A gasztrinóma a hasnyálmirigy hormontermelő daganatainak egyik fajtája.
A hasnyálmirigy hormontermelő daganatainak kiváltó okai
A hasnyálmirigy daganatos megbetegedéseinek egyik típusa a hasnyálmirigyrák, a másik típus pedig a hasnyálmirigy hormontermelő, más néven szigetsejtes (neuroendokrin) daganatai, mint az inzulinóma, glukagonóma és a gasztrinóma). A hasnyálmirigy szigetsejtes daganatai a hasnyálmirigy-hormonok szabályozatlan termelődése révén többféle tünetet okozhatnak.
Ezek a daganatok a tünetek megjelenése szempontjából két csoportba sorolhatók:
- Működő (aktív) daganatok: az adott hormon fokozott felszabadulása különböző tüneteket okoz.
- Nem működő (inaktív) daganatok: a fokozott hormontermelésre nem utalnak tünetek, miközben kimutatható a hasnyálmirigy endokrin daganatának jellegzetes szövettani szerkezete.
A hormontermelő daganatok kialakulásának pontos okai egyelőre tisztázatlanok. Genetikai hajlam feltételezhető a hátterükben, mivel nagyobb esélye van a hormontermelő daganatának kialakulására azoknál a személyeknél, akik az alábbi megbetegedések valamelyikében szenvednek:
- Multiplex endokrin neoplázia (MEN1-szindróma),
- 1-es típusú neurofibromatózis,
- Von Hippel-Lindau-szindróma (VHL).
Gasztrinóma
A gasztrinóma a hasnyálmirigy daganata, amely igen nagy mennyiségben termeli a gasztrin nevű hormont, ami a gyomorsav mennyiségét növeli. A gyomorsav fokozott kiválasztása miatt az emésztőrendszer felső szakaszán – a gyomorban és a nyombélben – fekély alakulhat ki. A gasztrinómák 80 %-a hasnyálmirigyben fejlődik ki, ritkábban a patkóbélben is előfordul, gyakran csoportosan jelenik meg. A gasztrinómák jelentős hányada rosszindulatú, és felismerésekor már áttétes. Leggyakrabban a 20-50 éves korosztály érintett.
A gasztrinóma tünetei
A gasztrin fokozott termelése miatt kialakuló tünetcsoportot Zollinger-Ellison-szindrómának nevezzük. Ritka betegség, amelynek főleg általános tünetei vannak, így felfedezni is nehezebb.
Legfőbb tünetei az alábbiak:
- jelentős hasi fájdalom,
- hasmenés,
- a szegycsont mögötti égő, maró érzés,
- böfögés,
- hányinger és hányás,
- emésztőrendszeri vérzés,
- más okkal nem magyarázható fogyás,
- csökkent étvágy.
A gasztrinóma lehetséges szövődményei
A gasztrin túltermelése által kialakuló fekélyek miatt az életet veszélyeztető gyomorvérzés léphet fel. A fekélyek körüli szövetek duzzadása, hegesedése következtében bélszűkület alakulhat ki.
Mikor forduljon orvoshoz?
A fentebb leírt tünetek észlelése esetén forduljon háziorvosához, aki szükség esetén kivizsgálás céljából gasztroenterológiai szakrendelésre fogja irányítani. Amennyiben késszúrásszerű, erős hasi fájdalmat, csillapíthatatlan hányást, vérhányást, szapora pulzust tapasztal, és a széklete fekete vagy véres, azonnal hívja a 112-t és kérjen mentőt!
A gasztrinóma diagnosztizálása
A gasztrinóma kivizsgálása során laboratóriumi vizsgálatokat végeznek, amelyek révén kimutathatóak a savtermelést okozó hormonok: a gasztrin és a szekretin. Fontos, hogy a vizsgálat elvégzése előtti két hétben a beteg ne szedje a gyomorvédő gyógyszereit (protonpumpa-gátlók). A vérvételt megelőzően 12 órán át koplalni szükséges, kávét és koffeint tartalmazó italt nem szabad fogyasztani. Kerülendő az alkoholfogyasztás a mintavételt megelőző 24 órában.
A daganat(ok) elhelyezkedésének megállapítására képalkotó vizsgálatokra – hasi ultrahangvizsgálat, komputertomográfia (CT) – kerül sor. A kivizsgálás fontos részét képezi a gasztrinóma elkülönítése a savtúltengést okozó egyéb betegségektől, például a refluxtól, a gyomorhuruttól (gasztritisz) és a gyomorkimenet szűkületétől.
A gasztrinóma kezelése
A gasztrinóma elsődleges kezelése a daganat műtéti eltávolítása. Esetenként a gyomor teljes eltávolítására is sor kerülhet, amelyet követően kalcium és B12-vitamin pótlására van szükség. A sebészi eljárás sikertelensége, illetve áttétes daganat esetén gyógyszeres savgátlás történik protonpumpa-gátló szerek adásával.
