A fogamzásgátlás a megtermékenyülést, tágabb értelemben a megtermékenyült petesejt beágyazódását megakadályozó módszer. Fogamzásgátlásra azoknak lehet szükségük, akik testileg képesek a fogamzásra (termékenyek), szexuális kapcsolatuk van ellenkező nemű személlyel, de nem terveznek gyermeket.
A fogamzásgátló módszerek egyik legfontosabb mutatója a hatékonyság, vagyis az, hogy milyen mértékben képesek megakadályozni a nem kívánt terhességet. Ennek kifejezője az ún. Pearl-index, amely az adott módszer alkalmazása mellett az egy év alatt száz nőnél bekövetkező terhességek számát adja meg. Megbízható, modern fogamzásgátló módszereknek az alacsony, kb. 1 Pearl-indexű módszerek (például a hormonális fogamzásgátlás, a méhen belüli fogamzásgátló eszközök, valamint a női és férfi sterilizáció) tekinthetők.
A személy szerinti legmegfelelőbb módszer az egyes fogamzásgátlási módszerek előnyei és hátrányai ismeretében, valamint az alábbi szempontok mérlegelésével választható ki.
Fontos szempontok az alábbiak:
- a módszer hatékonysága és megbízhatósága,
- a módszer lehetséges kockázatai és mellékhatásai,
- a későbbi gyermekvállalás szándéka,
- a módszer könnyű használata,
- hormonális vagy nem hormonális fogamzásgátlás előnyben részesítése,
- meglévő betegség(ek),
- szedett gyógyszerek.
Az ideális fogamzásgátló módszer:
- hatékonysága közel 100%-os,
- nincs mellékhatása,
- használata egyszerű,
- nem illúzióromboló,
- hatása bármikor felfüggeszthető,
- nincs hatása az esetlegesen mégis bekövetkező terhességre.
A fogamzásgátlás alapvető csoportjai a hormonális fogamzásgátlás és a nem hormonális fogamzásgátlás. Ez utóbbiak közé tartoznak a természetes módszerek, a mechanikus és kémiai (barrier) módszerek; a méhen belüli fogamzásgátló eszközök és a művi meddővé tétel, melyekről részletesen olvashat külön cikkekben.
Természetes fogamzásgátló módszerek
A természetes fogamzásgátló módszerek a terhesség gyógyszerek, eszközök, kémiai szerek alkalmazása nélkül történő megelőzését szolgálják. Ezek jellemzően az alábbiak lehetnek.
Megszakított közösülés (coitus interruptus)
A magömlés (ejakuláció) előtt megszakított közösülés a spermium hüvelybe jutásának elkerülésével előzi meg a terhességet. Csökkenti a módszer hatékonyságát, hogy már a magömlés előtt is juthatnak spermiumok a hüvelybe, és a megszakítás időzítése nem mindig sikerül, így a módszer nem biztonságos.
Naptármódszer (Ogino–Knaus-módszer)
A szisztéma azon alapul, hogy a menstruációs ciklus ismeretében kiszámíthatók a teherbeesés szempontjából legkritikusabb napok (kapcsolódó tartalom: Cikluskövetés). A peteérés (ovuláció) általában a menstruáció kezdete előtt 14 nappal következik be. A peteérés ideje előtti és utáni néhány napban kerülni kell a nemi érintkezést. A módszer előnye, hogy nincs mellékhatása vagy egészségi kockázata, megfelelő tájékozódást követően bárki alkalmazhatja. Hátránya, hogy más módszerekhez képest kevésbé megbízható, és a menstruációs ciklus alapos ismeretét igényli. Megbízhatóságát tovább csökkenti, hogy a menstruációs ciklusok hossza idővel változhat, vagy egyéb okból rendszertelenné válhat.
Tüszőrepedés (ovulációs) módszerek
A nemi érintkezés kerülése az ovuláció időszakában, amire két fő módszert alkalmaznak.
- Testhőmérséklet mérése (Hildebrand-módszer): ovuláció után csekély testhőmérséklet-emelkedés mérhető.
