Életünk során – az élelmiszerek fogyasztásával, tárgyaink használatával vagy a belélegzett levegő által – számos kémiai anyaggal lépünk kapcsolatba. Egyes kémiai anyagok többféle betegség kialakulásában szerepet játszhatnak, ezért kiemelten fontos az expozíció minimalizálása.
A ftalátok olyan vegyületek, melyeket elsősorban lágyítószerként alkalmaznak az iparban, mivel a műanyagok rugalmasságát és élettartamát növelik. Nem képeznek erős kémiai kötéseket, ezért a különböző termékekből hosszú ideig képesek felszabadulni és így a környezetbe, az emberi szervezetbe jutni.
Korábbi vizsgálatok során fény derült arra, hogy számos ftalát kedvezőtlen befolyással van a szervezetre, és betegségek kialakulásához vezethet. Az új szabályozások alapján az Európai Unióban számos ftalát már nem lehet jelen műanyag árucikkekben, gyermekjátékokban, élelmiszerrel érintkező műanyagokban, illetve kozmetikumokban az egészségre gyakorolt káros hatásuk miatt.
Hol találkozhatunk ftalátokkal?
A fent említett szabályozás kiemelt jelentőségű a ftalátok sokrétű felhasználása miatt, és ugyan az újonnan előállított termékek már nem tartalmazhatnak ftalátokat, de előfordulhatnak a régebben gyártott, valamint az unión kívülről származó termékekben is.
Ftalátok az alábbi tárgyakban és helyeken fordulhatnak elő:
- a rugalmas műanyagból (PVC) vagy gumiból készült berendezési és egyéb használati tárgyak, műszaki és elektronikai cikkek rugalmas bevonatai (pl. PVC-padló, padlószőnyeg, kábelek, szerszámok műanyag markolata, öntapadós matricák);
- élelmiszerek műanyag csomagolása;
- gyermekjátékok (pl. olcsó műanyag babák);
- PET- (polietilén-tereftalát) palackok;
- műanyagból készült ruhaneműk, ruházati termékek;
- egyéb használati tárgyak (pl. gyurma, ragasztó, festék, légtisztító spray, gyertya, kijelzővédő PET-fólia stb.);
- lágyzselatin bevonatú étrend-kiegészítő tabletták;
- kozmetikai cikkek;
- ülepedett por;
- beltéri levegő.
A ftalátok egészségkárosító hatásai
Több olyan ftalát ismert, amely megzavarhatja a hormonrendszer összetett élettani működéseit, különösen a magzati és kisdedkori fejlődés idején, illetve fiatalkorban. E folyamatokon keresztül befolyásolhatják a nemi fejlődést és a nemi működéseket (pl. termékenység csökkenése, spermiumszám csökkenése, meddőség, korai nemi érés, rejtettheréjűség, húgycső-rendellenességek, policisztás ovárium szindróma, endometriózis stb.).
Káros hatásúak lehetnek az idegrendszer fejlődésére (pl. figyelemzavar, hiperaktivitás, autizmus spektrumzavar, tanulási nehézségek stb.), és megzavarhatják az anyagcsere-folyamatokat, elhízáshoz vezetve.
A legtöbb ftalát a szervezetbe kerülve, az anyagcserének köszönhetően, gyorsan lebomlik egyszerűbb vegyületekre, majd a kiválasztás során kiürül a szervezetből. A vizeletből kimutatható az aktuális ftalát-expozíció mértéke.
Mit tehetünk az expozíció csökkentése érdekében?
Tudatos odafigyeléssel csökkenthető, elkerülhető a kitettség, hiszen általánosságban is javasolt a műanyag helyett a természetes anyagokból készült használati tárgyak és játékok, illetve a „PVC-mentes” („PVC free”), a „ftalát-mentes” („phthalate free”) és az „illatanyag-mentes” („fragrance free”) termékek választása.
Kevesebb szépségápolási termék (pl. hajspray, körömlakk, festékek) használatával is csökkenthető az expozíció, különösen a kismamáknak és kisgyermekes szülőknek fontos erre odafigyelni.
A házipor is tartalmazhat ftalátokat, ezért rendszeres takarítással, nedves kendővel történő portalanítással csökkenthető a mennyiségük.
A ftalátok hő hatására könnyebben kioldódnak, ezért az ételek melegítésekor kerüljük a műanyag edények használatát!
A gyakori és alapos kézmosás – különösen az étkezéseket megelőzően – ebben az esetben is javallott.
A legfontosabb a műanyagok jelölésének alapos ellenőrzése, és a biztonságosnak tekinthető műanyagok vásárlása, alkalmazása.
Ajánlott tartalom:
Kémiai anyagok a szervezetünkben
Mikroműanyagok a környezetünkben
Penészgombák és mikotoxinok
PFAS
Policiklusos aromás szénhidrogének
