ezek felszívódásával alakulnak ki a tasakok a fogíny alatt, amelyekben baktériumok szaporodnak el, tovább roncsolva ezzel a fogágyat.
A fogágybetegség kialakulásának esélyét növelik:
- dohányzás;
- droghasználat;
- cukorbetegség;
- hiányos táplálkozás, egészségtelen étrend;
- genetikai hajlam;
- várandósság, serdülőkor, magasabb életkor;
- stressz.
A fogágybetegség lehetséges szövődményei
A fogágybetegség – ha nem fedezik fel időben – a fogágy olyan mértékű pusztulását okozhatja, ami a fogak elvesztéséhez vezethet. A fogak hiánya az esztétikai problémán kívül a rágásban és a beszédben is problémát okoz.
A fogínygyulladás az egész szervezetre kihathat.
Egyre több bizonyíték van arra, hogy hosszú távon az alábbi betegségek kialakulását befolyásolhatja:
- cukorbetegség;
- szív-érrendszeri megbetegedés;
- légúti megbetegedések;
- krónikus vesebetegség;
- rheumatoid arthritis;
- koraszülés.
A fogágybetegség diagnosztizálása
A diagnózis felállításához a fogorvos először megtekinti a fogínyt, különös tekintettel a vérzésre, a fogkő jelenlétére, a fogmozgathatóságra, az ínyvisszahúzódás mértékére. Ezután egy szondával megvizsgálja a fogíny állapotát, illetve az ínytasakok mélységét.
Szükség esetén röntgenfelvételt készítenek az állcsontról, valamint (ritkán) mikrobiológiai mintavételre is sor kerülhet.
A fogágybetegség kezelése
A fogágybetegség kezelésének első lépése a rendelői fogtisztítás, a fogkő eltávolítása az összes fogfelszínről, valamint az ínytasakok tisztítása (speciális szondákkal a fellazult ínyszél alól is eltávolítják a lerakódásokat és a fogkövet). Bizonyos esetekben, nagy mennyiségű kötőszövet- és csontveszteség esetén sebészeti kezelési módokat is alkalmaznak.
A fogágybetegség megelőzése
A fogágybetegség megelőzése érdekében a legfontosabb a megfelelő szájhigiénia: a rendszeres, alapos fogmosás, a lepedék eltávolítása megfelelő fogkefe és fogkrém használatával, valamint rendszeres fogászati ellenőrzés (lásd még: Szájhigiénia és fogtisztítás).
A fogágybetegség megelőzésének módjai:
- fogmosás minden étkezés után, de legalább naponta kétszer;
- a fogközök tisztítása fogselyemmel és/vagy fogköztisztító (interdentális) fogkefével;
- szájvíz használata gyulladásgátló gyógynövénykivonattal (pl. zsálya) vagy teafaolajat tartalmazó szájvízzel;
- napközbeni gyors tisztítás (édes ételek után pl. cukormentes rágógumi);
- dohányzásról való leszokás;
- rendszeres fogkőeltávolítás;
- rendszeres fogorvosi kontroll.
A fogmosás történhet hagyományos és elektromos fogkefével is. A kisebb fejű, nem túl erős sörtéjű hagyományos fogkefével enyhe, körkörös mozdulatokat kell végezni, az elektromos fogkefe magától végzi a körkörös mozdulatokat. Fogmosás után alaposan el kell öblíteni a fogkefét, majd fejjel felfelé állva szárítani. A fogkefét 3 havonként ajánlott cserélni, de ennél is gyakrabban a már kialakult fogínybetegségnél, vagy más szájüregi betegség esetén.