- Cervixnyák megfigyelése (Billings-módszer): a cervixnyák ovuláció körüli hígabbá válása a hüvelyváladék nyákossá, síkosabb tapintatúvá válásához vezet, ami kellő tapasztalattal felismerhetővé teszi a kb. 4-5 napos termékeny időszakot.
Mechanikus és kémiai módszerek
A férfi és a női ivarsejtek találkozása különböző mechanikai és kémiai (barrier) módszerekkel akadályozható meg, amelyek az alábbiak lehetnek.
Gumióvszer
A mechanikai barrierek közül a férfi gumióvszer (kondom) használata a legelterjedtebb. Helyes alkalmazás esetén kielégítő a hatékonysága, és fontos szerepe van a szexuális úton terjedő fertőzések átvitelének csökkentésében is. Óvszer alatt többnyire a férfiak által használt, rendszerint latexből készülő fogamzásgátló eszközt értik, melyet a merev péniszre kell felhúzni, ám jó ideje létezik női óvszer is, melyet először az 1992-es AIDS elleni világkonferencián mutattak be. A férfi változattól eltérően nem latexből, hanem poliuretánból gyártják, amely vékony, ám erős műanyag, és amelynél kisebb az allergiás reakció kockázata. A női óvszer mindkét végén gyűrű található; a kisebbik a hüvelybe kerül – ez zárt, pontosan illeszkedik a méhnyakra –, míg a nagyobb gyűrű a hüvelybemeneten kívül helyezkedik el.
Az óvszerhasználatról bővebben itt olvashat.
Hüvelyi pesszárium
A női barrierek közül legelterjedtebb a hüvelyi pesszárium, amely rugalmas peremű, vékony gumi félgömb. Felhelyezése a perem összenyomása után könnyen elvégezhető. Az eszközt a közösülés után 6-8 óráig kell fenntartani a kellő hatékonyság eléréséhez. A módszer használata ellenjavallt a méh süllyedése vagy hátrahajlott helyzete, valamint jelentős mértékű hólyagsérv (cystokele) és végbélsérv (rectokele) esetén, mivel ezek az állapotok akadályozzák a pesszárium tökéletes beilleszkedését. A pesszárium önmagában történő használata nem nyújt maximális védelmet, ezért egyéb módszerekkel – például kémiai (spermicides) védekezéssel – tehető hatékonyabbá (lásd lentebb).
Méhszájsapka
A méhszájsapka (cervixsapka) puha és rugalmas gumiból készült mechanikus eszköz, amely a spermiumok átjutását akadályozza meg. A nem kívánt terhesség hatékony megelőzése érdekében a méhszájsapkát spermiciddel együtt ajánlott alkalmazni. A méhszájsapkát bent kell hagyni a nemi aktust követően legalább további 6 óráig.
Kémiai módszerek
A krém, hab, zselé vagy kúp formájában is kapható, hüvelybe helyezhető, spermicid hatású készítmények megbénítják vagy elpusztítják a hímivarsejteket, mielőtt azok a petesejthez érnének. Felhelyezésük a várható közösülés előtt körülbelül fél órával célszerű, ismételt közösülés után újra kell alkalmazni őket. A közösülést követően 6-8 óráig kerülni kell a hüvelyöblítést. A spermicidek önmagukban történő használata nem elég megbízható fogamzásgátló módszer, ezért javasolt egyéb módszerekkel – például pesszáriummal vagy óvszerrel – együtt használni.
Méhen belüli fogamzásgátló eszközök
A méhen belüli fogamzásgátló eszközök spirál, illetve angol rövidítéssel IUD (intrauterine device) néven ismertek. Széles körű alkalmazásuk az 1950-es évek végén a szövetbarát műanyagokból készült, ún. első generációs eszközökkel kezdődött. Hatékonyságukat jelentősen növelte a bioaktív, fémet vagy fémötvözetet (réz, ezüst, arany) tartalmazó eszközök kifejlesztése. Az 1990-es évektől váltak elérhetővé a folyamatos hormonkibocsátást biztosító, méhen belüli fogamzásgátló eszközök.
A méhen belüli fogamzásgátló eszközökről bővebben itt olvashat.
