A fogszabályozás egy vagy több fog helyének, dőlésszögének megváltoztatására alkalmas kezeléstípus: ha torlódottak, kuszák a fogak, kiváló megoldás lehet.
A fogakra rögzített vagy kivehető készülék segítségével történik, és általában hosszabb folyamat: a kiinduló helyzettől és a várt eredménytől függően néhány évet is igénybe vehet. A fogszabályozást fogszabályozó szakorvos végzi, a kezelés elérhető gyerekek és felnőttek számára egyaránt.
Mikor lehet szükség fogszabályozásra?
Fogszabályozásra a következő esetekben lehet szükség:
- szabálytalan fogsor, a fogak görbén állnak, dőlnek;
- előnytelen arcprofil;
- nem kiegyensúlyozott a harapás, az alsó és a felső fogsor szabálytalanul ér össze;
- nem megfelelő állkapocshelyzet;
- állkapocsízületi problémák, fájdalom, kattogás;
- réses fogazat;
- hiányzó fogak;
- probléma a beszéddel, légzéssel vagy rágással.
Kisgyermekek esetén a korai (myofunkcionális) fogszabályozás segítheti az állcsontok megfelelő fejlődését, valamint a harapást is befolyásoló rossz szokásokról (szájlégzés, ujjszopás, cumizás) való leszokást.
Felnőtt fogszabályozás
Sokan gondolják, hogy a fogszabályozás csak gyerekek vagy kamaszok esetében hoz megoldást. Való igaz, hogy fejlődő szervezetben könnyebb változásokat elérni, azonban felnőttként is számos lehetőség áll rendelkezésre, ha valaki változtatni szeretne a mosolyán. A modern, láthatatlan fogszabályozásnak köszönhetően ez nem feltétlenül jelent fix, fogra ragasztott, „látványos” készüléket: sok esetben egy átlátszó, ezáltal alig látható, kivehető fogsín segítségével is szép eredményeket lehet elérni. A fogszabályozó orvos a felmérést követően fogja meghatározni, hogy melyik módszer alkalmazható az adott helyzetben.
A fogszabályozó kezelés
Az első konzultáció alkalmával a fogszabályozó szakorvos megvizsgálja a fogakat, a harapást, az arcformát. Fényképeket készít az arcról és a fogakról, amely az előtte-utána összehasonlítást is segíti, és a diagnosztika fontos része. Lenyomatot vesz a fogsorról: egy gyurmaszerű anyagot juttat a fogakra, ami megkeményedve kiadja a fogsor „negatívját”. Ezt gipsszel kiöntve kapja meg a gipszmintát, aminek segítségével kényelmesen, szájon kívül is tanulmányozhatja a fogakat, harapási viszonyokat. A fogorvos többféle röntgenfelvételt is készít, hogy az állcsontok pontosabb viszonyait meghatározza.
A vizsgálatok során a fogszabályozó orvos képet kap arról, hogy a probléma milyen módszerekkel oldható meg. Amennyiben felfedez egyéb elváltozásokat, például szuvasodást, amelyek ellátása nélkül nem kezdhető meg a kezelés, ezt jelzi, és adott esetben fogorvoskollégához utalja a pácienst az előkészítő kezelések elvégzésére.
A vizsgálatok alapján a fogszabályozó orvos eldönti, hogy melyik kezeléstípus(ok) a legalkalmasabb(ak) az adott helyzet megoldására. A kezelési terv alapos átbeszélését követően egyeztetnek időpontot a készülék felhelyezésére vagy átadására.
Fix fogszabályozó készülékek
A fix készülékkel érhető el általában a legnagyobb változás. Ezt a fogakra erősítik, így a páciens állandóan hordja a rögzített fogszabályozót. A fogakra tappancsokat, „bracketeket” erősítenek, ezek összekötésével mozgatják megfelelő pozícióba a fogakat. A bracket, illetve az összekötő huzal „ív” készülhet például fémből vagy – „esztétikus” verzió esetén – porcelánból, és a fog belső vagy külső oldalára erősíthető.
Ennek a készüléktípusnak az előnye, hogy kiszámítható, s nagyon szép eredményt lehet vele elérni. Rövidebb ideig tart általában, mint a kivehető készülékes szabályozás, és felnőtt korban is alkalmazható.
Kivehető fogszabályozó készülékek
A kivehető készülékeket nem rögzítik a fogakra, hanem meghatározott időintervallumban kell őket hordani: éjszaka vagy bizonyos esetekben nappal is. A klasszikus, éjszakai, kivehető fogszabályozással általában kisebb fogmozgatások, egyszerű kezelések valósíthatók meg, inkább fiatalabb korban.
Funkcionális készülékek
A funkcionális készülékek tulajdonképpen kivehető készülékek, mégis érdemes külön tárgyalni őket: ezek ugyanis nemcsak egy, hanem mindkét állcsontra kiterjednek. Ezek növekedési időszakban, ideálisan 8-12 éves korban alkalmazhatóak az állcsontok növekedési irányának befolyásolására, valamint az előnytelen arcprofil, nem megfelelő harapás, csontfejlődési rendellenességek korrekciójára, amelyeket később csak műtéti úton lehetne megoldani.
A funkcionális készülékek közé tartoznak azok a korai életkorban, akár 2-3 éves kortól alkalmazható, ún. „myofunkcionális trénerek” is, amik elősegítik az állcsontok fejlődését, a megfelelő harapási, légzési szokások kialakítását, valamint az ujjszopásról, cumizásról való leszokást is. Ezek alkalmazásával a legtöbb esetben kivédhető a későbbi életkorban a drágább, hosszabban tartó fogszabályozási procedúra.
A fogszabályozó kezelés időtartama
A kezelés időtartama nagyban függ attól, hogy milyen problémát, és milyen módszerrel szeretnénk megoldani. Egy fog mozgatása és a rögzített készülékes fogmozgatás is rövidebb ideig tart. Átlagosan azonban azt mondhatjuk, hogy 3-24 hónap közé esik a kezelések időtartama, tehát egy összetett eset is megoldható körülbelül 2 év alatt. Arról, hogy mennyi ideig tart a kezelés, a fogszabályozó orvos minden esetben tájékoztatja a pácienst.
A fogszabályozó készülékek tisztítása, szájhigiénia a kezelés alatt
A fogszabályozó kezelés ideje alatt nagyon oda kell figyelni a készülékek tisztítására, különösen a rögzített fogszabályozó esetében. Ellenkező esetben ugyanis a készülékek alatt könnyen fogelszíneződések, fogszuvasodások alakulhatnak ki. A készülékek nehezebben tisztíthatók, ezért a speciális eszközökről és azok használatáról mindenképpen kérdezze meg kezelőorvosát!
A kezelés alatt előre egyeztetett kontrollvizsgálatokon kell megjelenni, így a fogorvos figyelemmel kíséri a változásokat, módosít a készüléken, ha szükséges, s az esetleg kialakuló szuvasodásokat is időben felfedezi. 3 havonta érdemes dentálhigiéniai kezelésen részt venni, ekkor professzionális eszközökkel tisztítják végig a fogakat és a készülékeket.
A fogszabályozó kezelés vége
Miután a kezelési idő lejárt, a fogszabályozó orvos eltávolítja a készüléket. Ahhoz, hogy a kialakult harapás és mosoly hosszú távon is megmaradjon, szükséges lehet úgynevezett retenciós készülék viselése, ami megakadályozza, hogy a fogak visszarendeződjenek az eredeti helyzetükbe.
