Folyadékvisszatartás (folyadékretenció) esetén a szervezet vízháztartása felborul: nem ürül megfelelő mennyiségű víz a szervezetből, hanem felhalmozódik a szövetközti térbe, ezzel ödémát, köznapi nyelven vizesedést okozva.
A folyadékvisszatartás főbb tünetei
Folyadékvisszatartás esetén a megnövekedett szövetközti folyadék számos tünetet okozhat, főként az alsó végtagokon (feszülés, fájdalom), de akár az egész testen megfigyelhető a változás (pl. súlynövekedés).
Az alábbi tünetek utalnak folyadékretencióra:
- boka és/vagy lábszár duzzanata,
- feszes, csillogó bőr,
- ujjbenyomatot tartó ödéma,
- a bőr vörhenyes, kékeslilás elszíneződése,
- végtag- vagy ízületi fájdalom,
- testsúlynövekedés,
- megnövekedett haskörfogat.
- Súlyos folyadékretenció esetén a felgyülemlett víz a tüdőt is érintheti, melynek nehézlégzés, fulladás, mellkasi fájdalom a tünete.
Mikor forduljon orvoshoz?
Minden esetben, ha a fent említett tüneteket észleli, forduljon háziorvosához, hogy minél hamarabb diagnózishoz és kezeléshez jusson.
Amennyiben nehézlégzést, fulladást vagy mellkasi fájdalmat tapasztal, hívja a 112-t és kérjen mentőt, vagy keresse fel a legközelebbi sürgősségi betegellátó osztályt!
A folyadékvisszatartás kiváltó okai
Számos tényező okozhat folyadékvisszatartást, köztük betegségek, gyógyszerek, sérülések.
Folyadékvisszatartást kiváltó betegségek:
- leggyakrabban szívelégtelenség esetén fordul elő,
- egyéb szívbetegségek: szívinfarktus, cardiomiopátia,
- krónikus tüdőbetegségek,
- pajzsmirigy-alulműködés,
- alultápláltság,
- vesebetegségek,
- májcirrózis,
- nyiroködéma.
Folyadékvisszatartást kiváltó gyógyszerek:
- egyes antidepresszánsok,
- egyes szívre ható, illetve vérnyomáscsökkentő gyógyszerek,
- kortikoszteroidok,
- NSAID csoportba tartozó fájdalomcsillapítók,
- orális fogamzásgátlók,
- egyes hormonpótló készítmények (pl. ösztrogén),
- egyes vízhajtó származékok.
Folyadékvisszatartást kiváltó állapotok:
- terhesség,
- elhízás,
- alultápláltság (fehérjeszegény étrend),
- menstruációt megelőző pár nap,
- hosszú ideig tartó ülés,
- túlzott sófogyasztás.
Egy végtagra kiterjedő ödémát okoz:
- nyirokkeringés zavara,
- mélyvénás trombózis,
- megnövekedett zsírszövet,
- égés vagy sérülés.
A folyadékvisszatartás lehetséges szövődményei
A szövődmények azokban az esetekben alakulnak ki, ha nem kezelik időben, elhanyagolják az ödémát. A feszülés tovább fokozódhat, az érintett végtag keménnyé és akár fájdalmassá is válhat. Ilyenkor a bőr kifeszül, ami kellemetlen, viszkető érzést eredményezhet. Az érintett területen a vérkeringés lelassul, akár ki is fekélyesedhet a bőr felette, és a fertőzés is gyakoribb. Sok esetben a boka, az alsó végtagok érintettek a gravitáció miatt, ami járási nehezítettséget okoz.
A folyadékvisszatartás diagnosztizálása
Általában elegendő a fizikális vizsgálat és a kórelőzmény áttekintése a folyadékvisszatartás hátterében álló ok felderítésére. Ezen felül laborvizsgálatok és vizeletvizsgálat is szükséges lehet a diagnózis pontosítása érdekében.
A folyadékvisszatartás kezelése
A folyadékvisszatartás kezelése alapvetően a kiváltó alapbetegség kezeléséből áll. Van, akiknél (pl. szívelégtelen betegek esetén) vízhajtó gyógyszerek segítségével hajtják ki a felgyülemlett folyadékot a szervezetből. Más esetekben a szedett gyógyszerek módosítása szükséges az ödéma csökkentéséhez.
Szinte minden esetben javasolt életmódbeli változtatás, úgymint a fizikai aktivitás növelése, egészséges étrend, valamint mérsékelt alkoholfogyasztás és sóhasználat. Alapbetegség fennállása esetén a rendszeres testmozgás elkezdése előtt érdemes egyeztetni a kezelőorvossal, a sérülések, szövődmények megelőzése érdekében.
Gyakran segítséget jelenthet: kompressziós harisnya használata, nyirokmasszázs igénybevétele, az érintett végtag felemelése a szív síkja fölé, illetve a végtag mozgatása, amennyiben azt az orvos is jónak látja.