Hormontartalmú készítmények
A fogamzásgátlás a megtermékenyülést, tágabb értelemben véve a megtermékenyült petesejt beágyazódását megakadályozó módszer. A hormonális fogamzásgátlás gyógyszereit és eszközeit kizárólag szülész-nőgyógyász szakorvos írhatja fel.
A hormonális fogamzásgátlásnak számos formája létezik:
- fogamzásgátló tabletta,
- méhen belüli hormonleadó rendszer (IUS),
- hüvelygyűrű,
- depóinjekció,
- bőrtapasz.
Fogamzásgátló tabletták
A szájon át szedhető (orális) fogamzásgátló tablettában található hormonok meggátolják a petefészekben a petesejtek havi érését és kiszabadulását, megnehezítik a spermium petesejthez jutását, valamint a petesejt beágyazódását a méh belsejét borító nyálkahártyába.
Legtöbbször a nem kívánt terhesség megelőzésére szedik, szakorvosi javallatra azonban használható egyéb állapotok – például a fájdalmas vagy bő vérzéssel járó menstruáció, premenstruációs tünetegyüttes és az endometriózis – kezelésére is. A hormonális fogamzásgátló tabletta kiválasztásában a szülész-nőgyógyász szakorvos nyújt tanácsot a páciens egészségi állapotának, egyéni igényeinek és egyéb körülményeknek megfelelően. A fogamzásgátló tabletták előnye a megbízhatóság mellett az, hogy alkalmazásuk mellett a havi vérzés (ún. megvonásos vérzés) általában rövid ideig tart, és nem jár bő vérzéssel. A gyógyszerszedés abbahagyása után a fogamzásgátló hormonhatás gyorsan megszűnik, így a gyermekvállalás jól tervezhető.
A fogamzásgátló tablettákról bővebben itt olvashat.
Méhen belüli hormonleadó rendszer
A fogamzásgátlás másik lehetséges módja a méhen belüli hormonleadó rendszer (intrauterine system, IUS) használata. Az IUS kicsi, T-alakú eszköz, amelyet a méh üregébe helyez fel a nőgyógyász szakorvos. Hasonlít a méhen belüli fogamzásgátló eszközhöz (IUD), de attól eltérő módon működik, mivel hormont bocsájt ki. Ennek hatására a méhnyak nyákja megvastagszik, ami megnehezíti a spermiumok számára az átjutást és a petesejt elérését is. A méhen belüli hormonleadó rendszer előnye, hogy egyszeri felhelyezés után öt évig használható, és nem zavarja a szexuális életet. Ezen kívül a szervezetbe ily módon bevitt hatóanyag nem jut el a májba, így kisebb dózis szükséges, mint a szájon át szedhető tabletták esetében.
Hüvelygyűrű
A hormontartalmú hüvelygyűrű a hüvelybe helyezhető rugalmas gyűrű, amelyből fogamzásgátló hatást erősítő hormon szabadul fel. A gyűrű három hétig tartható a hüvelyben, majd egy hét szünetet követően újabb gyűrű felhelyezésére van szükség. Az eszköz előnye, hogy a szervezetbe ily módon bevitt hatóanyag nem jut el a májba, így a szájon át szedhető tablettákhoz képest kisebb dózis alkalmazása is elegendő. További előnye, hogy nincs szükség rendszeres gyógyszerszedésre, így nem kell naponta figyelni a tabletta bevételére. Ugyanakkor az eszköz zavarhatja a nemi életet, és irritálhatja a hüvely falát.
Depóinjekció
A fogamzásgátló depóinjekció hormont tartalmaz, melynek hatására sűrűbbé válik a méhnyakat borító nyálkaréteg, így nehezebbé válik a hímivarsejtek számára a petesejt elérése. Az injekcióval bejuttatott hormon megváltoztatja a méhnyálkahártya tulajdonságait, így csökken a megtermékenyített petesejt beágyazódásának valószínűsége. Az injekciót – amely 12 héten át egyenletes hormonleadást biztosít – háromhavonta kell izomba beadni.
