Fej-nyaki tumoroknak nevezzük a gégében, garatban, szájüregben kialakuló daganatos elváltozásokat. Ezek a daganatok leggyakrabban a gégében vagy a szájüregben jelennek meg, a garat rákjai jóval ritkábbak.
A garat (pharynx) az orr hátsó üregétől a nyelőcsőig és a gégéig tart. A körülbelül 10-13 cm hosszú, csőszerű szerv összeköti a száj- és orrüreget a tápcsatorna kezdetével, a nyelőcsővel és a légutakkal. Tágabban értelmezve, a garat része a légutaknak és a tápcsatornának is.
Felépítését tekintve három részre osztható: orrgarat, szájgarat és algarat. A szájüreg és a garat találkozását nevezzük torokkapunak, de a köznyelvben gyakran nevezik a szájgaratot is toroknak.
A garatrák lehetséges tünetei
A garatban kialakuló tumorok tünetei különbözhetnek attól függően, hogy a garat mely részén alakultak ki. Sok esetben a tünetek megjelenése már egy kifejlődött tumorra utalhat.
Tünetek orrgaratdaganat esetén:
- halláscsökkenés;
- fülzúgás (tinnitus);
- fülbe sugárzó fájdalom;
- orrdugulás;
- orrvérzés;
- felső fogsor lazulása.
Tünetek száj- és algaratdaganat esetén:
- légzési nehézség, fulladás;
- nyelési nehézség;
- hangképzési zavar;
- tartósan fennálló rekedtség, köhögés;
- torokfájás;
- véres köpet;
- fehér folt a nyálkahártyán;
- kellemetlen szájszag;
Fájdalmatlan, el nem múló nyaki nyirokcsomó-duzzanat mindkét esetben utalhat fej-nyaki tumor jelenlétére is.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fenti tünetek tartós fennállása esetén mielőbb forduljon háziorvosához. Mivel a garatrák egy viszonylag ritka betegség, a tünetei pedig nem specifikusak, ezért a pontos diagnózis meghatározása sok időbe telhet.
Kifejezettebb, elhúzódó tünetek esetén ajánlott mielőbb fül-orr-gégészet segítségét kérni. A területileg illetékes fül-orr-gégészeti rendelő beutaló nélkül is felkereshető.
A garatrák kiváltó okai
Ahogy sok más rákos betegség esetében, a garattumorok esetében sem teljesen egyértelmű a kiváltó ok. A genetikai sajátságok mellett a környezeti faktorok is elősegíthetik kialakulását.
Igazoltan növelik a daganat kialakulásának kockázatát:
- dohányzás;
- alkoholfogyasztás;
- magas sótartalmú ételek túlzott fogyasztása;
- környezeti vagy munkahelyi porártalom (pl. fűrészpor);
- Epstein-Barr-vírus vagy HPV-fertőzés;
- refluxbetegség.
A garatrák lehetséges szövődményei
A garattumorral diagnosztizált betegek életkilátásai függnek a beteg életkorától, egyéb társbetegségek meglététől, illetve a tumor súlyosságától. A nemzetközi adatok alapján minden második garatrákban szenvedő beteg marad életben a diagnózist követő öt évben.
Minél később diagnosztizálják, annál rövidebb a várható élettartam. A korai diagnózis életmentő lehet, hiszen a daganat korai felismerése esetén sokszor jól kezelhető, és akár teljes gyógyulás is elérhető.
A garatrák diagnosztizálása
A diagnózis felállítása során előfordulhat, hogy több szakorvos is vizsgálja a beteget (fül-orr-gégész, fej-nyak sebész).
A diagnózis meghatározásához végezhetnek endoszkópos vizsgálatot, ennek során egy vékony, csőszerű eszközt vezetnek le a páciens száján vagy orrán keresztül, melynek segítségével az orvos láthatja az esetleges elváltozásokat a vizsgált területen.
Az endoszkópos vizsgálat során esetenként szövetmintát is vesznek az elváltozásból. Az endoszkópos vizsgálat mellett az orvos elrendelhet különféle képalkotó vizsgálatokat is (CT, MRI, PET-scan vagy ultrahang).
A garatrák kezelése
Ahogyan a rosszindulatú daganatos betegeket általában, a garatrákos pácienseket is egy orvosi csapat (onkoteam) kezeli. A kezelés függ a tumor méretétől, kialakulásának helyétől és súlyosságától.
Enyhébb esetekben elegendő lehet a sebészi eltávolítás vagy sugárkezelés, súlyosabb esetekben szükség lehet a sebészi, sugár- és kemoterápiás kezelések kombinációjára.
Orrgarattumorok esetében a sebészi eltávolításra csak ritkán van lehetőség, mert a tumor nehezen megközelíthető helyen van, így ezen esetekben általában sugárkezelést és/vagy kemoterápiát alkalmaznak.
A garatrák megelőzése
Az alábbiak betartásával csökkenthető a kialakulás esélye:
- dohányzás elhagyása;
- alkoholfogyasztás mérséklése vagy elhagyása;
- egészséges és kiegyensúlyozott, friss zöldségekben és gyümölcsökben gazdag táplálkozás;
- HPV-fertőzés megelőzése (védőoltás és biztonságos szexuális szokások kialakítása).
