Frontérzékenység

A meteorológiai változások, a frontok befolyásolhatják a közérzetünket, egészségünket, gyakran szezonális megbetegedéseket, allergiát vagy krónikus betegségek fellángolását előidézve. Legyen az szélsőséges hőmérséklet-ingadozás, emelkedő páratartalom vagy a levegő minőségének romlása, az időjárás nagymértékű változásai kihívás elé állítják a szervezet alkalmazkodóképességét.

Légköri front két eltérő páratartalmú és légnyomású légtömeg találkozásánál alakul ki. A frontérzékenység olyan jelenség, amikor az időjárás változása – különösen a frontok átvonulása – fizikai vagy pszichés tüneteket vált ki egyes embereknél. Jelentkezhet például fejfájás, ízületi fájdalom, levertség, ingerlékenység, alvászavar vagy koncentrációs nehézség. Ezek a tünetek nem mindenkinél lépnek fel, az erősségük pedig egyénenként változó lehet. Ugyanakkor előfordulhat, hogy meglévő betegségek – például migrén, ízületi gyulladás vagy magas vérnyomás – tünetei rosszabbodnak a frontok idején. A frontérzékenység önmagában nem betegség, hanem inkább egyfajta érzékenység vagy reakció az időjárás változásaira.

Melegfront esetén meleg, nedves levegő érkezik, megérkezése előtt a légnyomás erősen süllyed, majd miután a front átvonul, általában nem változik. A hőmérséklet nő. A melegfront a páratartalom növekedésével jár.

A melegfront átvonulásakor jelentkező tünetek a következők lehetnek:

fejfájás, különösen a migrénes rohamok lehetnek gyakoribbak;
fáradékonyság, levertség, általános rossz közérzet;
ízületi fájdalmak vagy fokozódó ízületi érzékenység;
vérnyomás-ingadozás, amely miatt egyesek szédülést vagy szívdobogásérzést tapasztalhatnak;
zöldhályogos rohamok;
ingerlékenység, idegesség, szorongás;
aluszékonyság, koncentrációs nehézségek.

Hidegfront esetén hidegebb levegő érkezik, gyakran széllel és csapadékkal. Érkezése előtt a légnyomás mindig csökken, utána gyorsan emelkedik. A hőmérséklet csökken.

A hidegfront átvonulásakor jelentkező tünetek a következők lehetnek:

ízületi merevség és fájdalom, különösen reumás panaszok esetén erősödhetnek a tünetek;
fejfájás, migrénes rohamok;
asztmás rohamok;
megfázásos tünetek, köhögés, légúti irritáció;
hangulatingadozás, ingerlékenység, levertség;
fáradtságérzet;
gyomor-, epe- és vesegörcsök;
mellkasi panaszok;
hidegfront után gyakran javul a közérzet, mert frissebb, tisztább levegő érkezik.

Hogyan befolyásolja az időjárás az egészséget?

Az időjárás-változás hatással van a környezetre és a szervezetünk működésére egyaránt.

Légzőszervi változások

A hőmérsékletben vagy a páratartalomban bekövetkező hirtelen változások ronthatják a légzőszervi megbetegedések (asztma, COPD, allergia) tüneteit, különösen, ha rossz a levegő minősége. A hideg idő gyakran hörgőgörcsöt provokál, míg a meleg hónapok magasabb pollenkoncentrációja szénanáthát és asztmás rohamot idézhet elő.

Vírusfertőzések

A szezonális változásoknál – különösen a meleg időjárást követő lehűléskor – nagyobb a vírusinfekciók előfordulási gyakorisága, úgymint az influenza, az egyszerű nátha vagy a COVID-19-fertőzés. A hirtelen történt időjárás-változások során a fertőzések gyorsan terjedhetnek, mivel ilyenkor az immunrendszer adaptálódása lassabban következik be.

Ízületi fájdalmak

Sokan tapasztalnak ízületi fájdalmakat és merevséget hideg, nyirkos időjárás esetén. Az ízületi gyulladások is fellángolhatnak a csökkent légköri nyomás és a hideg hőmérséklet következtében.