Bőrtapasz
A bőrön elhelyezhető (transzdermális) fogamzásgátló tapasz olyan módon akadályozza meg a teherbeesést, hogy a bőrön keresztül hormonokat juttat a szervezetbe. A fogamzásgátló tapasz ugyanazokat a hormonokat tartalmazza, mint a kombinált fogamzásgátló tabletták, és azokkal azonos módon hat. A tapaszban lévő hormonok megakadályozzák, hogy a petefészekből kiszabaduljon a petesejt, és megnehezítik a spermium petesejthez jutását is a méhnyak nyákjának sűrűbbé tételével. Hatásukra nehezítetté válik a petesejt számára a méh belsejét borító nyálkahártyába való beágyazódás.
Esemény utáni tabletták (sürgősségi fogamzásgátlás)
Sürgősségi fogamzásgátlásnak nevezzük a védekezés nélküli, vagy nem megfelelő védekezés melletti közösülést követően a terhesség megelőzése céljából alkalmazott fogamzásgátló módszert. Erre a célra az ún. esemény utáni fogamzásgátló tabletta használható, amely a peteérés (ovuláció) megelőzése vagy késleltetése révén hat.
Fontos tudni, hogy a tabletta rendszeres fogamzásgátlásra nem alkalmas, és nem a terhesség megszakítása, hanem a megelőzése révén hatásos. Ez azt jelenti, hogy a sürgősségi fogamzásgátló módszer – megfelelő időben alkalmazva – jelentősen csökkenti a teherbeesés lehetőségét, de már létrejött terhesség esetén nem eredményez terhességmegszakítást!
Bár az esemény utáni tabletták a közösülést követő 72 órán belül hatásosak, azonban minél rövidebb idő telik el a nemi érintkezés és a tabletta bevétele között, annál hatékonyabbak. Létezik 120 órás tabletta is, azonban a napok elteltével számolni kell az eredményesség csökkenésével.
Az esemény utáni tablettáról bővebben itt olvashat.
Művi meddővé tétel (sterilizáció) nőknél
A női sterilizáció (sebészi fogamzásgátlás) a fogamzóképesség végleges megszüntetését jelenti. Csak azoknak javasolható, akik már nem terveznek több gyermeket. A sebészi fogamzásgátlás a jelenleg ismert leghatékonyabb fogamzásgátló módszer. Törvényileg szabályozott, egyszeri sebészi beavatkozás. A sterilizáció indokolt lehet olyan esetekben is, amikor a magzat veleszületett fejlődési rendellenességének fokozott kockázata áll fenn (magas ismétlődési kockázatú genetikai betegségek, magzatkárosító gyógyszerek szedése, alkoholbetegség, kábítószer-használat stb.), vagy ha minden egyéb fogamzásgátló módszer eredményes használhatósága komoly gondokba ütközik. A meddővé tétel rendszerint nem befolyásolja a nemi életet. A női sterilizáció lényege a petevezetékek elzárása. Az eljárás során a hasüregben a két petevezeték folytonosságának megszakításával megszüntetik az átjárhatóságot, az akadályoztatás miatt a megtermékenyülés nem jön létre, ezért a pároknak többé nincs szükségük más fogamzásgátló módszer alkalmazására. A műtét nagy biztonságot nyújt, de fontos tudni, hogy elenyésző esély továbbra is marad a teherbe esésre, mert előfordulhat, hogy a petevezeték spontán módon újra átjárhatóvá válik az ivarsejtek számára. Ha a műtét elvégzését követően a nő meggondolja magát, és mégis szeretne gyermeket, akkor megpróbálható az eredeti állapotot helyreállító műtét elvégzése. Ennek sikeressége azonban rendkívül alacsony, és növekszik a méhen kívüli terhesség kockázata is. A beavatkozás elvégzése előtt ezért fontos tisztában lenni az eljárás kockázataival, az előnyeivel és hátrányaival. A sterilizáció elvégzése nem akadályozza meg egy esetleges lombikprogramban való részvételt.
A művi meddővé tételről bővebben itt olvashat.
Ajánlott tartalom:
Menstruációs ciklus követése mobilalkalmazásokkal
