Fulladásról akkor beszélünk, amikor a levegő tüdőbe áramlása részben vagy teljesen elakad, akadályba ütközik, és légzési nehézséghez vezet.
Ez leggyakrabban akkor fordul elő, ha egy idegen test a légcsőbe szorul, vagy ha félrenyeléssel az étel a tápcsatorna helyett a légcsőbe kerül, illetve súlyos allergiás reakció (anafilaxia) esetén a kialakuló gégeödéma elzárja a légutakat. A fulladás életveszélyes állapot!
A fulladás főbb tünetei
A légcső részleges vagy teljes elzáródására, azaz fulladásra utal, ha az illető személy:
- a torkát fogja, markolja (ez a fulladás általános jele);
- köhög, zihál vagy öklendezik;
- szemmel láthatóan légzési, nyelési nehézségei vannak;
- sípoló, hörgő hangot hallat;
- képtelen beszélni vagy hangot kiadni;
- nem távozik levegő az orrából és a szájából;
- elkékül az ajka, az arca, a fülcimpája vagy a körme;
- rémült, esetleg tudatzavaros állapotban van;
- elveszíti az eszméletét.
Mikor forduljon orvoshoz?
Az agy oxigén nélkül csak néhány percig képes működni, ezért ha a légutak bármilyen okból elzáródnak, akkor egészségügyi vészhelyzetről van szó. Ha a környezetében fulladás jeleit mutató személy tartózkodik, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
Teendők fulladásos vészhelyzet esetén
Előfordul, hogy a légcső csak részben van elzáródva, ennek elsődleges jele, hogy a beteg valamennyire képes levegőt venni. Ebben az esetben a légcsőbe szorult tárgy erőteljes köhögéssel – valószínűleg – eltávolítható, a beteget köhögésre kell biztatni. A beteg hátát tilos ütögetni, mert azzal az elzáródás csak még lejjebb kerülhet a légcsőben!
- Fulladás fennállása esetén a beteg előre döntését követően a kézfej élével legfeljebb 5 határozott ütést kell mérni a fuldokló személy hátára a lapockái között. Minden egyes ütés után ellenőrizendő, hogy a légcső elzáródása megszűnt-e.
- Ha a fulladás nem szűnt meg, akkor a beteget hátulról, a karjai alatt át kell ölelni, és az ökölbe szorított kezeket a bordák alatti, gyomortáji részre kell helyezni. A mellkast ekkor egy gyors, befelé és felfelé irányuló lökésszerű mozdulattal meg kell emelni (Heimlich-fogás), ezzel nyomást gyakorolva a mellkasra. Minden egyes emelés után ellenőrizendő, hogy a légcső elzáródása megszűnt-e.
Amennyiben ez sem segít, úgy a fentebb elsőként és másodikként bemutatott mozdulatsort ötösével, felváltva ismételni kell a mentők megérkezéséig. Ha a fulladás során a keringés vagy a légzés leállását tapasztalja, meg kell kezdeni az alapszintű újraélesztést, amely mellkasai kompresszióból és az orron vagy szájon át történő levegőbefúvásból áll.
Saját magunk esetében
Fulladás esetén, ha lehetséges, hangosan segítséget kell hívni, illetve erőteljes köhögéssel meg kell kísérelni az idegen tárgyat eltávolítani a légcsőből. Ha egyedül van, és képes rá, hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A fulladás megelőzése betegek esetében
Fulladás bárkivel megeshet, de egyes betegségben szenvedők (epilepszia, demencia, nyelési nehézségekkel járó betegségek), a fogyatékkal élők, illetve a csecsemők és a kisgyermekek nagyobb veszélynek vannak kitéve.
Fekvőbetegek vagy nyelési nehézséggel küzdők esetében a megelőzésben segíthet a puha ételek, kisebb falatok előnyben részesítése és a segítséggel történő táplálkozás is. A folyadékfogyasztás szívószállal támogatható.