Bőrproblémák

A hűvösebb hónapok száraz levegőjének hatására a bőr kiszáradhat, berepedezhet; míg a nyári hónapok magas hőmérséklete fokozott izzadással jár, és bőrfertőzéseket eredményezhet. Az ekcéma és a dermatitis (bőrgyulladás) is fellángolhat a frontok alkalmával.

Allergia

Tavasszal és ősszel magasabb a pollenkoncentráció, ami allergiás panaszokat provokálhat. Párás környezetben a poratkák és a penészspórák is nagyobb koncentrációban fordulnak elő, panaszokat okozva az arra érzékenyekben.

Mentális változások

Az évszakok váltakozása, különösen a sötét, téli hónapok hatással vannak a mentális egészségre is. A szezonális affektív betegség (seasonal affective disorder) a depresszió egyik formája, melyet a téli hónapokban a napsütéses órák számának csökkenése idéz elő. A szezonális affektív zavar mellett az időjárás hatással lehet a hangulatra és az energiaszintre is. A szabadban töltött minél több idő és a társas kapcsolatok támogatják a mentális egészséget.

Szív- és érrendszeri hatások

Az extrém hideg vagy meleg időjárás a szívet is próbára teszi, különösen a szív- és érrendszeri alapbetegséggel élők körében. Hideg időben emelkedhet a vérnyomás, ami növeli a szív- és az agyi infarktus kialakulásának kockázatát.

Veszélyeztetett csoportok

Az időjárás változásai bárkit érinthetnek, azonban az alábbi csoportok a legveszélyeztetettebbek:

gyermekek: fejlődő immunrendszerük miatt fogékonyabbak a szezonális megbetegedésekre;
idősek: az immunrendszerük csökkent működése, valamint a társbetegségeik miatt fogékonyabbak az időjárási viszontagságokra is;
krónikus megbetegedéssel élők: a krónikus betegséggel – asztma, ízületi gyulladás, szív- és érrendszeri megbetegedések – élők esetében különösen nagy a rizikó;
várandós nők: az időjárási változások a légutak egészségére is hatással vannak, valamint előidézhetik a vajúdást.

Hogyan csökkenthetők az időjárás okozta egészségügyi hatások?

Az alábbi megelőzési praktikák segítségével csökkenthetők az időjárás-változás okozta negatív egészségügyi hatások:

Immunrendszer támogatása:
- bőséges folyadékfogyasztás;
- egészséges, kiegyensúlyozott étrend;
- védőoltások beadatása (influenza, COVID-19).
Időjárásnak megfelelő öltözet:
- réteges öltözködés hideg időben;
- nyáron világos színű, könnyed, jól szellőző ruházat viselése.
Megfelelő bőrvédelem:
- rendszeres hidratálás;
- fényvédelem;
- gomba elleni hintőporok.
A légutak védelme:
- a lakások megfelelő párásítása;
- maszkviselés;
- rossz levegőminőség, magas pollenkoncentráció idején a kültéri tevékenységek limitálása.
Rendszeres fizikai aktivitás.
Megfelelő tájékozottság – az időjárás-előrejelzések alapján érdemes felkészülni a változásokra.
Mentális egészség:
- minél több idő eltöltése a szabadban, a napfényben;
- fényterápia (azoknak segíthet, akik hajlamosak a szezonális affektív megbetegedésre).

Mikor forduljon orvoshoz?

Számos egészségügyi probléma és tünet menedzselhető otthon, bizonyos tünetek azonban sürgős orvosi beavatkozást igényelnek.

Forduljon orvosához az alábbi panaszok esetén:

nem szűnő köhögés, sípolás, nehézlégzés;
magas, csillapíthatatlan láz;
súlyos ízületi fájdalom vagy duzzanat;
hirtelen jelentkező mellkasi fájdalom vagy szédülés;
hirtelen jelentkező eszméletvesztés, beszédzavar, féloldali gyengeség vagy zsibbadás;
krónikus megbetegedés hirtelen súlyosbodása.