Fogtályog

A fogtályog általában a fog gyulladása vagy sérülése (letörése) következtében kialakuló gennyes góc a fog gyökércsúcsán a csontban, vagy az ínyben. A beteg fog gyökércsúcsán lévő tályogot periapikális, az ínyben lévő tályogot parodontális tályognak nevezik.

 

Az elhanyagolt fogtályog súlyos fertőzést okozhat a szájüregben, az állcsontban vagy akár a test távolabbi pontjain is. Orvosi kezelés nélkül a tályog nem gyógyul meg, csak súlyosbodik és szövődményeket okoz.

 

A fogtályog főbb tünetei

 

  • Hirtelen jelentkező és egyre erősödő, lüktető fájdalom a beteg fogban vagy az ínyben;
  • a beteg foggal megegyező oldalon a fülre, az állkapocsra és/vagy a nyakra is kiterjedő fájdalom;
  • ráharapási érzékenység;
  • „kiemelkedő fog”-érzés;
  • fekvés közben erősödő fájdalom;
  • gennyel teli duzzanat a fog tövében;
  • apró dudor, nyílás az ínyen a fog közelében, amiből genny vagy vér ürül (sipoly, fisztula);
  • vörös, duzzadt íny, feldagadt arc;
  • rossz lehelet vagy szájíz;
  • láz, rossz közérzet;
  • fogérzékenység forró vagy hideg ételekre, italokra;
  • elszíneződött vagy meglazult fog;
  • duzzadt nyirokcsomók a nyakon;
  • duzzadt felső vagy alsó állkapocs (komoly fertőzésre utalhat);
  • nyelési nehézség;
  • hányinger, hányás.

Súlyos esetekben előfordulhat nehezített szájnyitás, esetleg légzési nehézség is.

 

Mikor forduljon orvoshoz?

A fogtályog kezelés nélkül nem gyógyul meg, sőt, rosszabbodhat vagy akár életveszélyes szövődményekhez is vezethet, ezért a fenti tünetek fennállása esetén ajánlott a fogorvos mielőbbi felkeresése. Orvoshoz kell fordulni akkor is, ha a fog megsérül, letörik vagy a fogtömés kilazul.

 

Erős fájdalom esetén – kizárólag 16 éves életkor felett – ibuprofen vagy paracetamol hatóanyag-tartalmú fájdalomcsillapítót lehet alkalmazni, de ez csak tüneti kezelést nyújt, nem helyettesíti az orvosi ellátást! A nagyon erős fogfájdalom jellemzően néhány nap után elmúlik, ez azonban nem jelenti azt, hogy megoldódott a probléma: jellemzően ilyenkor elhal a fog, tehát „érezni” már nem lehet a gyulladást és a szaporodó baktériumokat, ezek azonban továbbra is a fogban vannak és súlyos szövődményeket okozhatnak később.

 

A fogtályog kiváltó okai

A fogtályog kialakulhat súlyos fogszuvasodás, meglazult fogtömés vagy fogsérülés (letört fog) miatt is. Ilyenkor a fogak felszínén a lepedékben és a nyálban jelenlévő baktériumok eljutnak a fog belsejébe, ott elsőként a fogbélben, majd a foggyökérben okoznak fertőzést, egyre szaporodva és terjedve. Fokozatosan kialakul a foggyökérgyulladás, közben az elpusztult szövettörmelékekből, fehérvérsejtekből és baktériumokból genny képződik, amely felgyűlik – így alakul ki a tályog.

 

A fogtályog kialakulásának valószínűségét fokozza:

  • Nem megfelelő szájápolás – a fogak felszínén jelen lévő, baktériumokkal teli lepedék segíti a fogszuvasodás kialakulását, ami fogtályogot okozhat.
  • Cukrozott, lepedékképző pépes ételek, édes, szénsavas italok – ezek az élelmiszerek segítik a baktériumok elszaporodását a foglepedékben, ami szintén szuvasodáshoz vezethet.
  • Fogak vagy az íny sérülése, műtéte – a baktériumok a sérüléseken keresztül bejuthatnak a fogak vagy az íny belsejébe.
  • Legyengült immunrendszer – cukorbetegségben szenvedők, szteroidos vagy kemoterápiás kezelésben részesülő betegek.

 

A fogtályog lehetséges szövődményei

A súlyos és elhanyagolt fogbetegségek szövődményeket, megbetegedéseket okozhatnak a test más részein is, ezt nevezzük gócbetegségnek. A gócbetegség esetén a tályogból ürülő baktériumok a vér- és nyirokkeringésen keresztül a test különböző pontjaira jutnak és ott okoznak tüneteket (pl. foltos hajhullás, bőrproblémák, ízületi fájdalmak).

 

A fogtályog kezelése

A fogtályog kezelése a tályog kiürítéséből (a genny lecsapolásából – drénezés), a fertőzés kezeléséből, a szövődmények megelőzéséből, valamint – amennyiben lehetséges – a fog megmentéséből áll.

 

A kezelés módját a tályog elhelyezkedése és a betegség súlyossága határozza meg:

  • antibiotikumos kezelés a fertőzés leküzdésére – kiterjedt vagy súlyos a fertőzés esetén;
  • apró bemetszés ejtése az ínyen a tályog tartalmának eltávolítása érdekében (drénezés);
  • gyökérkezelés, amelynek során a kitisztítják a tályogot a foggyökérből, majd betömik és lezárják azt;
  • a fog gyökércsúcsának műtéti eltávolítása (rezekció, rezekálás), amennyiben súlyos, nem gyógyuló elváltozásról van szó és a gyökérkezelés is sikertelen;
  • a fog eltávolítása (foghúzás), amire csak súlyos fertőzés, menthetetlen fog esetén kerül sor;
  • parodontális tályog esetében az íny és a környező szövetek alapos tisztítása, gyökérfelszínsimítás, kürettázs.

 

A fenti beavatkozásokat helyi érzéstelenítésben végzik, a nagyobb fogászati műtétekhez szükség lehet altatásra is. A betegség korai kezelésével a fertőzés gyorsan gyógyul és a fog megmenthető.

 

A fogtályog megelőzése

A megfelelő szájhigiénia és fogápolás jelentősen csökkenti a fogtályog kialakulásának kockázatát. Ez magában foglalja a következőket:

 

  • napi kétszeri fogmosás, lehetőleg fluoridos fogkrémmel, legalább 2-2 percig;
  • fogselyem vagy speciális fogköztisztító kefe mindennapos használata;
  • a magas cukortartalmú ételek és italok, pépes, ragadós ételek, szénsavas italok kerülése;
  • rendszeres fogorvosi ellenőrzés és fogkő-eltávolítás;
  • dohányzás mellőzése.

 

egeszsegvonal logonngyk logo

Készült az EFOP-1.8.0-VEKOP-17-2017-00001 „Egészségügyi ellátórendszer szakmai módszertani fejlesztése” kiemelt projekt keretében.
A projekt a Széchenyi 2020 program keretében valósul meg.
Az oldalt működteti: Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ
Együttműködő partner: Belügyminisztérium

Minden jog fenntartva © 2025

SSL ClassC

sz2020 also infoblokk