A foltos láz (más néven Sziklás-hegységi foltos láz) kialakulásáért a Rickettsiaceae családba tartozó, állatról emberre terjedő Rickettsia rickettsii baktérium felelős, melyet ízeltlábú hordozók (ún. vektorok), a keménytestű kullancsok terjesztenek. A kullancsok egyben a kórokozók rezervoárjai is.
Minden életkorban fennáll a Rickettsia-fertőzés kialakulásának veszélye, ha endémiás területre utazik. A fertőzés kockázata a szabadban töltött idővel arányosan nő, és magasabb az év azon időszakaiban, amikor a fertőző vektorok életciklusuk alapján a legaktívabban táplálkoznak; a világ bizonyos részein azonban egész évben gyakoriak a megbetegedések.
Hasonló megbetegedést okozhat még a Rickettsiák családjába tartozó számos Rickettsia-faj, melyek földrajzi elterjedtsége az őket terjesztő kullancsfajok elterjedtségétől függ. A rickettsiosisról külön cikkben olvashat bővebben.
A foltos láz főbb tünetei
A foltos láz tünetei a kullancscsípést követően 2-14 nappal (attól függően, hogy mennyi kórokozó jutott a szervezetbe) jelentkeznek, általában hirtelen kezdettel.
Jellemző tünetek:
- magas láz (2-3 hétig is eltart),
- hidegrázás,
- izomfájdalom,
- fejfájás,
- hányinger, hányás,
- fáradékonyság,
- étvágytalanság,
- hasi fájdalom.
Későbbi szakaszban keringési elégtelenség is kialakulhat, illetve fényérzékenység és agyhártyagyulladás is jelentkezhet.
Emellett apró piros pöttyök formájában bőrkiütések jelenhetnek meg a boka- és csuklótájon, a tenyereken és a talpon, melyek később a törzsre is ráterjedhetnek. A fertőzés 6. napján túl lilás színezetű kiütések jelenhetnek meg, melyek a betegség súlyosabb szakaszát jelzik.
Vese-, tüdő- és szívérintettség is előfordulhat.
Mikor forduljon orvoshoz?
Amennyiben endémiás területen (ahol gyakori a fertőzés előfordulása) tartózkodott, sok időt töltött a szabadban erdős területen, és felmerül a kullancscsípés gyanúja, valamint a fentebb részletezett tüneteket észleli magán, mielőbb forduljon háziorvosához vagy kezelőorvosához!
A foltos láz diagnosztizálása
A megbetegedést még tapasztalt klinikusoknak is nehéz diagnosztizálni. A tüneteken és a helyi epidemiológiai adatokon túl PCR- és immunológiai vizsgálat segíthet a diagnózis felállításában.
A foltos láz kezelése
Mivel egyes rickettsiosisok gyorsan súlyosbodhatnak, a fertőzés gyanúja esetén mielőbbi antibiotikum-kezelés szükséges, a diagnosztikus vizsgálatok eredményének megérkezése előtt.
A foltos lázat okozó gyakoribb kórokozók
Rickettsia conorii
A R. conorii alfaj a mediterrán foltos láz kialakulásáért felelős baktérium, melynél a hatnapos lappangási időt követően magas, 39 °C-os láz és influenzaszerű tünetek jelentkeznek, majd jellemzően fekete pötty alakul ki a kullancscsípés helyén.
Négy nappal később kitüremkedő, pirosas foltok alakulnak ki a testen, a tenyéren és a talpakon is; az arc viszont megkímélt marad. A legtöbb beteg 10 nap alatt spontán meggyógyul, de a kiütések a többi tünet megszűnése után még 10-20 napig is visszamaradhatnak. A betegség 5-6 százalékában jelentkezik súlyosabb szövődmény, a halálozási ráta pedig 2 százalék.
Rickettsia siberica
A R. siberica a szibériai vagy észak-ázsiai kullancstífusz kórokozója, mely előfordulása Oroszországban jellemző. A tünetek általában enyhék és ritkán alakul ki szövődmény.
Rickettsia australis
A R. australis a queenslandi kullancstífusz kórokozója, melyet egy ausztrál kullancsfajta terjeszt. A kullancscsípés helyén pörkkel fedett, pirosas kiütés jelenik meg, és 65-70 százalékban nyirokcsomó-megnagyobbodás is kialakul a betegeknél.
